Az utóbbi időben többször is politikai támadás érte az Európai Uniót, annak intézményeit, szimbólumait, eszményeit és értékeit. Sőt, több politikai erő az európai orientációnkat is megkérdőjelezte. Ezért megvizsgáltuk, hogy ezen politikai törekvéseknek van-e valami alapja, illetve következmenye a választók körében.
Kijelenthetjük: a megkérdezettek egyértelmű többsége határozottan EU-párti, bár érdekes változások figyeletők meg a felszín alatt. Míg a többség ma is belépne az EU-ba, a Jobbik szavazók inkább kilépnének.
Az utóbbi időben többször is politikai támadás érte az Európai Uniót, annak intézményeit, szimbólumait, eszményeit és értékeit. Sőt, több politikai erő az európai orientációnkat is megkérdőjelezte. Ezért a Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából készített kutatásában megvizsgálta, hogy ezen politikai törekvéseknek van-e valami alapja, illetve következmenye a választók körében.
A 2015 június 11 és 15 között, 1200 fő megkérdezésével készített kutatás eredménye alapján kijelenthetjük: a megkérdezettek egyértelmű többsége határozottan EU-párti, bár érdekes változások figyeletők meg a felszín alatt. Míg a többség ma is belépne az EU-ba, a Jobbik szavazók inkább kilépnének.
A kutatásban megkérdezettek majdnem kétharmada (63%) értékeli az ország számára előnyösnek az EU tagságunk első évtizedét. Egy kivételével az összes vizsgált társadalmi csoportban többségben voltak azok akik szerint előnyös számunkra az EU-tagság, még a szakmunkás végzettségüket körében is, bár csak 51%-uk gondolja ezt. Azonban a Jobbik szavazói máshogy gondolják. Az ő esetükben megfordulnak az arányok, és majd’ kétharmaduk (61%), gondolja azt, hogy inkább előnytelen volt számunkra eddigi tagságunk.
Ennél egyértelműbb a megítélése annak, hogy ki tudtuk-e használni a tagság nyújtotta előnyöket: minden társadalmi csoport inkább az igen felé tendál. Összességében ez azt jelenti, hogy a válaszadók közel kétharmada (64%) szerint inkább kihasználtuk az EU adta lehetőségeket. Akik úgy érzik, hogy nem használunk ki minden lehetőségeket elsősorban (60%) a hazai politikát okolják ezért, ezen belül is elsősorban a Fideszt, a kormányt, vagy Orbán Viktort (31%).
Fontos megemlíteni, hogy még az Fidesz szavazói körében is meglehetősen magas azok aránya akik ezt így gondolják: 20% tartja felelősnek a „saját” pártját. Meglepően alacsony azonban azok aránya, akik az amúgy gyakran felhozott okokat, a korrupciót (3%), vagy a túlzott bükorkáciát (1%) említik az esetleges kudarc okaként.
A legfontosabb kérdés azonban, hogy a gondok, bizonytalanságok, esetleges előnytelen helyzetek dacára egy népszavazáson hogy döntenénk, belépnénk-e az EU-ba. Jelenleg az összes megkérdezett 57%-a döntene úgy, hogy belépne, míg 27% ikszelne a nem rublikába egy ilyen elképzelt helyzetben, míg 17% bizonytalan, vagy nem menne el. Ez egy éles helyzetben kb. kétharmados többséget jelentene a csatlakozás mellett. Az eredménynek két érdekessége van. Mind az igenek, mind a nemek aránya nagyjából tíz százalékponttal növekedett hat évvel ezelőtt óta, amikor szintén feltettük ezt a kérdést. Így elmondható, hogy az elmúlt időben határozottan polarizálódott az EU megítélése.
A másik fontos eredmény, hogy a Jobbik szavazói között többségben vannak azok, akik nemmel szavaznának egy ilyen népszavazáson. 2015-ben Mindössze egymaraduk (35%) lépne be az EU-ba, míg többségük (52%) nem élne a lehetőséggel. Így elmondható, hogy a Jobbik EU-ellenes, illetve EU-kritikus politikába abban az értelemben sikeres volt, hogy sikerült begyűjtenie az EU iránt szkeptikus szavazók jó részét. Azonban elérte korlátait is, lévén nem sikerült növelni az EU-ellenesek táborát, és több szavazó érdemben már nem szerezhető vele.
További, fontos érdekességként érdemes még megemlítenünk, hogy azok körében, akik életkoruknál fogva 2003-ban még nem szavazhattak a csatlakozásról érezhetően pozitívabb az EU megítélése, mint az idősebb korosztályban. Ők tíz százalékponttal többen csatlakoznának az EU-hoz, mint akik már szavazhattak – és a többi kérdésben is inkább pozitívabban gondolkodnak.
A kutatás eredményeiről további részletek a Vasárnapi Hírekben találhatóak és a pénteki Egyenes Beszédben hangzottak el az ATV-n.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2015. június 11-15 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatban nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-2,8 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
