A Publicus Intézet a Népszava megbízásából március 30 – április 4. között 1007 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét az inflációval kapcsolatban.
Tízből négy megkérdezett mondta azt, hogy súlyos gondot jelent neki az infláció, az árak emelkedése.
A válaszadók átlagban 105 ezer forintot költenek egy hónapban élelmiszerre, amely a háztartásuk jövedelmének a 39 százalékát jelenti.
A megkérdezettek úgy érzik, hogy átlagban 65 százalékkal drágultak az élelmiszerek egy év alatt. 2022 decemberében még 77 százalékos drágulást érzékeltek.
Tízből négy válaszadó mondta azt, hogy rendszeresen előfordult vele olyan, hogy nem tudott megvenni valamilyen hatósági áras élelmiszert, mert hiány volt belőle a boltokban.
Azok körében, akiknél előfordult hogy nem tudtak valamilyen hatósági áras élelmiszert megvenni, a legtöbben a cukorra, a tejre a lisztre és az étolajra panaszkodtak
A megkérdezettek túlnyomó többsége szerint az elszálló energiaárak és a gyenge forint inkább felelős az élelmiszerárak emelkedéséért. A válaszadók háromnegyede inkább a kormány elhibázott gazdaságpolitikáját okolja, közel ilyen arányban pedig inkább a kereskedők ármegállapítási módszereit hibáztatja. A brüsszeli szankciók csak ezek után következnek.
Minden tizedik válaszadó mondta azt, hogy többet vásárol a hatósági áras élelmiszerekből, mint korábban, a hatósági ár előtt. Közölük a legtöbben tejből és cukorból illetve lisztből és étolajból vesznek többet.
Tízből négy (38 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy súlyos gondot jelent neki az infláció, az árak emelkedése. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a fele (47 százalék), tízből négy (38 százalék) bizonytalan szavazó, továbbá a Fidesz szavazók negyede (27 százalék). Leginkább a legfeljebb 8 általánost végzettek (50 százalék) és a nyugdíjasok (51 százalék) közölték ezt.
A válaszadók többsége (55 százalék) mondta azt, hogy észrevehető, de nem jelent neki súlyos gondot az infláció. Így nyilatkozott tízből hat (61 százalék) Fidesz szavazó, a bizonytalan szavazók többsége (56 százalék), illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a fele. (49 százalék). Leginkább az aktív foglalkoztatottak (60 százalék), illetve az érettségizettek és a diplomások mondták ezt (60 és 61 százalék).
2022 októberéhez képest 7 százalékponttal csökkent azok aránya, akik azt mondták, hogy súlyos gondot jelent nekik az infláció (egyúttal azonban a mostani 38 százalékos arány 4 százalékkal magasabb mint a 2022 márciusában volt, még az országgyűlési választás előtt)
Szintén októberhez képest 50 százalékról 54 százalékra növekedett azok aránya, akik azt mondták, hogy észrevehető, de nem jelent súlyos gondot az infláció. (2022 márciusában pedig 53 százalék volt ez az arány).
A válaszadók átlagban 105 ezer forintot költenek egy hónapban élelmiszerre. (2022 decemberében még 101 ezer forint volt ez az összeg). A mostani felmérésünk eredményei szerint tízből három megkérdezett (29 százalék) 51-100 ezer forintot, minden negyedik (24 százalék) 0-50 ezer forintot, minden nyolcadik (13 százalék) 101-150 ezer forintot, minden hetedik (14 százalék) megkérdezett pedig 151 ezer forint felett költ élelmiszerre.
Átlagban a legtöbbet az aktív foglalkoztatottak (114 ezer forint), a Budapestiek (117 ezer forint), illetve a 45-59 év közöttiek (114 ezer) és a 18-29 év közöttiek költenek (121 ezer).
A megkérdezettek úgy becsülték meg, hogy átlagban a háztartásuk jövedelmének a 39 százalékát költik élelmiszerre. (2022 decemberében is ugyanígy becsülték meg az emberek). A mostani felmérésünk során a bizonytalan szavazók 41 százalékot, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói 40 százalékot, a Fidesz szavazók pedig 37 százalékot becsültek.
A válaszadók úgy érzik, hogy átlagban 65 százalékkal drágultak az élelmiszerek egy év alatt. A Fidesz szavazók 61 százalékos, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói 65 százalékos, a bizonytalan szavazók pedig 67 százalékos drágulásról számoltak be.
2022 decemberéhez képest 12 százalékponttal kevesebb drágulást érzékelnek a válaszadók. 2022. decemberében még átlagban 77 százalékos élelmiszerár emelkedésről számoltak be.
Tízből négy (43 százalék) válaszadó mondta azt, hogy rendszeresen előfordult vele olyan, hogy nem tudott megvenni valamilyen hatósági áras élelmiszert, mert hiány volt belőle a boltokban. 2022 decemberében tízből hatan (56 százalék) nyilatkoztak így. A mostani felmérésünk során ezt mondta a Fidesz szavazók és a bizonytalan szavazók közül is tízből négy (40 és 38 százalék), illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a fele (48 százalék).
A megkérdezettek negyede (27 százalék) mondta azt, hogy előfordult vele, hogy nem kapott valamilyen hatósági áras élelmiszert, de ez nem volt jellemző. 2022 decemberében a válaszadók 22 százaléka nyilatkozott így. A mostani felmérésünk során ezt mondta a bizonytalan szavazók harmada (35 százalék), a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből három (28 százalék), illetve a Fidesz szavazók ötöde (18 százalék).
Azok körében, akiknél előfordult hogy nem tudtak valamilyen hatósági áras élelmiszert megvenni, a legtöbben a cukorra (66 százalék), a tejre (50 százalék) a lisztre (32százalék) és az étolajra (30 százalék) panaszkodtak. Ezeknél jóval kevesebb panasz érkezett a csirkemell (15 százalék), a sertéscomb (8 százalék), a tojás (7 százalék), a csirkefarhát (7 százalék), és a krumpli (3 százalék) hiányára.
A megkérdezettek túlnyomó többsége szerint az elszálló energiaárak (84 százalék) és a gyenge forint (83 százalék) inkább felelős az élelmiszerárak emelkedéséért. A válaszadók háromnegyede (76 százalék) inkább a kormány elhibázott gazdaságpolitikáját okolja, közel ilyen arányban (69 százalék) pedig inkább a kereskedők ármegállapítási módszereit hibáztatja. A brüsszeli szankciók csak ezek után következnek (43 százalék).
A 2023 februári visszaesés után újra jelentősen növekedett azok aránya, (65 százalékról 76 százalékra) akik szerint a kormány gazdaságpolitikája inkább felelős az élelmiszerárak emelkedéséért. Egyúttal pedig jelentősen csökkent azok aránya (63 százalékról 43 százalékra) akik szerint inkább a brüsszeli szankciók okolhatók a jelenlegi árakért.
Minden tizedik (11 százalék) válaszadó mondta azt, hogy többet vásárol a hatósági áras élelmiszerekből, mint korábban, a hatósági ár előtt. Közölük a legtöbben tejből és cukorból (48-48 százalék) illetve lisztből és étolajból (41-41 százalék) vesznek többet. A csirkemell (32 százalék), a csirkefarhát (25 százalék) a sertéscomb (23 százalék), a tojás (23 százalék), és a krumpli (14 százalék) kapcsán jóval kevesebben nyilatkoztak így.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2023. március 30 – április 04. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1007 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
