A Publicus Intézet május 26-30. között 1004 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az embereket arról, hogy mit tennének, ha Magyarország háborúba keveredne.
Ha lenne egy háború, amiben Magyarország is érintett, minden második (51 százalék) megkérdezett inkább harcolna a hazája érdekében. A válaszadók némileg kevesebb mint fele (45 százalék) azonban nem tenne így egy háborús konfliktus esetén.
Amennyiben Magyarország megtámadna egy másik országot, akkor tízből nyolc (83 százalék) válaszadó inkább nem harcolna egy ilyen háborúban. Ha egy ilyen konfliktusra kerülne sor, akkor csak minden tízedik (10 százalék) válaszadó fogna fegyvert.
Abban az esetben, ha Magyarországot megtámadná egy másik ország, tízből hat (62 százalék) megkérdezett harcolna a hazája megvédéséért. A válaszadók harmada (35 százalék) azonban inkább nem fogna fegyvert ilyen helyzet esetén.
Ha lenne egy háború, amiben Magyarország is érintett, Fidesz szavazók kétharmada (65 százalék), a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 44 százaléka, illetve közel ennyi (40 százalék) bizonytalan szavazó inkább harcolna a hazája érdekében.
A választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak és bizonytalan szavazóknak az enyhe többsége (54-54 százalék), illetve tízből három (31 százalék) Fidesz szavazó azonban nem tenne így egy háborús konfliktus esetén.
Az aktív státuszúak 56 százaléka, a nyugdíjasoknak meg a 40 százaléka mondta azt, hogy ebben az esetben harcolna hazája érdekében.
Amennyiben Magyarország megtámadna egy másik országot, akkor a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak túlnyomó többsége (93 százalék), tízből közel kilenc (85 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók háromnegyede (73 százalék) inkább nem harcolna egy ilyen háborúban.
Ha egy ilyen konfliktusra kerülne sor, akkor csak minden ötödik Fidesz szavazó (19 százalék) illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 4 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók szintén 4 százaléka fogna fegyvert.
Leginkább még a 18-29 évesek (15 százalék) harcolnának, utánuk következnek a 45-59 év közöttiek (11 százalék) és a 30-44 év közöttiek (10 százalék). A 60 évnél idősebbek 3 százaléka nyilatkozott így.
Abban az esetben, ha Magyarországot megtámadná egy másik ország, tízből nyolc (79 százalék) Fidesz szavazó, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a többsége (54 százalék), illetve közel minden második (47 százalék) bizonytalan szavazó harcolna a hazája megvédéséért.
Minden második (50 százalék) bizonytalan szavazó, közel ugyanilyen arányban a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói (45 százalék), illetve minden ötödik (18 százalék) Fidesz szavazó azonban inkább nem fogna fegyvert ilyen helyzet esetén.
Ha hazánkat támadás érné, akkor leginkább a 45-59 év közöttiek fognának fegyvert (71 százalék), utánuk a 18-29 évesek következnek (67 százalék), majd pedig a 30-44 év közöttiek (57 százalék). A 60 évnél idősebbek enyhe többsége (53 százalék) szintén harcolna a hazája megvédéséért.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2022. május 26 – 30. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1004 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
