A Publicus Intézet a Mérték Médiaelemző Műhely megbízásából elkészítette az áprilisi, Európai Parlamentben lezajlott vita tartalomelemzését. A magyarországi helyzetet, azon belül is kiemelten a jogállamiságra, a CEU ügyére és a civilek elleni törvényre fókuszáló esemény a legfontosabb magyar hírforrásokban egészen más optikában jelent meg. A hírfogyasztók lényegében egyfajta háborús retorikával találkoztak, amiben Magyarország érdekeit Brüsszellel szemben Orbán Viktor védi, és a vita legfontosabb eleme a „migránskérdés” volt.
A Publicus Intézet a Mérték Médiaelemző Műhely megbízásából elkészítette az áprilisi, Európai Parlamentben lezajlott vita tartalomelemzését. A magyarországi helyzetet, azon belül is kiemelten a jogállamiságra, a CEU ügyére és a civilek elleni törvényre fókuszáló esemény a legfontosabb magyar hírforrásokban egészen más optikában jelent meg. A hírfogyasztók lényegében egyfajta háborús retorikával találkoztak, amiben Magyarország érdekeit Brüsszellel szemben Orbán Viktor védi, és a vita legfontosabb eleme a „migránskérdés” volt.
Az elemzésben összesen négy hírportál, három nyomtatott lap, három televízió híradó és egy rádiós hírműsor híreit elemeztük a Európai Parlamenti vita napján, illetve az azt követő két napban. A vizsgált hírforrások közül többségében egyaránt volt kormányközeli és kormánykritikus média, többségben voltak az előbbiek.
Az írott sajtóban Orbán Viktor magában a vitában, illetve a kormányközeli sajtó elsődlegesen a migránsáradat feltartóztatásáért vívott háború egyik hadszíntereként keretezte az Európai Parlament Magyarországról szóló vitáját, és a kormánykritikus oldalak se foglalkoztak a vita kiváltó okaival. Figyelemreméltó, hogy a migráns szóhasználat mára teret nyert a médiában, a menekült kifejezés teljesen háttérbe szorult. Kiemelkedően magas volt az olyan hírek aránya, amelyekben a migránsok negatív színben tűntek fel, elsősorban az olyan hírekben, amelyek fő témaként foglalkoztak az EP vitával, de a vitát csak érintő, sőt, egyáltalán nem érintő hírekben is jellemző volt ez a téma.
Mindezek mellett a Lex CEU csak utalásszerűen és ritkán bukkant fel a hírfolyamban, a civil törvény módosítása pedig elő sem került a vitával foglalkozó írásokban.
Orbán Viktor, a Fidesz és a kormány nézeteit közvetítő médiák háborús, harcos retorikát használtak, amikor a Magyarországról szóló európai parlamenti vitáról beszéltek, és a kritikus hangokat Magyarország elleni támadásként értelmezték.
Ennek fényében nem meglepő, hogy nagyon sok cikkben jelent meg Európai Unió ellenes tartalom. És nem is csak a vitához kapcsolódó cikkekben. Sőt, a kormányközeli médiák esetében az is feltűnő, hogy a nem magyar vonatkozású külpolitikai hírek közt nem csak a migráns ellenes, hanem az EU ellenes híreknek is szívesen adnak helyet.
A kritikus oldalakon elsősorban úgy jelenik meg az EU ellenes tartalom, hogy idézik a közszereplők EU ellenes szövegeit. A kormányközeli oldalakon viszont a vélemény cikkekben is megjelenik az EU ellenesség.
A kormányközeli írott sajtóban egyetlen olyan cikk sem jelent meg, amelyik összességében bírálta volna Orbán Viktort és/vagy a magyar viszonyokat (jelesül a vitatott törvényeket). A kritikus oldalakról viszont azok az írások hiányoznak, amelyek összességében védik Orbán Viktort, illetve a magyar viszonyokat.
A vitával foglalkozó cikkek 58 százalékában van legalább egy olyan szereplő, aki védelmébe vette Orbán Viktort. A magyar viszonyokat védő álláspontot a kapcsolódó írások 33 százalékában fogalmazott meg legalább egy szereplő, Orbán Viktort bíráló szereplő a kapcsolódó cikkek 11 százalékában akadt, a magyar viszonyokat (is) bíráló szereplő pedig 26 százalékukban van.
Ami a televíziós és rádiós híreket illeti, a 134 magyar vonatkozású közéleti hír közül 43-nál egyértelműen azonosítható volt az a szerkesztői szándék, hogy sugalmazni kívánnak valamit a közönségnek. Ebből a 43-ból 24 olyan hír, ami kapcsolódik az európai parlamenti vitához. A sugalmazások három fajtájával találkoztunk: 1. a hír valamiképpen védi, támogatja Orbán Viktort, 2. a hír védi a magyar viszonyokat, 3. a hír le akar járatni valakit vagy valamely szervezetet. A magyar viszonyokat, illetve Orbán Viktort bíráló sugalmazásokat nem találtunk a három nap hírfolyamában.
A migránsok emlegetése valamennyi hírműsorban előfordult, inkább negatív, ritkábban semleges jelleggel. A közszolgálati televízió híradójában 18 alkalommal említették a migránsokat, minden esetben negatívan.
Az Európai Uniót negatív vagy semleges jelleggel említették, pozitív alkalommal egyszer sem. A kritikus RTL Klub 7 alkalommal említette az EU-t, mindig semleges jelleggel, a közszolgálati M1-n és a kereskedelmi TV2-n azonban az EU negatív megjelenítése volt jellemző.
A kapcsolódó sugárzott hírek közül 11 olyan van, melyben egy vagy több szereplő részéről bírálat érte Orbán Viktort. Az Orbán Viktor védő, támogató szereplő(ke)t (is) megszólaltató hírek száma 13.
A CEU-t 18 hírben említi egy vagy több szereplő. A fő téma hírekben 11 hírről, a kapcsolódó hírekben 7 hírről van szó.
Összességében tehát a magyar hírfogyasztók meglehetősen leegyszerűsített, és a kormányzati kommunikáció által keretezett összefoglalót kaptak az EP vitáról. A jogállamiság kérdései, a CEU és a civilek elleni támadás helyett elsősorban Brüsszel és Magyarország harca, illetve a migránskérdés és ezzel párhuzamosan a negatív színben feltűnő EU jelent meg a vizsgált hírforrásokban.
A kutatás részletes eredményei itt olvashatók.
