A Publicus Intézet a Népszava megbízásából január 26-31. között 1008 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét a benzinárak kapcsán.
A megkérdezettek háztartásonként átlagban 43 ezer forintot költenek havonta üzemanyagra, amely kiadásaiknak a 19 százalékát jelentik.
Azok körében, akiknek van hagyományos üzemanyagú autója, közel minden negyedik megkérdezett (illetve háztartása) az árstop eltörlése után a magasabb üzemanyagárak miatt jelentősen visszafogja az autóhasználatot. Közel ugyanilyen arányban szintén visszafogják a kocsihasználatot, csak nem jelentősen, minden hatodik megkérdezett pedig szeretne így tenni, de nincs rá lehetősége.
Az autóval rendelkező válaszadók 937 forintos üzemanyagárnál döntenének úgy, hogy a mindennapos közlekedés során áttérnének más közlekedési módra. Azok körében, akik közlekedési módot váltottak vagy váltanának, tízből nyolcan a tömegközlekedést, tízből ketten a kerékpárt, továbbá 14 százaléknyian a gyaloglást választanák/választották.
A válaszadók 5 százaléka mondta azt, hogy vagy már ment célzottan külföldre tankolás miatt vagy pedig azért tankolt külföldön, mert az éppen útba esett.
Tízből hat válaszadó helyesli, hogy az Orbán-kormány megszüntette a hatósági üzemanyagárakat. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből hat, közel minden második bizonytalan szavazó, illetve tízből négy Fidesz szavazó.
Minden második megkérdezett szerint lenne lehetősége a kormánynak visszaállítani a hatósági üzemanyagárakat, tízből hárman viszont úgy gondolják, hogy nem.
A megkérdezettek közel kétharmadának (63 százalék) van autója a háztartásában. Így nyilatkozott a 18-29 év közöttiek 70 százaléka, a 30-44 év közöttiek 67 százaléka, a 45-59 év közöttiek 66 százaléka, illetve a 60 évnél idősebbek 51 százaléka.
Minél magasabb végzettségű valaki, annál biztosabb, hogy van kocsija a háztartásában: míg a legfeljebb 8 általánost végzettek 51 százaléka, addig a diplomásoknak már a 76 százaléka rendelkezik személygépjárművel.
Azok közül, akik rendelkeznek autóval, a megkérdezettek háromnegyede (75 százalék) mondta azt, hogy benzines kocsija van, a válaszadók harmada (35 százalék) nyilatkozott úgy, hogy dízeles autója van, 1-1 százaléknyian pedig úgy, hogy vagy benzines hibridje, vagy pedig teljesen elektromos kocsival rendelkezik.
Azok körében, akiknek van hagyományos üzemanyagú autója, minden második (48 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy majdnem minden nap közlekedik (valamelyik) autójával. Így nyilatkozott az aktív foglalkoztatottak 53 százaléka, az egyéb inaktívak 59 százaléka, illetve a nyugdíjasok 27 százaléka.
A válaszadók ötöde (19 százalék) hetente 2-3-szor közlekedik valamelyik autójával. Ezt mondta az aktív foglalkoztatottak 17 százaléka, az egyéb inaktívak 20 százaléka, illetve a nyugdíjasok 23 százaléka.
A megkérdezettek közel hetede (15 százalék) hetente egyszer veszi igénybe autóját. Így nyilatkozott az aktív foglalkoztatottak 13 százaléka, az egyéb inaktívak 8 százaléka, illetve a nyugdíjasok 24 százaléka.
A válaszadók ötöde (18 százalék) ennél is ritkábban közlekednek kocsival. Ezt mondta az aktív foglalkoztatottak 17 százaléka, az egyéb inaktívak 10 százaléka, illetve a nyugdíjasok 26 százaléka.
A megkérdezettek háztartásonként átlagban 43 ezer forintot költenek havonta üzemanyagra. A legtöbbet a községekben költenek (54 ezer forintot) ilyen célra, a városokban 39 ezret, Budapesten 38 ezret, a megyeszékhelyeken pedig 35 ezret.
