Közel kétszer annyian hibáztatják az Orbán-kormányt Budapest pénzügyi válsághelyzetéért, mint a városvezetést

A Publicus Intézet a Népszava megbízásából június 23-25. között 1001 fő telefonos megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét a jelenlegi fővárosi helyzetről.

Tízből nyolc válaszadó hallott arról, hogy a kormány és Budapest között konfliktus van, többek között a szolidaritási hozzájárulás miatt, amit a fővárosnak kell fizetnie.

Minden második megkérdezett inkább nem tartja igazságosnak, hogy 2021 óta az állam a gazdagabb önkormányzatoktól „szolidaritási hozzájárulás” címén pénzt von el azzal a céllal, hogy azt a kisebb, szegényebb településeknek juttassa.

Tízből nyolc válaszadó inkább nem tartja helyesnek, hogy nem lehet tudni milyen szabály alapján és pontosan mely önkormányzatoknak juttatja az állam a gazdagabb településektől elvont szolidaritási hozzájárulás címén beszedett pénzt.

A megkérdezettek kétharmada inkább nem tartja igazságosnak, hogy Budapestnek a szolidaritási hozzájárulás következtében többet kellene befizetnie az államkasszába, mint amit a kormánytól kap.

Minden második válaszadó szerint összességében a kormány / a Fidesz / Orbán Viktor, a megkérdezettek negyede szerint Karácsony Gergely / budapesti vezetés, illetve a válaszadók közel ötöde szerint mindkét fél felelős azért, hogy Budapest pénzügyi válságba került.


Tízből nyolc (80 százalék) válaszadó hallott arról, hogy a kormány és Budapest között konfliktus van, többek között a szolidaritási hozzájárulás miatt, amit a fővárosnak kell fizetnie.

Minden második (50 százalék) megkérdezett inkább nem tartja igazságosnak, hogy 2021 óta az állam a gazdagabb önkormányzatoktól „szolidaritási hozzájárulás” címén pénzt von el azzal a céllal, hogy azt a kisebb, szegényebb településeknek juttassa. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 75 százaléka, a DK szavazók 73 százaléka, a bizonytalan szavazók 46 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 19 százaléka.

Településtípus alapján inkább nem tartja ezt igazságosnak a Budapesten élők 66 százaléka, a megyeszékhelyeken élők 53 százaléka, a kisebb városokban élők 48 százaléka, illetve a községekben élők 43 százaléka.

Tízből nyolc (78 százalék) válaszadó inkább nem tartja helyesnek, hogy nem lehet tudni milyen szabály alapján és pontosan mely önkormányzatoknak juttatja az állam a gazdagabb településektől elvont szolidaritási hozzájárulás címén beszedett pénzt. Így nyilatkozott a DK szavazók 100 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 94 százaléka, a bizonytalan szavazók 80 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 50 százaléka.

A megkérdezettek kétharmada (67 százalék) inkább nem tartja igazságosnak, hogy Budapestnek a szolidaritási hozzájárulás következtében többet kellene befizetnie az államkasszába, mint amit a kormánytól kap. Így gondolja a DK szavazók 100 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 92 százaléka, a bizonytalan szavazók 65 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 30 százaléka.

Településtípus alapján inkább nem tartja ezt igazságosnak a Budapesten élők 83 százaléka, a megyeszékhelyeken élők 62 százaléka, a kisebb városokban élők 69 százaléka, illetve a községekben élők 60 százaléka.

Minden második (48 százalék) válaszadó szerint összességében a kormány / a Fidesz / Orbán Viktor felelős azért, hogy Budapest pénzügyi válságba került. Így nyilatkozott a DK szavazók 91 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 85 százaléka, a bizonytalan szavazók 40 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 5 százaléka. Településtípus alapján ezt mondta a Budapesten élők 65 százaléka, a megyeszékhelyeken élők 48 százaléka, a kisebb városokban élők 47 százaléka, illetve a községekben élők 40 százaléka.

A megkérdezettek negyede (26 százalék) szerint összességében Karácsony Gergely / budapesti vezetés felelős azért, hogy a főváros pénzügyi válságba került. Így látja a Fidesz szavazók 82 százaléka, a bizonytalan szavazók 14 százaléka, illetve a DK és a Tisza Párt szavazóinak a 4-4 százaléka. Településtípus alapján így nyilatkozott a Budapesten élők 14 százaléka, a megyeszékhelyeken élők 30 százaléka, a kisebb városokban élők 28 százaléka, illetve a községekben élők 28 százaléka.

A válaszadók közel ötöde (17 százalék) szerint mindkét fél felelős a kialakult helyzetért. Így gondolja a bizonytalan szavazók 28 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 8 százaléka, a Fidesz szavazók 7 százaléka, illetve a DK szavazók 5 százaléka. Településtípus alapján ezt mondta a Budapesten élők 11 százaléka, a megyeszékhelyeken élők 13 százaléka, a kisebb városokban élők 18 százaléka, illetve a községekben élők 21 százaléka.

(További 3 százalék szerint egyik fél sem, illetve 1 százalék szerint valaki/valami más a felelős a kialakult helyzetért. Mindezen felül a válaszadók 7 százaléka vagy nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre).

A Publicus Intézet közel 20 éve Magyarország egyik meghatározó piac-, és közvéleménykutató cége. Legpontosabb eredményeket mérte többek között a 2024-es főpolgármester-választáson, és EP választáson, a 2019-es főpolgármester-választáson, vagy a 2016-os „kvótanépszavazás” esetén. További eredményeinkről ide kattintva tájékozódhat.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2025. június 23-25 között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1001 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2022 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/- 3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.