A Publicus Intézet a Népszava megbízásából augusztus 25-30. között 1000 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét az orosz-ukrán háborúról.
A megkérdezettek közel kétharmada (63 százalék) szerint az, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, az inkább agresszió Oroszország részéről. [2022 februárjában ez az arány 64 százalék volt, 2022 áprilisában pedig 56 százalék].
Minden ötödik válaszadó szerint az, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, az inkább védekezés Oroszország részéről. Így gondolja a Fidesz szavazók harmada.
Minden második válaszadó szerint Orbán Viktornak a jelenleginél keményebben el kellene ítélnie Oroszországot Ukrajna megtámadása miatt. [2022 februárjában ez az arány 43 százalék, 2022 áprilisában pedig 35 százalék volt]
A válaszadók többsége szerint sokáig elhúzódik az orosz-ukrán háború, de további országok nem vonódnak be. Minden nyolcadik megkérdezett szerint az oroszok hamarosan legyőzik és befolyásuk alá vonják Ukrajnát. A válaszadók 6 százaléka szerint további országok is bevonódnak a konfliktusba és világháború lesz, a megkérdezettek 5 százaléka szerint pedig az ukránok hamarosan meghátrálásra kényszerítik az oroszokat.
A megkérdezettek közel kétharmada (63 százalék) szerint az, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, az inkább agresszió Oroszország részéről. [2022 februárjában ez az arány 64 százalék volt, 2022 áprilisában pedig 56 százalék]. Az augusztusi felmérésünk szerint így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a túlnyomó többsége (88 százalék), tízből hat (59 százalék) bizonytalan szavazó, illetve közel minden második (46 százalék) Fidesz szavazó.
Minden ötödik (19 százalék) válaszadó szerint az, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, az inkább védekezés Oroszország részéről. [2022 februárjában ez az arány 15 százalék, 2022 áprilisában pedig 25 százalék volt] Az augusztusi felmérésünk szerint így gondolja a Fidesz szavazók harmada (32 százalék), a bizonytalan szavazók közel ötöde (17 százalék) és a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül minden tizedik (9 százalék).
Míg a legfeljebb 8 általánost végzettek és a szakmunkások közül tízből hatan (58 százalék) mondják azt, hogy inkább agresszió az amit Oroszország művel, addig a diplomásoknál már tízből nyolc (80 százalék) ez az arány. Leginkább a 18-29 évesek (71 százalék), illetve a 60 évnél idősebbek (67 százalék), látják agressziónak Oroszország tettét.
Minden második (48 százalék) válaszadó vagy nagyon (22 százalék), vagy pedig egy kicsit (27 százalék) fél, illetve szorong amiatt, hogy háború van egy szomszéd országban. A megkérdezettek negyede (26 százalék) mondta azt, hogy változó mértékben szorong, illetve közel ugyanilyen arányban pedig azt, hogy egyáltalán nem.
Tízből nyolc (81 százalék) válaszadó inkább nem tartja valószínűnek azt, hogy átterjed a háború Magyarországra. (Az előző hónapokban is ehhez hasonló eredményeket lehetett látni)
A megkérdezettek háromnegyede (74 százalék) inkább nem tartja valószínűnek azt, hogy atomfegyverek bevetésére is sor kerülhet a konfliktus során. Ez az arány 2022 februárjában még 81 százalék volt, azaz egyre többen vannak azok, akik atomfegyverek bevetésével számolnak (2022 februárjában 10 százalék – 2022 augusztusában pedig 18 százalék).
A megkérdezettek többsége (53 százaléka) nagyon fél attól, hogy a háború miatt tovább drágul gáz. Leginkább a nők, illetve a 60 évnél idősebbek mondták ezt (62-62 százalék).
Minden ötödik (19 százalék) válaszadó egy kicsit, közel minden nyolcadik (13 százalék) megkérdezett pedig egyáltalán nem fél a gáz drágulásától. Ugyanilyen arányban (13 százalék) vannak azok, akik változó mértékben félnek a lehetséges változásoktól.
Minden második (48 százalék) válaszadó szerint Orbán Viktornak a jelenleginél keményebben el kellene ítélnie Oroszországot Ukrajna megtámadása miatt. [2022 februárjában ez az arány 43 százalék, 2022 áprilisában pedig 35 százalék volt]
Az augusztusi felmérésünk szerint így gondolja a Fidesz szavazók 15 százaléka, a bizonytalan szavazók közel fele (45 százalék), illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a túlnyomó többsége (88 százalék). Az életkort vizsgálva leginkább a 60 évnél idősebbek várják el a leginkább (58 százalék), hogy a magyar miniszterelnök ítélje el Oroszországot Ukrajna megtámadása miatt.
A válaszadók többsége (56 százalék) szerint sokáig elhúzódik az orosz-ukrán háború, de további országok nem vonódnak be. Így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a kétharmada (66 százalék) a Fidesz szavazók enyhe többsége (53 százalék) illetve minden második (50 százalék) bizonytalan szavazó.
Minden nyolcadik (12 százalék) megkérdezett szerint az oroszok hamarosan legyőzik és befolyásuk alá vonják Ukrajnát. Így gondolja a Fidesz szavazók 15 százaléka, a bizonytalan szavazók 14 százaléka, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 4 százaléka.
A válaszadók 6 százaléka szerint további országok is bevonódnak a konfliktusba és világháború lesz, a megkérdezettek 5 százaléka szerint pedig az ukránok hamarosan meghátrálásra kényszerítik az oroszokat. Leginkább a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói látják így (12 százalék)
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2022. augusztus 25 – 30. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