Szintén háztartásonként a válaszadók a kiadásaiknak a 19 százalékát költik átlagban üzemanyagra. A községekben élőknél 20 százalék, a városokban élőknél 19 százalék, a megyeszékhelyeken és a Budapesten élőknél pedig 17-17 százalék ez az arány.
Azok körében, akiknek van hagyományos üzemanyagú autója, közel minden negyedik (23 százalék) megkérdezett (illetve háztartása) az árstop eltörlése után a magasabb üzemanyagárak miatt jelentősen visszafogja az autóhasználatot. Közel ugyanilyen arányban (26 százalék) szintén visszafogják az autóhasználatot, csak nem jelentősen, minden hatodik (17 százalék) megkérdezett pedig szeretne így tenni, de nincs rá lehetősége. A válaszadók harmada (34 százalék) egyáltalán nem fogja vissza az autóhasználatot.
Leginkább a 60 évnél idősebbek mondták azt (36 százalék), hogy jelentősen visszafogják az autóhasználatot az árstop eltörlése után a magasabb üzemanyagárak miatt. A 45-59 év közöttiek 40 százaléka mondta azt, hogy szeretné, de nincs rá lehetősége.
Az autóval rendelkező válaszadók 937 forintos üzemanyagárnál döntenének úgy, hogy a mindennapos közlekedés során áttérnének más közlekedési módra. A Budapestiek 1025 forintos, a városokban élők 935 fontos, a megyeszékhelyeken élők 930 forintos, a községekben élők pedig 900 forintos üzemanyagár esetén döntenének a váltás mellett.
Azok körében, akik közlekedési módot váltottak vagy váltanának, tízből nyolcan (81 százalék) a tömegközlekedést, tízből ketten (19 százalék) a kerékpárt, továbbá 14 százaléknyian a gyaloglást választanák/választották. A megkérdezettek 4 százaléka még családtaggal való közös autóhasználatot, 2 százalék a saját elektromos, hibrid vagy más nem hagyományos üzemű gépjárművet, 1 százalék pedig a közösségi elektromos autót nevezte meg.
A válaszadók 5 százaléka mondta azt, hogy vagy már ment célzottan külföldre tankolás miatt (1 százalék) vagy pedig azért tankolt külföldön, mert az éppen útba esett (4 százalék).
A megkérdezettek 6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy felmerült már benne a külföldön tankolás, de túl messze lakik a határtól, illetve 3 százaléknyian azt, hogy gondoltak már erre, de még nem voltak.
A válaszadók 85 százalékának még nem merült fel a külföldön tankolása lehetősége.
Tízből hat (58 százalék) válaszadó helyesli, hogy az Orbán-kormány megszüntette a hatósági üzemanyagárakat. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből hét (69 százalék), minden második (51 százalék) Fidesz szavazó, illetve közel minden második (47 százalék) bizonytalan szavazó.
Leginkább a férfiak (63 százalék), a 30-44 év közöttiek (68 százalék), az érettségizettek (63 százalék) és a diplomások (72 százalék) helyeselték a lépést.
Tízből közel három (28 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy inkább nem helyesli hogy az Orbán-kormány megszüntette a hatósági üzemanyagárakat. Leginkább a 18-29 évesek és a 60 évnél idősebbek nyilatkoztak így (30, illetve 29 százalék) illetve a szakmunkások jelentősebb arányban (38 százalék).
Minden második (51 százalék) megkérdezett szerint lenne lehetősége a kormánynak visszaállítani a hatósági üzemanyagárakat. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből hat (58 százalék), közel minden második (47 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből négy (42 százalék) Fidesz szavazó. Leginkább a 30-44 év közöttiek (57 százalék), illetve a szakmunkások (56 százalék) látják még szintén így.
Tízből három (30 százalék) válaszadó szerint nincs lehetősége a kormánynak visszaállítani a hatósági üzemanyagárakat. Így gondolja a Fidesz szavazók harmada (33 százalék) a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből három (31 százalék), illetve minden negyedik (24 százalék) bizonytalan szavazó. Leginkább a 18-29 év közöttiek (37 százalék), a férfiak (38 százalék), illetve a diplomások (42 százalék) látják így.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2023. január 26 – 31. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1008 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
