Minden tíz megkérdezettből nyolcan úgy gondolják, hogy túl sok menekült érkezik Európába, jobb lenne, ha nem telepednének le, és ahol megjelennek ott problémákat okoznak, akár veszélyesek is lehetnek. Az egy évvel ezelőtti kutatásunkhoz képestérdemben növekedtek a menekültekkel szemben ellenérzések. Most a megkérdezettek többsége nem gondolja úgy, hogy a menekülteket emberségesebben kellene kezelni, és kétharmad szerint nem kötelességünk segíteni rajtuk. A megkérdezettek kétharmada számít menekültellenesnek, és minden ötödik szolidárisnak velük. A népszavazás fontossága azonban megkérdőjeleződik: kétharmad szerint nem lehet kényszeríteni az embereket arra, hogy oda költözzenek ahova nem akarnak, a válaszadók több mint fele szerint az ügy népszavazás nélkül is megoldható, és majdnem kétharmad szerint a kormány az emberek félelmeire építve kelt hangulatot. Akvótanépszavazáson a megkérdezettek fele ígéri biztosra a részvételét, s kétharmaduk a kvóták ellen szavazna. Érdemben egyik adat sem változott az egy hónappal ezelőtt mértekhez képest.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, augusztus 15 és 22 között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a menekültekkel kapcsolatos attitűdöket, és a kvótanépszavazás megítélését. Minden tíz megkérdezettből nyolcan úgy gondolják, hogy túl sok menekült érkezik Európába, jobb lenne, ha nem telepednének le, és ahol megjelennek ott problémákat okoznak, akár veszélyesek is lehetnek. Az egy évvel ezelőtti kutatásunkhoz képest érdemben növekedtek a menekültekkel szemben ellenérzések. Most a megkérdezettek többsége nem gondolja úgy, hogy a menekülteket emberségesebben kellene kezelni, és kétharmad szerint nem kötelességünk segíteni rajtuk. A megkérdezettek kétharmada számít menekültellenesnek, és minden ötödik szolidárisnak velük. A népszavazás fontossága azonban megkérdőjeleződik: kétharmad szerint nem lehet kényszeríteni az embereket arra, hogy oda költözzenek ahova nem akarnak, a válaszadók több mint fele szerint az ügy népszavazás nélkül is megoldható, és majdnem kétharmad szerint a kormány az emberek félelmeire építve kelt hangulatot. A kvótanépszavazáson a megkérdezettek fele ígéri biztosra a részvételét, s kétharmaduk a kvóták ellen szavazna. Érdemben egyik adat sem változott az egy hónappal ezelőtt mértekhez képest.
Minden tíz megkérdezettből nyolcan úgy gondolják, hogy túl sok menekült érkezik Európába (83 százalék), jobb lenne, ha nem telepednének le (78 százalék), és ahol megjelennek ott problémákat okoznak, akár veszélyesek is lehetnek (78 százalék). Ezekben a kérdésekben minden vizsgált társadalmi csoportban többségben vannak ezen nézetek, azonban legkevésbe az MSZP szavazók, a bizonytalanok, a diplomások és a Budapestiek gondolják ezt.
Az egy évvel ezelőtti kutatásunkhoz képest érdemben növekedtek a menekültekkel szemben ellenérzések. Most a megkérdezettek többsége (50 százalék, 44 ellenében) nem gondolja úgy, hogy a menekülteket emberségesebben kellene kezelni, és kétharmad (63 százalék) szerint nem kötelességünk segíteni rajtuk. Mindkét mutató az elmúlt egy évben megfordult, azonban az egyes társadalmi csoportok ezekről markánsan másként gondolkodnak: az MSZP szavazók (70 százalék), a bizonytalanok (50 százalék), a diplomások (61 százalék) és a fővárosiak (51 százalék) körében többségben vannak azok akik szerint emberségesebben kellene kezelni a menekülteket, és ugyanezen csoportok körében többen vannak azok akik szerint kötelességünk segíteni a menekülteken.
A kutás eredményei alapján azonosítható egy kétharmados (67 százalék) menekültellenes csoport, és elmondható, hogy minden ötödik megkérdezett (18 százalék) szolidáris a menekültekkel. Minden társadalmi csoportban többségben vannak a menekültellenesek, leginkább az MSZP szavazók (37 százalék), és a bizonytalanok (23 százalék), valamint a diplomások (40 százalék) és a fővárosiak (28 százalék), akik körében az átlagosnak nagyobbb menekültekkel szolidárisak aránya.
A népszavazás fontossága azonban megkérdőjeleződik. Kétharmad (68 százalék) szerint semmiképp nem lesz kényszerbetelepítés, mert az embereket nem lehet kényszeríteni arra, hogy oda költözzenek ahova nem akarnak, a válaszadók több mint fele (52 százalék) szerint az ügy népszavazás nélkül is megoldható, így felesleges erre költeni, és majd’ kétharmad (57 százakél) szerint a kormány az emberek félelmeire építve beszél a menekültügyről.
Azt minden vizsgált társadalmi csoport úgy gondolja, hogy semmiképpen sem lesz kényszerbetelepítés. Azonban a Fidesz szavazók körében enyhe többségben vannak azok, akik szerint a népszavazás szükséges a kényszerbetelepítés megakadályozásához (54 százalék) és szinten csak a Fidesz szavazók körében van többsége annak a nézetnek, hogy a kormány nem az emberek félelmeire építve beszél a menekülkérdésről (52 százalék).
Tíz megkérdezettből hat (60 százalék) egyetért azzal a megállapítással, hogy a letelepedési kötvények példája is jól mutatja, hogy a kormány valódi szándéka nem a külföldiek betelepedésének a megakadályozása. Ezt minden vizsgált társadalmi csoport így gonodlja, leginkább a Jobbik (73 százalék) szavazók és a szakmunkás végzettségűek (67 százalék).
Miközben az idegenellenesség növekszik, a népszavazás értelme megkérdőjeleződik. Így az elmúlt időszak intenzív kampánya következében érdemben nem változtott a részvételi arány. A kvótanépszavazáson a megkérdezettek (53 százalék) fele ígéri biztosra a részvételét – egy hónappal ezelőtt mérthez képest ez hibahatáron belül változott, akkor 50 százalék volt. Legaktívabbnak a Fidesz (73 százalék) és Jobbik (57 százalék) tűnnek, míg legkevésbé a bizonytalanok (44 százalék) és az MSZP szavazók (31 százalék) ígérik biztosra a részvételüket október 2-án.
A népszavazáson – ha végüli elmegy – az összes megkérdezett kétharmada (67 százalék) a kvóták ellen, míg mellette minden hetedik (15 százalék) ember tervez szavazni – ehhez hasonló a még bizonytalanok (18 százalék) aránya is. Érdemben ez az eredmény sem változott az elmúlt egy hónapban. Leginkább a Fidesz (89 százalék) és a Jobbik (88 százalék) szavazói támogatják a kormány álláspontját.
A kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók, valamint az ATV A nap híre, a HírTV Magyarország élőben, és a RTL Magyarul Balóval műsorában illetve a BBC, az ATV, és a HírTV híradóiban voltak láthatóak, és a Klubrádió Reggeli gyors műsorában hallhatóak. A kutatás ismertetésekor kérjük a Vasárnapi Hírekre is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2016. augusztus 15-22 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
