A Publicus Intézet a Népszava megbízásából január 24-29. között 1000 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét a Rogánt Antalt ért amerikai korrupciós vádakról.
Tízből nyolc válaszadó hallott arról, hogy Rogán Antalt korrupció vádja miatt szankciós listára tette a távozó amerikai kormány.
A volt amerikai nagykövet szerint Rogán Antal szankciós listára kerülésének az az oka, hogy ő áll a magyarországi korrupció rendszerének középpontjában. Minden második válaszadó inkább igaznak, tízből három megkérdezett pedig inkább nem tartja igaznak ezt az állítást.
Szintén a volt amerikai nagykövet állítása szerint Rogán mellett mások is érintettek lehetnek a korrupciós rendszerben. Tízből hét válaszadó inkább valószínűnek tartja ezt az állítást.
A válaszadók közel háromnegyede szerint a magyar kormánynak érdemben kellene vizsgálnia a Rogán Antalt ért vádakat. Tízből hat válaszadók szerint inkább le kell mondania Rogánnak a kormányban betöltött pozíciójáról a megfogalmazódott vádak miatt.
Tízből nyolc (81 százalék) válaszadó hallott arról, hogy Rogán Antalt korrupció vádja miatt szankciós listára tette a távozó amerikai kormány. Így nyilatkozott tízből kilenc (92 százalék) ellenzéki szavazó, illetve a Fidesz szavazók és a bizonytalan szavazók közel háromnegyede (76 és 74 százalék).
Rogán Antal szankciós listára helyezését a kormány oldaláról politikai okokkal magyarázzák, és a volt amerikai nagykövet személyes bosszújának tudják be, illetve annak, hogy Rogán akár az USA-val szemben is kiállt Magyarország érdekeiért.
A megkérdezettek 43 százaléka szerint a korrupció miatt került fel Rogán a korrupciós listára. Így nyilatkozott az ellenzéki szavazók 72 százaléka, a bizonytalan szavazók 36 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 10 százaléka.
A válaszadók negyede (26 százalék) szerint politikai okokból került Rogán a szankciós listára. Így gondolja tízből közel hat (58 százalék) Fidesz szavazó, a bizonytalan szavazók negyede (24 százalék), illetve az ellenzéki szavazók közel tizede (8 százalék).
Közel minden tizedik (9 százalék) megkérdezett szerint mindkettő lehetséges, azaz a korrupció miatt, illetve politikai okokból került fel Rogán a szankciós listára. Ezt mondta az ellenzéki szavazók 13 százaléka, a Fidesz szavazók 9 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 32 százaléka.
(a válaszadók 21 százaléka vagy nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre)
A volt amerikai nagykövet szerint Rogán Antal szankciós listára kerülésének az az oka, hogy szerintük ő áll a magyarországi korrupció rendszerének középpontjában. Minden második (50 százalék) válaszadó inkább igaznak tartja ezt a vádat. Ezt mondta az ellenzéki szavazók több mint háromnegyede (77 százalék), tízből négy (43 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók ötöde (21 százaléka).
Tízből három (28 százalék) megkérdezett inkább nem tartja igaznak ezt a vádat. Tízből hat (60 százalék) Fidesz szavazó, illetve az bizonytalan szavazók 22 százaléka és az ellenzéki szavazók 16 százaléka mondta ezt.
Azok közül, akik szerint inkább igazak a Rogán ellen felhozott vádak, tízből kilenc (91 százalék) megkérdezett szerint Orbán Viktor tud arról, hogy a minisztere korrupciós cselekményekben vehetett részt. Így gondolja az ellenzéki szavazók 97 százaléka, a bizonytalan szavazók 90 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 64 százaléka.
A volt amerikai nagykövet állítása szerint Rogán Antal mellett mások is érintettek lehetnek a korrupciós rendszerben. Tízből hét (68 százalék) válaszadó inkább valószínűnek tartja, hogy más kormánytagok is korrupcióban vesznek részt. Ezt mondta az ellenzéki szavazók 93 százaléka, a bizonytalan szavazók 65 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 34 százaléka.
Az enyhe többség (53 százalék) inkább valószínűnek tartja, hogy Orbán Viktor személyesen érintett korrupciós bűncselekményekben. Így gondolja az ellenzéki szavazók 87 százaléka, a bizonytalan szavazók 48 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 7 százaléka.
Tízből három (30 százalék) válaszadó inkább nem tartja valószínűnek, hogy a magyar miniszterelnök személyesen érintett korrupciós bűncselekményekben. Így látja a Fidesz szavazók 85 százaléka, a bizonytalan szavazók 22 százaléka, illetve az ellenzéki szavazók 7 százaléka.
Tízből hat (58 százalék) válaszadó szerint inkább le kell mondania Rogán Antalnak a kormányban betöltött pozíciójáról a megfogalmazódott vádak miatt. Így gondolja az ellenzéki szavazók 89 százaléka, a bizonytalan szavazók 52 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 21 százaléka.
Tízből közel három (27 százalék) megkérdezett szerint Rogán Antalnak inkább nem kéne lemondania. Így látja a Fidesz szavazók 68 százaléka, a bizonytalan szavazók 23 százaléka, illetve az ellenzéki szavazók 8 százaléka.
A válaszadók közel háromnegyede (72 százalék) szerint a magyar kormánynak érdemben kellene vizsgálnia a Rogán Antalt ért vádakat. Így gondolja az ellenzéki szavazók 88 százaléka, a bizonytalan szavazók 71 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 51 százaléka.
Arra a kérdésre, hogy válaszadók mennyire tartják valószínűnek, hogy Orbán Viktor személyesen érintett korrupciós bűncselekményekben. Az összes megkérdezett 53 százaléka inkább valószínűnek tartja ezt, míg 30 százalékuk szerint inkább nem valószínű.
Pártszimpátia alapján nagy különbségek figyelhetők meg:
- A Fidesz-KDNP szavazók 85 százaléka szerint inkább nem valószínű, míg csak 7 százalékuk gondolja ennek ellenkezőjét.
- A Tisza Párt szavazói körében tízből kilencen tartják valószínűnek Orbán érintettségét, míg 6% inkább nem.
- A Demokratikus Koalíció (DK) támogatói között vannak a legtöbben, akik valószínűsítik a miniszterelnök érintettségét.
- A többi párt szavazói és a bizonytalanok körében is 4x-5x annyian vannak, akik szerint érintett, mint akik ennek az ellenkezőjét gondolják.
Az adatok jól mutatják, hogy a kormánypárti szavazók többsége elutasítja ezt a feltételezést, míg az ellenzéki pártok támogatói és a bizonytalanok közül sokan inkább valószínűnek tartják Orbán Viktor személyes érintettségét.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2025. január 24 – 29. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2022-es adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
