Az egy héttel ezelőtti kutatásunkhoz képest nyolc százalékponttal csökkent a kvótanépszavazáson való részvételi hajlandóság, így most a megkérdezettek 46 százaléka ígéri biztosra a részvételét. A biztos szavazók körében a kvótát támogatók aránya öt százalék, míg az érvénytelenül szavazóké három. A kampány hatására növekedett a szavazói aktivitás, és az egy hónappal ezelőtti kutatáshoz képest a Fidesz, az MSZP, a Jobbik, a DK tábora is 1-1 százalékpontot növekedve 26, 12, 11 és 4 százalékos, míg az Együtt, és a Kétfarkú Kutya Párt támogatottsága ezúttal elérte az 1-1 százalékot.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, szeptember 24 és 28 között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a kvótanépszavazás megítélését és a pártok támogatottságát. Az egy héttel ezelőtti kutatásunkhoz képest nyolc százalékponttal csökkent a kvótanépszavazáson való részvételi hajlandóság, így most a megkérdezettek 46 százaléka ígéri biztosra a részvételét. A biztos szavazók körében a kvótát támogatók aránya öt százalék, míg az érvénytelenül szavazóké három. A kampány hatására növekedett a szavazói aktivitás, és az egy hónappal ezelőtti kutatáshoz képest a Fidesz, az MSZP, a Jobbik, a DK tábora is 1-1 százalékpontot növekedve 26, 12, 11 és 4 százalékos, míg az Együtt, és a Kétfarkú Kutya Párt támogatottsága ezúttal elérte az 1-1 százalékot.
Az elmúlt hónapokban, és az egy héttel ezelőtti kutatásunkhoz képest is csökkent most vasárnapi népszavazáson részvételüket biztosra ígérők aránya. Míg az egy héttel ezelőtt a megkérdezettek 54 százaléka ígérte biztosra a részvételét, erre a hétre ez nyolc százalékpontot csökkenve, 46 százalék. Fontos jeleznünk, hogy a részvétel a legnehezebben mérhető szándék, és általában többen jelzik részvételüket annál, mint akik végül el is mennek. Így jelenleg, a népszavazás érvényessége erősen kérdéses.
Az összes párt támogatói körében csökkent az aktivitás. Legkevésbé a Fidesz szavazók körében mérhető a csökkenés, most háromnegyedük (76 százalék) ígéri biztosra a részvételét; az MSZP szavazók körében 27 százalék, a Jobbik szavazók esetében 49 százalék ez az arány.
Az összes megkérdezett körében mindössze hat százaléknyian terveznek a kvóták mellett szavazni, és az összes megkérdezett kétharmada (64 százalék) a kvóták ellen szavazna. Az elmúlt egy hónapban kvótapártiból érvénytelen szavazóvá lettek többsége az utolsó pillanatba már nem változtatott álláspontján, arányuk kilenc százalékos.
Azonban a szavazáshoz közeledve relevánsabb adat amit biztos szavazók körében mérünk. Itt már csak a megkérdezettek 5 százaléka kvótapárti, és 3 százalékra csökken az érvénytelenül szavazni szándékozók aránya. A részvételüket biztosra ígérő, de szavazási irányában még bizonytalan 18 százaléknyi szavazó – ha egyáltalán elmegy – várhatóan nem fogja érdemben felborítani az arányokat, így szavazók várhatóan 90 százalék feletti arányban fogják elutasítani a kvótát.
A kampány hatására növekedett a szavazói aktivitás, és az egy hónappal ezelőtti kutatáshoz képest érdemben csökkent a bizonytalanok aránya.
A Fidesz szavazóinak száma az elmúlt négy hónap kampánya alatt folyamatosan, így az utóbbi egy hónapban újabb egy százalékpontot növekedett – ezzel párt támogatottsága 26 százalék. A párt támogatóinak aktivitása ebben a hónapban is emelkedett, rájuk van leginkább hatással a népszavazási kampány.
Az MSZP támogatottsága a múlt hónapi apró visszaesés után egy százalékpontot növekedve újra 12 százalék. A pártnak szavazói továbbra is meglehetősen aktívak, így az MSZP hibahatáron, de továbbra is megelőzi a Jobbikot.
A Jobbik támogatóinak száma az elmúlt két hónapban mért mélypontjáról egy százalékpontot elmozdulva, 11 százalék. A párt támogató továbbra is a legkevésbé aktívak, csupán 56 százalékuk menne el szavazni, és meglehetősen magas a párthoz lazán kötődők aránya.
A többi párt megítélése is némileg változott. Az LMP a múlt hónapokhoz hasonlóan továbbra is 3 százalékon áll. A DK támogatóinak száma egy százalékpontot növekedve 4 százalék. Az Együtt támogatottsága ebben a hónapban elérte az 1 százalékot, és most először ez sikerült a Kétfarkú Kutya Pártnak is. A PM és a MLP támogatóinak az aránya ebben a hónapban sem érte el az egy százalékot.
A kvótanépszavazási kampány tehát a célegyenesébe fordulva valamennyire felrázta a szavazókat, ám érdemi változásokat nem ért el. A legtöbbet a Fidesz nyerte: a májusban mért 22 százalékos mélypontjához képest most 3-350.000 szavazóval több, 26 százalékos a támogatottsága. A baloldali ellenzék pártjai is növekedni tudtak a kampány során, az MSZP a DK és az Együtt összesen 3 százalékpontot – azonban egyik párt sem tudta kizárólagosan bezsebelni a növekményt. Amióta rendszeresen vizsgáljuk a pártok támogatottságát a Kétfarkú Kutya Pártnak most először sikerült mérhető bázist felmutatni. Mindezek következtében a bizonytalanok aránya e hónapban érdemben, 5 százalékponttal csökkent, 41 százalék.
A kutatás eredményeiről további részletek, például biztos szavazók preferenciái és az országban zajló folyamatokkal való elégedettség változása a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók, és az ATV Szabad szemmel műsorában voltak láthatóak. A kutatás ismertetésekor kérjük a Vasárnapi Hírekre is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2016. szeptember 24-28 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
