A Publicus Intézet a Népszava megbízásából december 14-17 között 1499 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét Magyarország jogállamiságával kapcsolatban, továbbá arról, hogy az Európai Unió a támogatások kiosztását jogállami normák betartásához fogja kötni.
A megkérdezettek többsége szerint Magyarország inkább nem tekinthető jogállamnak.
Tízből hét megkérdezett szerint inkább nem igaz az, hogy a közmédia kiegyensúlyozottan, elfogulatlanul számol be a közéleti eseményekről.
A válaszadók kétharmada szerint inkább nem igaz az, hogy a politikai és gazdasági élet tisztaságáért felelős ügyészség elfogulatlanul felderít minden ügyet, továbbá hogy a bíróságok – beleértve az Alkotmánybíróságot – mentesek a politikai befolyástól
Tízből hat megkérdezett szerint ugyancsak inkább nem igaz az, hogy a közbeszerzéseket általában a legelőnyösebb ajánlatot tevő cégek nyerik.
A válaszadók kétharmada egyetért azzal az Európai Unióban megjelenő szándékkal, hogy a támogatásokat jogállami, demokratikus normák betartásához kössék. Tízből hat megkérdezett szerint ha az EU valóban így fog tenni, az elősegítené, hogy a tagállamokban, például Magyarországon is jobban működjenek a demokratikus intézmények.
A megkérdezettek enyhe többsége szerint Orbán Viktor novemberi vétója az uniós költségvetés kapcsán egy elvi csata volt, amelynek lényege, hogy az uniós forrásoknak és a demokratikus intézmények működésének semmi köze egymáshoz.
Tízből négy válaszadó szerint a magyar miniszterelnök célja a politikai zsarolás volt, hogy az ország a lehető legnagyobb tételt kapja a gazdasági mentőcsomagból és az uniós büdzséből.
A megkérdezettek negyede szerint Orbán Viktor valójában a novemberi vétójával az Európai Unióból való kilépést készítette elő.
Egy ilyen lépés jelenleg azonban erősen szembe menne azzal, ahogy az emberek vélekednek az EU-ról. A megkérdezettek háromnegyede szerint Magyarország számára az EU-ból való kilépés nagy károkat okozna, továbbá a válaszadók háromnegyede szerint összeségében vagy nagyon előnyös, vagy pedig inkább előnyös az uniós tagság hazánk számára.
A megkérdezettek többsége (54 százalék) szerint Magyarország inkább nem tekinthető jogállamnak. Így látja tízből kilenc (88 százalék) ellenzéki szavazó, leginkább a Momentum és a Jobbik szavazói (92-92 százalék)
Ezzel szemben szinte majdnem mindegyik Fidesz szavazó (95 százalék) azt mondta, hogy Magyarország inkább jogállamnak tekinthető.
Tízből hét (70 százalék) megkérdezett szerint inkább nem igaz az, hogy a közmédia kiegyensúlyozottan, elfogulatlanul számol be a közéleti eseményekről.
A válaszadók kétharmada szerint inkább nem igaz az, hogy a politikai és gazdasági élet tisztaságáért felelős ügyészség elfogulatlanul felderít minden ügyet (66 százalék), továbbá hogy a bíróságok – beleértve az Alkotmánybíróságot – mentesek a politikai befolyástól (64 százalék)
Tízből hat (63 százalék) megkérdezett szerint szintén inkább nem igaz az, hogy a közbeszerzéseket általában a legelőnyösebb ajánlatot tevő cégek nyerik.
A válaszadók kétharmada (66 százalék) egyetért azzal az Európai Unióban megjelenő szándékkal, hogy a támogatásokat jogállami, demokratikus normák betartásához kössék. Így nyilatkozott szinte az összes ellenzéki szavazó (95 százalék), továbbá tízből kettő (18 százalék) kormánypárti szavazó is.
A Fidesz szavazok háromnegyede (76 százalék) azonban inkább nem ért egyet azzal, hogy a támogatásokat jogállami, demokratikus normák betartásához kössék az EU-ban.
Tízből hat (63 százalék) megkérdezett szerint ha az EU a támogatásokat valóban jogállami normák betartásához kötné, az elősegítené, hogy a tagállamokban, például Magyarországon jobban működjenek a demokratikus intézmények.
Ezt mondta tízből kilenc (88 százalék) ellenzéki szavazó, tízből hat (59 százalék bizonytalan szavazó, továbbá a kormánypárti szavazók negyede (25 százalék) is.
A megkérdezett enyhe többsége (54 százalék) szerint Orbán Viktor vétója az uniós költségvetés kapcsán egy elvi csata volt, amelynek lényege, hogy az uniós forrásoknak és a demokratikus intézmények működésének semmi köze egymáshoz.
Tízből négy (40 százalék) válaszadó szerint a magyar miniszterelnök célja a politikai zsarolás volt, hogy az ország a lehető legnagyobb tételt kapja a gazdasági mentőcsomagból és az uniós büdzséből.
A megkérdezettek negyede (24 százalék) szerint Orbán Viktor valójában a vétójával az Európai Unióból való kilépést készíti elő.
A megkérdezettek háromnegyede (74 százalék) szerint Magyarország számára az EU-ból való kilépés nagy károkat okozna. Így látja tízből kilenc (93 százalék) ellenzéki szavazó is.
Tízből hat Fidesz szavazó szerint vagy nagyon (28 százalék), vagy pedig kicsit (30 százalék) lenne az káros, ha Magyarország távozna az EU-ból. A kormánypárti szavazok közel negyede szerint (23 százalék) azonban előnyös lenne egy ilyen lépés, illetve minden hetedik (14 százalék) Fidesz szavazó szerint lényegében nem változna semmi, ha Magyarország kilépne az Unióból.
A válaszadók kétharmada (67 százalék) ha most vasárnap népszavazást tartanának arról, hogy Magyarország belépjen az Európai Unióba, igennel szavazna a belépést mellett. Szinte az összes ellenzéki szavazó (95 százalék) így nyilatkozott.
A Fidesz szavazók megosztottak a kérdésben: közel egyik felük igennel (45 százalék), közel másik felük (47 százalék) pedig nemmel szavazna, ha népszavazás lenne az EU-s tagságról.
A megkérdezettek háromnegyede szerint (74 százalék) összeségében vagy nagyon előnyös, vagy pedig inkább előnyös az Európai Uniós tagság Magyarország számára. Ez az arány magasabb mint ami volt 2015 júniusában (57 százalék) vagy pedig 2016 júliusában (70 százalék), illetve 2018 októberéhez (79 százalék) képest némileg alacsonyabb, de a 2019 márciusinál már jóval magasabb (66 százalék).
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2020 december 14-17 között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1499 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-2,5 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
