A megkérdezettek majd’ egyharmada válaszolta azt, hogy az elmúlt egy évben személyesen találkozott menekültekkel. És kicsivel több, mint egyharmad mondta, hogy személyesen érinti a menekültkérdés, míg tízből nyolc ember szerint hazánkat érinti a kérdés. A menekültekkel kapcsolatos alapvető attitűdök érdemben nem változtak, ám néhány esetben visszaálltak a menekültek tömeges érkezését megelőző időszakban mértekre. Magyarországon engedéllyel tartózkodó menekültek egy szomszédos panzióba költözése ellen valamilyen módon tízből hét ember tiltakozna, azonban az őcsényi esetnél tapasztalt durvaságokról tízből nyolc megkérdezett azt gondolja, túlzó és nem elfogadható. A nemzeti konzultációról a megkérdezettek fele azt gondolja, hogy csupán egy kommunikációs eszköz, és valamivel több, mint egyharmaduk szerint a kormány valóban kíváncsi az emberek véleményére, amikor megfogalmazza ebben a kérdéseit.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, október 11 és 17 között, 1002 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a magyar választókorúak menekültekkel és az aktuális „nemzeti konzultációval” kapcsolatos egyes véleményeit.
A megkérdezettek majd’ egyharmada válaszolta azt, hogy az elmúlt egy évben személyesen találkozott menekültekkel. És kicsivel több, mint egyharmad mondta, hogy személyesen érinti a menekültkérdés, míg tízből nyolc ember szerint hazánkat érinti a kérdés. A menekültekkel kapcsolatos alapvető attitűdök érdemben nem változtak, ám néhány esetben visszaálltak a menekültek tömeges érkezését megelőző időszakban mértekre. Magyarországon engedéllyel tartózkodó menekültek egy szomszédos panzióba költözése ellen valamilyen módon tízből hét ember tiltakozna, azonban az őcsényi esetnél tapasztalt durvaságokról tízből nyolc megkérdezett azt gondolja, túlzó és nem elfogadható. A nemzeti konzultációról a megkérdezettek fele azt gondolja, hogy csupán egy kommunikációs eszköz, és valamivel több, mint egyharmaduk szerint a kormány valóban kíváncsi az emberek véleményére, amikor megfogalmazza ebben a kérdéseit.
A megkérdezettek majd’ egyharmada (29 százalék) válaszolta azt, hogy az elmúlt egy évben személyesen találkozott menkültekkel. Ez az arány különösen magas a 30 évesnél fiatalabbak körében, akiknek több mint a fele (51 százalék) adta ezt a választ. Legkevesebben a 60 év felettiek körében találkoztak menekülttel az elmúlt egy évben, mindössze 13 százalékuk.
Kicsivel több, mint a megkérdezettek egyharmada (36 százalék) mondta, hogy személyesen érinti a menekültkérdés. Mindössze a Fidesz szavazók és a kormányváltást nem akarok körében vannak többségben akiket semélyesen érint a menekültkérdés (52 és 51 százalék), a többi társadalmi csoport úgy nyilatkozott, hogy inkább őket nem érinti – legkevésbé az MSZP szavazókat (11 százalék). Akik érintve érzik magukat, leginkább az említették, hogy változott a közérzetük (50 százalék), megosztotta családját és barátait a kérdés (42 százalék), változott a környezetük a biztonsága (23 százalék), vagy veszélybe került a munkájuk (7 százalék).
Viszont tízból nyolc ember (83 százalék) szerint hazánkat érinti a kérdés. Itt egyedül az MSZP szavazók gondolkodnak másként: körükben többségben vannak azok, akik szerint nem érinti hazának a menekültkérdés (49 százalék, 41 ellenében). A többi vizsgált társadalmi csoport érinti, leginkább a Fidesz, a Jobbik és a bizonytalan szavazók gondolják így (94, 81, és 80 százalék)
A menekültekkel kapcsolatos alapvető attitűdök érdemben nem változtak. Az elmúlt években végzett kutatásink eredményeihez hasonlóan a tízből nyolc megkérdezett (82 százalék) szerint túl sok menekült érkezik, Európa ezt nem fogja bírni. A válaszadóknak továbbra is a többsége (56 százalék) nem gondolja, hogy kötelességünk segíteni a menekülteken. Ez az arány 2015 szeptemberében még fordított volt, akkor majdnem kétharmad (64 százalék) gondolta úgy, hogy kötelességünk segíteni, ám a 2016-os mélyponthoz (kvótanépszavazás időszaka, 35 százalék) képest, hat százalékponttal növekedett azok aránya, akik szerint inkább segíteni kell.
A menekültek esetleges befogadását háromnegyed (72 százalék) továbbra is elutasítja, ám a megengedők aránya a kvótanépszavazás idején mérthez képest hat százalékponttal, 25 százalékra növekedett.
Azonban, az egy évvel ezelőtt mérhez képest kisebbségből (38 százalék) többségbe (51 százalék) kerültek azok, akik szerint a menekülteket emberségesebben kellene kezelni. Míg egy éve egyedül az MSZP szavazók körében volt többségben ez az álláspont (52 százalék, 42 ellenében), addig mostanra a Jobbik szavazók (50 százalék, 47 ellenében), és a bizonytalanok (53 százalék, 37 ellenében) is eképpen gondolkodnak, míg az MSZP szavazók megerősödtek ebben (78 százalék, 19 ellenében). Egyedül a Fidesz szavazók véleménye nem változott érdemben, egy éve 56-31 százalék volt az arány, most 55-35.
Magyarországon engedéllyel tartózkodó menekültek egy szomszédos panzióba költözése ellen valamilyen módon tízből hét ember (70 százalék) tiltakozna, tízből kettőt (19 százalék) nem érdekelne, míg 7 százalék örömmel fogadná. A leginkább elutasítoak a Fidesz szavazók (85 százalék), míg legkevésbé az MSZP szavazók (55 százalék), egyben körükben a legmagasabb azok aránya (22 százalék), akik örömmel foganák a kiránduló menekülteket.
Azonban az őcsényi esetnél tapasztalt durváságokról tízből nyolc megkérdezett (82 százalék) azt gondolja, túlzó és nem elfogadható. Leginkább a Jobbik és a Fidesz szavazói tartják elfogadhatónak ebben az esetben a durvaságot (21 és 15 százalék), míg a bizonytalan szavazóknál ennél alacsonyabb (12 százalék) ez az arány, az MSZP szavazók körében pedig elenyésző (4 százalék).
A nemzeti konzultációról a megkérdezettek fele (50 százalék) azt gondolja, hogy csupán egy kommunikációs eszköz, és valamivel több, mint egyharmaduk (37 százalék) szerint a kormány valóban kíváncsi az emberek véleményére, amikor megfogalmazza ebben a kérdéseit.
Leginkább a Fidesz szavazók, és a kormányáltást nem akarók gondolják úgy, hogy érdemi a kozultáció (67 és 64 százalék), míg az összes többi párt szavazói körében egyértelmű többségben vannak azok, akik szerint csak egy kommunikációs fogás. Leginkább az MSZP és a Jobbik szavazók gondolják így (77 és 64 százalék) ám a bizonytalanok egyértelmű többsége is eképpen gondolkodik (56 százalék, 26 ellenében).
Ezen kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Vasárnapi Hírekre is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2017. október 11-17 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1002 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
