A Publicus Intézet a Népszava megbízásából október 26-31. között 1007 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét a tanárok tiltakozási hullámával kapcsolatban,
Szinte az összes válaszadó hallott arról, hogy polgári engedetlenséggel és gördülő sztrájkkal tiltakoznak a pedagógusok többek között a tanárok alacsony bérei és a túlterheltség miatt.
Tízből nyolc megkérdezett támogatja a tanárok tiltakozását. Tízből kilenc válaszadó egyetért azzal, hogy a tanárok magasabb fizetést kapjanak.
Azok körében, akik emelnének, közel minden második megkérdezett szerint átlagosan 100 ezer forint fölötti összeggel kellene emelni a tanárok bérét.
A válaszadók negyede szerint 50-100 ezer forinttal kellene emelni a tanárok bérét. Mindezzel együtt pedig a megkérdezettek közel kétharmada szerint szükség van arra, hogy csökkenjenek a tanárok munkaterhei.
Szinte az összes válaszadó (97 százalék) hallott arról, hogy polgári engedetlenséggel és gördülő sztrájkkal tiltakoznak a pedagógusok többek között a tanárok alacsony bérei és a túlterheltség miatt. Szintúgy szinte mindegyik megkérdezett (96 százalék) hallott arról, hogy az utóbbi hetekben több tüntetés volt a tanárok helyzetének rendezéséért.
Tízből nyolc (80 százalék) megkérdezett támogatja a tanárok tiltakozását. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte az összes (98 százalék), tízből nyolc (81 százalék) bizonytalan szavazó, illetve közel minden második (47 százalék) Fidesz szavazó. A hónap elején készített kutatásunkban a Fidesz szavazóinak csupán harmada (33 százalék) támogatta a tanárok tiltakozását, ez 14 százalékpontos növekedést jelent kevesebb mint egy hónap alatt.
Leginkább a szakmunkások és az érettségizettek (83 és 85 százalék), illetve a Budapesten élők (86 százalék) támogatják a legjobban a tanárok tiltakozását, a legfeljebb 8 általánost végzettek, illetve a községekben élők pedig a legkevésbé (74-74 százalék).
Tízből kilenc (89 százalék) válaszadó egyetért azzal, hogy a tanárok magasabb fizetést kapjanak. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte az összes (99 százalék), tízből kilenc (88 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók háromnegyede (76 százalék).
Azok körében, akik emelnének, közel minden második (48 százalék) megkérdezett szerint átlagosan 100 ezer forint fölötti összeggel kellene emelni a tanárok bérét. Ezt mondta aválasztásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből hat (62 százalék), tízből négy (39 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók negyede (25 százalék).
Minden negyedik (24 százalék) válaszadó szerint 50-100 ezer forinttal kellene emelni a tanárok bérét. Így gondolja tízből három (29 százalék) bizonytalan szavazó, minden ötödik (21 százalék) Fidesz szavazó, illetve aválasztásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szintén minden ötödik. (21 százalék)
Minden tizedik (11 százalék) megkérdezett szerint 30-50 ezer forinttal kellene emelni a pedagógusok bérét. Ezt mondta közel minden ötödik (18 százalék) Fidesz szavazó, minden hetedik (14 százalék) bizonytalan szavazó, illetve aválasztásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 8 százaléka.
A válaszadók 3 százaléka szerint legfeljebb 30 ezer forinttal kellene emelni a tanárok bérét. Így látja minden tizedik (11 százalék) Fidesz szavazó, illetve a bizonytalan szavazók 1 százaléka.
Minél iskolázottabb valaki, annál magasabb mért adna a tanároknak: míg a legfeljebb 8 általánost végzettek 41 százaléka, addig a diplomásoknak már a 66 százaléka adna 100 forint feletti béremelést.
A megkérdezettek közel kétharmada (64 százalék) szerint szükség van arra, hogy csökkenjenek a tanárok munkaterhei. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a túlnyomó többsége (85 százalék), tízből hat (58 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből négy (43 százalék) bizonytalan szavazó.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2022. október 26 – 31. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1007 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
