A Publicus Intézet a Népszava megbízásából március 5-11. között 1000 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét az orosz-ukrán háborúról.
Tízből hat (62 százalék) válaszadó szerint az, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, az inkább agresszió Oroszország részéről. (2022 márciusában, a háború kitörését követően 64 százaléka volt ez az arány)
Az enyhe többség (52 százalék) szerint Orbán Viktornak a jelenleginél keményebben el kellene ítélnie Oroszországot Ukrajna megtámadása miatt. (2022 márciusában még 43 százalék volt ez az arány).
A válaszadók 95 százaléka hallott róla, hogy Donald Trump amerikai és Volodomir Zelenkszkij ukrán elnök találkozása Washingtonban veszekedésbe torkollott és nem sikerült megegyezniük a politikusoknak. Közülük tízből négyen mondták azt, hogy a konfliktus kialakulásáért inkább Trump, az Egyesült Államok elnöke, illetve J. D. Vance, az alelnök volt a felelős. A megkérdezettek harmada szerint inkább Zelenszkij ukrán elnök, a válaszadók 16 százaléka szerint pedig mindkettő fél egyformán felelős volt a konfliktus kialakulásáért.
A sikertelen találkozó után az USA csökkenti, vagy várhatóan teljesen megszünteti Ukrajna támogatását a háborúban. A válaszadók közel fele szerint ez a lépés azzal fog járni, hogy hamarosan vége lesz a háborúnak és Ukrajna a területének egy részét elveszti.
Tízből közel hat válaszadó szerint Magyarországnak inkább az az érdeke, hogy gyorsan véget érjen a háború, bármi is lesz a vége. Minden ötödik megkérdezett szerint hazánknak inkább az az érdeke, hogy Ukrajna megvédje a függetlenségét és területeit is, és ha ez sikerült, akkor legyen vége a konfliktusnak. A válaszadók 14 százaléka szerint Magyarországnak inkább az az érdeke, hogy Ukrajna megvédje a függetlenségét, és ha ez sikerült, akkor legyen vége a háborúnak.
Tízből hat (62 százalék) válaszadó szerint az, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, az inkább agresszió Oroszország részéről. (2022 márciusában, a háború kitörését követően 64 százaléka volt ez az arány) A mostani felmérésünk során így nyilatkozott a DK szavazók 100 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 94 százaléka, a bizonytalan szavazók 55 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 35 százaléka.
Minden ötödik (21 százalék) megkérdezett szerint az, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, az inkább védekezés Oroszország részéről. (2022 márciusában 15 százalék volt ez az arány) A mostani felmérésünk során így nyilatkozott a Mi Hazánk szavazóinak a 68 százaléka, a Fidesz szavazók 43 százaléka, a bizonytalan szavazók 18 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 3 százaléka.
Tízből kettő (22 százalék) válaszadó mondta azt, hogy nagyon fél, szorong, szintén tízből kettő (22 százalék) pedig azt, hogy egy kicsit fél, szorong amiatt, hogy háború van egy szomszédos országban. (2022 októberében még 19, illetve 31 százalék volt ez az arány). A mostani felmérésünk során a Dk szavazók 32 százaléka, a Fidesz szavazók 30 százaléka, a bizonytalan szavazók 25 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 10 százaléka mondta azt, hogy nagyon fél.
Tízből négy válaszadó (40 százalék) mondta azt, hogy egyáltalán nem fél, szorong amiatt, hogy háború dúl Ukrajnában. 2022 októberében ez az arány még 30 százalék volt. A mostani felmérésünk során így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 44 százaléka, a bizonytalan szavazók 41 százaléka, a Fidesz szavazók 31 százaléka, illetve a DK szavazók 28 százaléka.
(A megkérdezettek 16 százaléka mondta azt, hogy változó mértékben fél, szorong amiatt, hogy háború van egy szomszédos országban.)
Az enyhe többség (52 százalék) szerint Orbán Viktornak a jelenleginél keményebben el kellene ítélnie Oroszországot Ukrajna megtámadása miatt. (2022 márciusában még 43 százalék volt ez az arány).
A mostani felmérésünk során így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 90 százaléka, a DK szavazók 84 százaléka, a bizonytalan szavazók 44 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 17 százaléka.
A válaszadók 95 százaléka hallott róla, hogy Donald Trump amerikai és Volodomir Zelenkszkij ukrán elnök találkozása Washingtonban veszekedésbe torkollott és nem sikerült megegyezniük a politikusoknak. Közülük tízből négyen mondták azt, hogy a konfliktus kialakulásáért inkább Trump, az Egyesült Államok elnöke, illetve J. D. Vance, az alelnök volt a felelős. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 73 százaléka, a bizonytalan szavazók 32 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 2 százaléka.
A megkérdezettek harmada (34 százalék) szerint inkább Zelenszkij ukrán elnök volt a felelős a kialakult konfliktusért. Így gondolja a Fidesz szavazók 80 százaléka, a Mi Hazánk szavazóinak a 41 százaléka, a bizonytalan szavazók 29 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 14 százaléka.
A válaszadók 16 százaléka szerint mindkettő fél egyformán felelős volt a konfliktus kialakulásáért, illetve 2 százalék mondta azt, hogy egyik fél sem hibás, mivel a helyzetből fakadt az egész.
