A Publicus Intézet a Népszava megbízásából március 30 – április 4. között 1007 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét különböző nemzetekről: mennyire rokonszenvesek, vagy éppen ellenszenvesek.
A válaszadók a finneket, a spanyolokat, a lengyeleket, az osztrákokat és az olaszokat tartják a leginkább rokonszenvesnek (80 és 84 százalék között), a leginkább ellenszenvesnek pedig az ukránokat (30 százalék), a kínaiakat (31 százalék), a románokat (36 százalék), és az oroszokat (47 százalék).
A legkevésbé rokonszenves nemzet az orosz lett (44 százalék), azonban jól látható a pártpolitikai törésvonal, miszerint a Fidesz szavazók jelentősen rokonszenvesebbnek tartják őket a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinál. (54 és 37 százalék).
Érdemes az orosz után az ukrán adatokat megnézni: Míg a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 81 százaléka tartja az ukránokat inkább rokonszenvesnek, addig a Fidesz szavazóknál 34 százalék ez az arány. A kormánypárti szavazók közül jóval többen vannak azok, akik inkább ellenszenvesnek tartják az ukránokat (56 százalék).
A „hagyományos lengyel-magyar barátság” kapcsán érdemes megjegyezni az enyhébb pártpolitikai törésvonalat: a Fidesz szavazók kevésbé tarták rokonszenvesnek a lengyeleket a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinál (72 és 88 százalék). Vélhetően itt is jelentkezik a kormány oroszbarát politikájának az eredménye.
Az amerikaiakat a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 81 százaléka tartja inkább rokonszenvesnek, a Fidesz szavazóknál 37 százalék ez az arány. A kormánypárti szavazók tehát jóval rokonszenvesebbnek tartják az oroszokat, mint az amerikaiakat (54 illetve 37 százalék).
A svéd illetve finn NATO csatlakozás kapcsán érdemes elővenni a két északi ország adatait: a finneket a Fidesz szavazók 67 százaléka tartja inkább rokonszenvesnek, amely jóval eltörpül az ellenzéki szavazók összesített számánál (amely 91 százalék).
A svédeket már csak a Fidesz szavazók 55 százaléka tartja inkább rokonszenvesnek, azaz hatékonyan működhet a kormány kommunikációja, hogy nem kell őket annyira szeretni és beengedni a NATO-ba.
Az oroszokon kívül két olyan nemzet van, amelyet a Fidesz szavazók rokonszenvesebbnek tartanak mint a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói: a kínaiak és a törökök. A kínaiakat a Fidesz szavazók 69 százaléka tartja inkább rokonszenvesnek, az ellenzékieknek pedig csak a 52 százaléka.
A Fidesz szavazók 74 százaléka tartja a törököket inkább rokonszenvesnek; a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinál és a bizonytalan szavazóknál 57-57 százalék ez az arány.
Az eredmények alapján látható, hogy átmentek a Fidesz üzenetei a szavazótáborának: a demokratikusnak nehezen nevezhető államokban élőket (oroszok, kínaiak és törökök – ahogy a lenti ábrán is látható) a Fidesz szavazók jóval rokonszenvesebbnek tartják, mint a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói, illetve a nagyátlag.
Továbbá a felsorolt nemzetek közül a kormánypárti szavazók az ukránokat kedvelik a legkevésbé (34 százalék), és utánuk hátulról nem az oroszok jönnek (54 százalék), hanem például az amerikaiak (37 százalék) vagy a németek (50 százalék) amely nemzetek elvileg a szövetségeseink.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2023. március 30 – április 04. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1007 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
