A Publicus Intézet augusztus 30. – szeptember 7. között 1000 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét a benzinárak kapcsán.
Tízből hat válaszadó mondta azt, hogy van autó a háztartásában. Közölük a megkérdezettek háromnegyedének benzines, ötödének dízeles, 2 százalékának hibrid, 1 százalékának tisztán elektromos, 1 százalék gáz meghajtású kocsival rendelkezik.
Azok közül, akik hagyományos üzemű autóval (is) rendelkeznek, minden második válaszadó mondta azt, hogy majdnem minden nap közlekedik a kocsijával.
Az autóhasználók átlagban 39 500 forintot költenek üzemanyagra egy hónapban, illetve átlagosan 890 forintos üzemanyagárnál döntenének úgy, hogy a mindennapos közlekedés során áttérnek más közlekedési módra. (2023 januárjában még 43.000 forint, illetve 937 forint volt ez az összeg).
Azok körében, akik váltottak, vagy váltanának más közlekedési módra, tízből hat válaszadó mondta azt, hogy a tömegközlekedésre, minden ötödik megkérdezett pedig azt, hogy kerékpárra váltana.
Minden tizedik válaszadó úgy nyilatkozott, hogy vagy ment már külföldre kimondottan azért hogy tankoljon, vagy pedig felmerült már ez benne.
Tízből közel hat megkérdezett szerint lenne lehetősége a kormánynak visszaállítani a hatósági üzemanyagárakat.
Tízből hat (58 százalék) válaszadó mondta azt, hogy van autó a háztartásában. Leginkább a diplomások (75 százalék), a 45-59 év közöttiek (67 százalék) és a férfiak (64 százalék) mondták ezt.
Azok körében, akiknek van autója, a megkérdezettek háromnegyedének (73 százalék) benzines, ötödének (19 százalék) dízeles, 2 százalékának hibrid, 1 százalékának tisztán elektromos, 1 százalék gáz meghajtású kocsival rendelkezik. 4 százalék mondta azt, hogy több autója van, köztük hagyományos üzemű (benzines, dízel) és nem hagyományos üzemű.
Azok közül, akik hagyományos üzemű autóval (is) rendelkeznek, minden második válaszadó mondta azt (50 százalék), hogy majdnem minden nap közlekedik a kocsijával. Leginkább a diplomások (65 százalék) és az érettségizettek (53 százalék) mondták ezt.
A megkérdezettek negyede (25 százalék) hetente 2-3-szor közlekedik autóval, tizede (10 százalék) hetente, 15 százalék pedig ennél is ritkábban.
A válaszadók ötöde (20 százalék) 10-20 ezret, szintén ötöde (20 százalék) 20-30 ezret, közel ötöde (18 százalék) több, mint 50 ezret, 15 százaléka legfeljebb 10 ezret, 14 százalék 30-40 ezret, 13 százalék 40-50 ezret költ üzemanyagra a teljes háztartásban. (Több autó használása esetén az összegek összeadódnak).
Átlagban 39 500 forintot költenek üzemanyagra az autóhasználók egy hónapban. (2023 januárjában még 43 000 forint volt ez az összeg).
A megkérdezettek (azok közül, akik autóval közlekednek, illetve érdemi választ is adtak) átlagosan 890 forintos üzemanyagárnál döntenének úgy, hogy a mindennapos közlekedés során áttérnek más közlekedési módra. (2023 januárjában még 937 forint volt ez az összeg).
Azok körében, akik váltottak, vagy váltanának más közlekedési módra, tízből hatan (59 százalék) mondták azt, hogy a tömegközlekedésre váltanának. Leginkább a 18-29 év közöttiek (72 százalék) döntenének így.
Minden ötödik (19 százalék) válaszadó a kerékpárra váltana. Leginkább a 45-59 év közöttiek mondták ezt.
Minden tizedik (10 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy vagy ment már külföldre kimondottan azért hogy tankoljon (5 százalék), vagy pedig felmerült már ez benne (5 százalék). Leginkább a legfeljebb 8 általánost végzettek mondták ezt (19 százalék).
Tízből közel hat (57 százalék) válaszadó szerint lenne lehetősége a kormánynak visszaállítani a hatósági üzemanyagárakat. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak és a bizonytalan szavazóknak a kétharmada (66-64 százalék), illetve tízből közel négy (37 százalék) Fidesz szavazó.
2023 januárjában minden második (51 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy szerinte lenne lehetősége a kormánynak visszaállítani a hatósági üzemanyagárakat. Akkor így gondolta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből hat (58 százalék), közel minden második (47 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből négy (42 százalék) Fidesz szavazó.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2023. augusztus 30 – szeptember 07. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