A sikertelen találkozó után az USA csökkenti, vagy várhatóan teljesen megszünteti Ukrajna támogatását a háborúban. A válaszadók közel fele szerint ez a lépés azzal fog járni, hogy hamarosan vége lesz a háborúnak és Ukrajna a területének egy részét elveszti. Így gondolja a Mi Hazánk szavazóinak a 60 százaléka, a Fidesz szavazók 50 százaléka, a bizonytalan szavazók 47 százaléka, illetve a Tisza szavazók 42 százaléka.
A megkérdezettek negyede (25 százalék) szerint az USA döntése ellenére tovább fog folytatódni a háború. Így gondolja a Mi Hazánk szavazók 40 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak 39 százaléka, a bizonytalan szavazók 22 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 8 százaléka.
Közel minden tizedik (8 százalék) válaszadó szerint az USA döntésének az lesz a következménye, hogy hamarosan vége lesz a háborúnak Ukrajna teljes megszűnésével.
Tízből négy (42 százalék) válaszadó szerint Európának inkább az az érdeke, hogy gyorsan véget érjen a háború, bármi is lesz a vége. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók 68 százaléka, a Mi Hazánk szavazók 50 százaléka, a bizonytalan szavazók 41 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak 23 százaléka, illetve a DK szavazók 21 százaléka.
Tízből közel három (27 százalék) megkérdezett szerint Európának inkább az az érdeke, hogy Ukrajna megvédje a függetlenségét és területeit is, és ha ez sikerült, akkor legyen vége a háborúnak. Így látja a Tisza Párt szavazóinak a 45 százaléka, a DK szavazók 43 százaléka, a bizonytalan szavazók 22 százaléka, a Mi Hazánk szavazóinak 17 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 13 százaléka.
Minden ötödik (19 százalék) válaszadó szerint Európának inkább az az érdeke, hogy Ukrajna megvédje a függetlenségét, és ha ez sikerült, akkor legyen vége a háborúnak. Így nyilatkozott a DK szavazók 27 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 26 százaléka, a Mi Hazánk szavazóinak a 25 százaléka, a bizonytalan szavazók 18 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 12 százaléka.
Tízből közel hat (56 százalék) válaszadó szerint Magyarországnak inkább az az érdeke, hogy gyorsan véget érjen a háború, bármi is lesz a vége. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók 85 százaléka, a Mi Hazánk szavazók 75 százaléka, a bizonytalan szavazók 53 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak 36 százaléka, illetve a DK szavazók 44 százaléka.
Minden ötödik (19 százalék) megkérdezett szerint hazánknak inkább az az érdeke, hogy Ukrajna megvédje a függetlenségét és területeit is, és ha ez sikerült, akkor legyen vége a háborúnak. Így látja a Tisza Párt szavazóinak a 33 százaléka, a DK szavazók 28 százaléka, a bizonytalan szavazók 17 százaléka, a Mi Hazánk szavazóinak 8 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 6 százaléka.
A válaszadók 14 százaléka szerint Magyarországnak inkább az az érdeke, hogy Ukrajna megvédje a függetlenségét, és ha ez sikerült, akkor legyen vége a háborúnak. Így nyilatkozott a DK szavazók 24 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 23 százaléka, a bizonytalan szavazók 13 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 5 százaléka.
Tízből négy (43 százalék) válaszadó szerint ha az USA nem támogatja tovább Ukrajnát, akkor Európa is hagyjon fel Ukrajna támogatásával. Így nyilatkozott a Mi Hazánk szavazók 92 százaléka, a Fidesz szavazók 82 százaléka, a bizonytalan szavazók 44 százalék, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 11 százaléka.
A megkérdezettek negyede (25 százalék) szerint Európának át kell vennie az USA támogató szerepét, amennyire csak lehet. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak a 56 százaléka, a DK szavazók 35 százaléka, a bizonytalan szavazók 16 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 5 százaléka.
A válaszadók közel ötöde (21 százalék) szerint Európának annyira kell támogatnia Ukrajnát, mint eddig. Ezt mondta a DK szavazók 45 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak 28 százaléka, a bizonytalan szavazók 23 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 7 százaléka.
Ha úgy alakul, hogy az USA, és Európa sem támogatja tovább Ukrajnát, akkor minden ötödik (19 százalék) válaszadó szerint növekszik annak az esélye, hogy Magyarország belesodródik a háborúba. Így gondolja a DK szavazók 44 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 34 százaléka, a bizonytalan szavazók 13 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 7 százaléka.
A megkérdezettek 14 százaléka szerint egy ilyen esetben valójában csökkenne annak esélye, hogy hazánk belesodródik a háborúba. Így látja a Mi Hazánk szavazóinak 35 százaléka, a Fidesz szavazók 25 százaléka, a bizonytalan szavazók 13 százaléka, a DK szavazók 11 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 6 százaléka.
Az enyhe többség (53 százalék) szerint ha az USA, és Európa nem fogja tovább támogatni Ukrajnát, akkor sem változik annak az esélye, hogy Magyarország belesodródik-e a háborúba. Így gondolja a Fidesz szavazók 58 százaléka, a bizonytalan szavazók 52 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak szintén 52 százaléka, illetve a DK szavazók 29 százaléka.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatóak. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak!
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2025 március 5-11 között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/- 3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
