A Publicus Intézet a március 07. – március 11. között 1001 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét a pedagógussztrájkkal kapcsolatban.
A megkérdezettek kétharmada szerint a pedagógusok azért sztrájkoltak, hogy elérjék a fizetésük emelését. A válaszadók ötöde szerint valójában ez a pedagógussztrájk csak politikai hangulatkeltés volt a választások előtt.
Egy február 11-i rendeletben a kormány megtiltotta a pedagógus szakszervezeteknek, hogy valódi sztrájkot szervezhessenek. A megkérdezettek kétharmada szerint a kormány nem járt el helyesen.
Minden második megkérdezett szerint inkább jogos az, hogy a pedagógusok a kormány rendeletét megsértve tiltakoznak.
A válaszadók közel fele teljes mértékben egyetért azzal az állítással, hogy a pedagógussztrájk a diákok érdekeit is szolgálja.
A megkérdezettek közel kétharmada teljes mértékben egyetért azzal, hogy a sztrájk alapjog, ami semmilyen esetben sem korlátozható.
A megkérdezettek kétharmada (63 százalék) szerint a pedagógusok azért sztrájkoltak, hogy elérjék a fizetésük emelését. Így látja tízből kilenc (87 százalék) ellenzéki szavazó, tízből hét (68 százalék) bizonytalan szavazó, és a Fidesz szavazók harmada (36 százalék). A pedagógusok 61 százaléka, illetve általános- vagy középiskolás gyermekkel rendelkező szülők 65 százaléka osztja ezt a véleményt.
A válaszadók ötöde (21 százalék) szerint valójában ez a pedagógussztrájk csak politikai hangulatkeltés volt a választások előtt. Így gondolja a Fidesz szavazók közel fele (46 százalék), a bizonytalan szavazók 13 százaléka, továbbá az ellenzéki szavazók 3 százaléka. A pedagógusok és a szülők közel negyede is így látja (26 és 24 százalék).
A megkérdezettek 7 százaléka szerint mindkét véleményben van igazság. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók 10 százaléka, a bizonytalan szavazók 8 százaléka, és az ellenzéki szavazók 4 százaléka. Így gondolja a szülők 5 százaléka és a pedagógusok 3 százaléka.
Egy február 11-i rendeletben a kormány megtiltotta a pedagógus szakszervezeteknek, hogy valódi sztrájkot szervezhessenek. A megkérdezettek kétharmada (67 százalék) szerint a kormány nem járt el helyesen. Így látja szinte az összes (97 százalék) ellenzéki szavazó, a bizonytalan szavakóz háromnegyede, illetve tízből három (31 százalék) Fidesz szavazó.
Ezt a véleményt osztja egyben tízből nyolc (78 százalék) pedagógus, továbbá kétharmadnyi (67 százalék) olyan szülő, akinek van általános- vagy középiskolás gyermeke.
Minden második (51 százalék) megkérdezett szerint inkább jogos az, hogy a pedagógusok a kormány rendeletét megsértve tiltakoznak. Így látja tízből kilenc (93 százalék) ellenzéki szavazó, minden második (53 százalék) bizonytalan szavazó, továbbá minden tizedik (9 százalék) Fidesz szavazó.
A pedagógusok kétharmada (65 százalék) illetve a szülők közel fele (46 százalék) szerint szintén inkább jogos a tiltakozás.
A válaszadók közel fele (47 százalék) teljes mértékben egyetért azzal az állítással, hogy a pedagógussztrájk a diákok érdekeit is szolgálja. Így gondolja tízből nyolc (80 százalék) ellenzéki szavazó, tízből négy (41 százalék) bizonytalan szavazó, továbbá minden ötödik (21 százalék) Fidesz szavazó. Tízből hat (61 százalék) pedagógus, továbbá tízből négy szülő (37 százalék) szintén teljes mértékben egyetért ezzel az állítással.
A válaszadók közel kétharmada (63 százalék) teljes mértékben egyetért azzal, hogy a sztrájk alapjog, ami semmilyen esetben sem korlátozható. Így gondolja tízből kilenc (87 százalék) ellenzéki szavazó, tízből hét (68 százalék) bizonytalan szavazó, továbbá tízből négy (37 százalék) Fidesz szavazó. A pedagógusok háromnegyede, továbbá tízből hat olyan szülő, akinek van általános- vagy középiskolás gyermeke, szintén ezt mondta.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2022. március 07. – március 11. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1001 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
