A Publicus Intézet a Népszava megbízásából június 30. – július 7. között 1001 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét egyes régi, történelmi címek, elnevezések visszaállításáról.
A megkérdezettek kétharmada inkább nem ért egyet azzal, hogy a kormánymegbízottakat a jövőben főispánnak nevezzék. Tízből nyolc válaszadó szerint nem erősíti a nemzettudatot az, ha visszaállítjuk ezt a régi, történelmi címet.
Egyúttal a megkérdezettek szintén kétharmada nem ért egyet a megyék vármegyékké történő átnevezésével sem. Tízből nyolc válaszadó szerint nincs annak nemzettudat-erősítő hatása, ha mostantól a megyéket vármegyének hívják.
Bár még a Fidesz szavazók támogatják leginkább a régi történelmi elnevezések visszaállítását, közölük is többen vannak azok, akik elvetik a javaslatot.
A megkérdezettek kétharmada (66 százalék) inkább nem ért egyet azzal, hogy a kormánymegbízottakat a jövőben főispánnak nevezzék. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből kilenc (93 százalék), tízből hét (72 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből négy (41 százalék) Fidesz szavazó. Egyúttal a kormánypárti szavazók alig negyede (23 százalék) ért egyet a változtatásokkal.
Tízből nyolc (80 százalék) válaszadó szerint nem erősíti a nemzettudatot az, ha a kormánymegbízottakat a jövőben főispánnak nevezik. Így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte az összes (96 százalék), illetve a bizonytalan szavazók és a Fidesz szavazók túlnyomó többsége is. (84 és 64 százalék). A kormánypárti szavazók ötöde (19 százalék) szerint azonban erősíti a nemzettudatot a régi elnevezések visszaállítása.
A megkérdezettek kétharmada (68 százalék) nem ért egyet a megyék vármegyékké történő átnevezésével sem. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből kilenc (93 százalék), tízből nyolc (78 százalék) bizonytalan szavazó, illetve közel minden második (46 százalék) Fidesz szavazó. Egyúttal a kormánypárti szavazók harmada (23 százalék) ért egyet a változtatásokkal.
Tízből nyolc (80 százalék) válaszadó szerint nincs annak nemzettudat-erősítő hatása, ha mostantól a megyéket vármegyének hívják. Így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte az összes (96 százalék), illetve a bizonytalan szavazók és a Fidesz szavazók túlnyomó többsége is. (88 és 65 százalék). A kormánypárti szavazók (24 százalék) mondta azt, hogy szerintük erősíti a nemzettudatot a régi elnevezések visszaállítása.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatóak. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2022. június 30 – július 07. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1001 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
