A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, szeptember 10 és 14 között készített reprezentatív közvéleménykutatás eredménye alapján elmondható, hogy megkérdezettek egyértelmű többsége továbbra is teljesen alkalmatlannak gondolja a szerb-magyar határra tervezett kerítést arra, hogy megállítsa a menekülteket. Így aztán a többség nem is építette volna fel azt. A társadalom erősen megosztott: van egy menekültekkel szolidáris réteg, vannak akik egyértelműen menekültellenesek, és megjelent egy haramadik csoport, akik egyszerre szolidárisak, viszont a menekülteket nem szeretnék az országban látni.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, szeptember 10 és 14 között készített reprezentatív közvéleménykutatás eredménye alapján elmondható, hogy megkérdezettek egyértelmű többsége továbbra is teljesen alkalmatlannak gondolja a szerb-magyar határra tervezett kerítést arra, hogy megállítsa a menekülteket. Így aztán a többség nem is építette volna fel azt. A társadalom erősen megosztott: van egy menekültekkel szolidáris réteg, vannak akik egyértelműen menekültellenesek, és megjelent egy haramadik csoport, akik egyszerre szolidárisak, viszont a menekülteket nem szeretnék az országban látni. A megkérdezettek szerint a kormány nemzetközi megítélése drámaian romlott, és a menekülthelyzet kezelését közepesnek értékelik.
This report is also available in English.
A kerítés megítélése
A szerb-magyar határra épített kerítést a megkérdezettek túlnyomó többsége, 78 százaléka, alkalmatlannak gondolja arra, hogy megállítsa a menekültek áramlását – míg csupán 17 százalék gondolja azt, hogy az épített akadály sikeres lesz ebben. Ez a kérdést két hónappal ezelőtt is megkérdeztük a választópolgároktól, akkor még kétharmaduk (67 százalék) gondolta a kerítést alkalmatlannak feladata betöltésére. Az elmúlt két hónapban tehát érezhetően, 11 százalékponttal többen gondolják a kerítést alkalmatlannak.
Nem található olyan társadalmi csoport, akik erről a kérdésről másként gondolkodának, még a Fidesz szavazók több mint fele (58 százalék) szerint sem alkalmas a kerítés arra, hogy betöltse feladatát.
Ezen adatok tükrében nem tűnik akkora meglepetésnek, hogy a válaszadók nagyobb arányban (50 százalék) nem építették volna fel a kerítést, míg csupán a megkérdezettek 40 százaléka van azon az állásponton, hogy fel kellett volna építeni. Bár a többség egyértelmű, azonban, a két hónappal ezelőtti kérdezéshez képest ebben az esetben azok aránya növekedett, 6 százalékponttal, akik felépítették volna a kerítést.
Egyetlen egy társadalmi csoportban, a Fidesz szavazói körében vannak többségben azok, akik úgy döntöttek volna, hogy felépüljön a kerítés, kétharmaduk (65 százalék) gondolja ezt. A többi párt szavazói, és a bizonytalanok körében is többségben vannak azok, akik nem építették volna fel. Leginkább az MSZP szavazók gondolják így (78 százalék), legkevésbé a Jobbik szavazói – 49 százalékuk 44 százalék ellenében.
A menekültügy
A kerítés továbbra is egyértelmű elutasítottsága mögött azonban vegyes, ambivalens a kép. Továbbra is megfigyelhető az a már két hónappal ezelőtti kutatásnál is kirajzolódott kép, miszerint kettéosztott a magyar társadalom a menekültügyben. A társadalom egy nagy része szolidáris, egy másik részte pedig menekültellenes. A helyzet annyiban árnyalódott az utóbbi időben, hogy megjelent egy markáns harmadik csoport is: ők egyszerre szolidárisak, viszont a menekülteket nem szeretnék az országban látni.
A megkérdezettek határozott többsége szolidáris a menekültekkel, és majdnem kétharmaduk (64 százalék) úgy gondolja, hogy kötelességünk segíteni ebben a helyzetben, illetve több mint felük (52 százalék) szerint emberségesebben kellene kezelni a menekülteket. Míg az előbbi esetben mindenhol többségben vannak az egyetértők, az utóbbi kérdésben a Jobbik szavazók másként gondolkodnak: többségben vannak (54 százalék), akik szerint nem kellene emberségesebben kezelni a menekülteket.
Mindazonáltal, a válaszadók többsége (57 százalék) nem támogatja, hogy a hazánk a teljesítőképességéknek megfelelő mennyiségű menekültet fogadjon be. Tehát, az EU-ban körvonalazódó kvótarendszer hazai alkalmazását tízből négy megkérdezett (37 százalék) támogatja. Az MSZP szavazók (57 százalék), a fővárosiak, és a diplomások körében vannak többségben azok akik ezt támogatják.
A válaszadók túlnyomó többsége (87 százalék) úgy gondolja, hogy Európa nem fogja tudni befogadni a menekültek tömegeit. Míg enyhe többség (52 százalék) nem ért egyet azzal, hogy fegyverrel is meg kell védeni Magyország határait a menekültektől, némileg kevesebben (41 százalék) vannak azok, akik egyetértenek ezzel. Ebben a kérdésben megjelennek a klasszikus politikai törésvonalak: a Fidesz és a Jobbik szavazók inkább egyetértenek a kérdéssel, míg az MSZP és a baloldali szavazók, valamint a bizonytalanok inkább nem értenek vele egyet.
A kormány megítélése
A választópolgárok kétharmada (66 százalék) szerint a menekülthelyzet kezelése következtében romlott hazánk nemzetközi megítélése. Tízből mindössze két ember (18 százalék) gondolja azt, hogy valamennyire javult volna.
Ezen kérdés esetében is minden társadalmi csoport egyetért, még a Fidesz szavazók többsége (53 százalék 33 százalék ellenében) is úgy gondolja, hogy romlott hazánk nemzetközi megítélése. Ennél többen gondolják így az MSZP szavazók (78 százalék), és a Jobbik szavazók (65 százalék).
A válaszadókat arra is megkértük, hogy iskolai osztályzatokkal értékeljék, hogy kormányzati összességében miként kezeli a menekülthelyzetet. A válaszadók a kormányzat tevékenységét közepesre, kereken hármasra értékeik. Azonban egyedül a Fidesz szavazók adnak közepesnél némileg jobb osztályzatot (3,8), legkritikusabbak az MSZP szavazók (2,3).
A kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatóak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2015. szeptember 10-14 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatban nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
