A Publicus Intézet a Népszava megbízásából február 28 – március 6. között 1012 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét a magyar egészségüggyel kapcsolatos aktuális kormányzati döntésekről.
A megkérdezettek közel kétharmada inkább nem elégedett a magyarországi egészségügy helyzetével.
Tízből kilenc válaszadó hallott arról, hogy a jövő hónaptól elkezdik átalakítani az orvosi ügyeleti rendszert. Közölük majdnem az összes értesült arról is, hogy a Magyar Orvosi Kamara tiltakozik a módosítás ellen és ennek keretében sok háziorvos nem írja alá az új szerződést.
Tízből hat megkérdezett szerint az orvosok felelősen járnak el, a betegbiztonság javításáért küzdenek. Ugyanilyen arányban egyetértenek az orvosok tiltakozásával.
Tízből közel kilenc válaszadó hallott arról, hogy a kormányzat megszünteti a kötelező orvosi kamarai tagságot, nem sokkal azután, hogy a kamarai tagok erőteljes tiltakozásba kezdtek a tervezett egészségügyi reform ellen. A kormány azzal indokolta döntését, hogy az orvosi kamara veszélyezteti a betegek ellátásához való alapjogát. Tízből hat megkérdezett inkább nem ért egyet a kormányzati állítással.
A megkérdezettek többsége szerint a kormányzat és az orvostársadalom vitájában inkább az orvosok azok, akik valóban a betegek érdekeit képviselik.
A megkérdezettek közel kétharmada (63 százalék) inkább nem elégedett a magyarországi egészségügy helyzetével. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből kilenc (88 százalék), tízből hét (71 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből négy (38 százalék) Fidesz szavazó.
Tízből kilenc (91 százalék) válaszadó értesült arról, hogy a jövő hónaptól elkezdik átalakítani az orvosi ügyeleti rendszert. Közölük majdnem az összes (95 százalék) hallott arról is, hogy a Magyar Orvosi Kamara tiltakozik a módosítás ellen és ennek keretében sok háziorvos nem írja alá az új szerződést. (Jelentős korosztálybéli eltérés nem figyelhető meg az értesülés arányában.)
Tízből hat (62 százalék) megkérdezett szerint az orvosok felelősen járnak el, a betegbiztonság javításáért küzdenek. Így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből kilenc (88 százalék), tízből hat (61 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből négy (43 százalék) Fidesz szavazó.
Közel minden ötödik (18 százalék) válaszadó szerint az orvosok akciója felelőtlen, és a betegbiztonságot fenyegeti. Így gondolja a Fidesz szavazók harmada (33 százalék), minden nyolcadik (12 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak az 5 százaléka.
A Fidesz szavazók közül tehát azok vannak többen (43 százalék 33 százalék ellenében) akik szerint az orvosoknak van igazuk, s az akciójuk egyáltalán nem felelőtlen.
Tízből hat (60 százalék) megkérdezett inkább egyetért az orvosok tiltakozásával. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből kilenc (93 százalék), tízből hét (71 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók negyede (27 százalék).
Tízből három (28 százalék) válaszadó inkább nem ért egyet az orvosok tiltakozásával. Ezt mondta tízből hat (58 százalék) Fidesz szavazó, minden tizedik (11 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 2 százaléka.
Minden második (47 százalék) megkérdezett szerint azzal, hogy a fővároson kívül éjszakánként az Országos Mentőszolgálat fogja ellátni az ügyeleti ellátásra szorulókat, a jelenleginél nem lesz hatékonyabb ez a rendszer. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből hét (70 százalék), minden második (52 százalék) bizonytalan szavazó, illetve minden negyedik (24 százalék) Fidesz szavazó.
Tízből három (28 százalék) válaszadó szerint a változtatásoknak köszönthetően hatékonyabb lesz a rendszer. Így látja minden második (48 százalék) Fidesz szavazó, minden ötödik (19 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül minden tizedik (10 százalék).
Az enyhe többség (53 százalék) hallott arról, hogy az ápolásra szorulókat (főként időseket) már nem az egészségügyi, hanem a szociális ellátórendszer keretében fogják majd ellátni. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből hét (68 százalék), tízből hat (60 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből négy (39 százalék) Fidesz szavazó.
Tízből közel kilenc (86 százalék) válaszadó hallott arról, hogy a kormányzat megszünteti a kötelező orvosi kamarai tagságot, nem sokkal azután, hogy a kamarai tagok erőteljes tiltakozásba kezdtek a tervezett egészségügyi reform ellen. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 92 százaléka, a Fidesz szavazók 86 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 77 százaléka.
Minél idősebb valaki, annál biztosabb, hogy hallott a kormányzati lépésről: míg a 18-29 év közöttiek 77 százaléka, addig a 60 évnél idősebbek 92 százaléka értesült arról, hogy a kormány megszünteti a kötelező orvosi kamarai tagságot.
A kormány azzal indokolta, hogy megszünteti a kötelező orvosi kamarai tagságot, hogy az orvosi kamara veszélyezteti a betegek ellátásához való alapjogát. Tízből hat (59 százalék) megkérdezett inkább nem ért egyet a kormányzati állítással. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte az összes (95 százalék), tízből hét (72 százalék) bizonytalan szavazó, illetve minden ötödik (22 százalék) Fidesz szavazó.
Tízből három (29 százalék) válaszadó inkább egyetért ezzel a kormányzati állítással. Ezt mondta tízből hat (60 százalék) Fidesz szavazó, közel minden nyolcadik (13 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 2 százaléka.
A megkérdezettek többsége (53 százalék) szerint a kormányzat és az orvostársadalom vitájában inkább az orvosok azok, akik valóban a betegek érdekeit képviselik. Így gondoljaa választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből kilenc (92 százalék), tízből hat (60 százalék) bizonytalan szavazó, illetve minden hatodik (17 százalék) Fidesz szavazó.
Minden tizedik (10 százalék) válaszadó szerint ebben a vitában inkább a kormányzat az, amelyik valóban a betegek érdekeit képviseli. Így látja a Fidesz szavazók ötöde (21 százalék), és a bizonytalan szavazók 4 százaléka.
A megkérdezettek negyede (23 százalék) szerint mindkét fél a betegek érdekeit képviselve lép fel. Ezt mondta a közel minden második (45 százalék) Fidesz szavazó, a bizonytalan szavazók 14 százaléka, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 2 százaléka.
A megkérdezettek 11 százaléka szerint egyik fél sem képviseli valójában a betegek érdekeit. Így gondolja a bizonytalan szavazók 16 százaléka, a Fidesz szavazók 12 százaléka, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 6 százaléka.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2023. február 28 – március 06. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1012 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
