A Publicus Intézet a Népszava megbízásából december 14-17. között 1003 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét a koronavírus kapcsán felmerült aktuális kérdésekről.
Tízből hét megkérdezett van beoltva kettő, illetve három vagy több dózissal. Minden negyedik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy nincsen beoltva.
A megkérdezettek rendkívül megosztottak abban, hogy kötelezővé kellene-e tenni a koronavírus elleni védőoltást: közel egyik felük támogatta (45 százalék) közel másik felük (45 százalék) pedig elvetette ezt a felvetést.
A válaszadók enyhe többsége szerint, ha már nem kötelező az oltás, attól még szükség lenne arra, hogy csak az oltottak vagy a védettek mehessenek különböző helyekre, például szállodák, éttermek, rendezvények, stb.
Azok körében, akik szerint nem kell kötelező oltás, kétharmaduk mondta azt, hogy azért jó ez így, mert egy demokráciában az emberek maguk dönthetnek ilyen kérdésekről. Szintén ennek a körnek a harmada elfogadhatónak tartaná a kötelező covid-oltás elrendelését a kórházak tehermentesítése érdekében, amennyiben kiderülne, hogy az oltatlan covid-betegek ellátása okozta pluszfeladatok miatt szűkítik az egészségügyben a nem covid-betegek ellátását.
Tízből nyolc megkérdezett szerint hogy magas a magyarországi járványáldozatok száma, abban szerepe van annak, hogy itthon kevesebb orvos és nővér jut egy betegre, s ezért túlterheltek.
Tízből hat válaszadó szerint nem elfogadható az, hogy a magyar újságírók magyarországi kórházakból nem tudósíthatnak arról, hogy miként látják el a covid-betegeket.
A megkérdezettek enyhe többsége szerint rábírná az oltatlanokat a vakcina felvételére, ha a sajtóban látnák, milyen súlyos állapotba kerülnek azok, akik védtelenül kapják el a vírust.
Tízből hat válaszadó inkább egyetért azzal, hogy azért nem mehet be a sajtó a covid-osztályokra, mert a kormányzat fél attól, hogy kiderülnek az esetleges ellátási hiányosságok.
Tízből hét (72 százalék) válaszadó van beoltva kettő (16 százalék) illetve három vagy több dózissal (56 százalék). A megkérdezettek 2 százaléka mondta azt, hogy idáig egy dózist kapott. Minden negyedik (26 százalék) válaszadó nyilatkozott úgy, hogy nincsen beoltva.
Míg Budapesten a megkérdezettek háromnegyede (74 százalék) be van oltva 3, vagy több dózissal, addig a többi városban, községben, vagy éppen megyeszékhelyen lényegesen kevesebben oltakoztak ily mértékben. (57-51-45 százalék).
Az oltatlanok jelentős része azzal indokolta döntését, hogy bár általában bízik a védőoltásokban, de ezekben a vakcinákban nem. Ennél jóval ritkábban előfordult olyan válasz is, hogy alapból oltásellenesek, vagy éppen nem tartják olyan súlyosnak a veszélyt, hogy beoltassák magukat.
A megkérdezettek rendkívül megosztottak abban, hogy kötelezővé kellene-e tenni a koronavírus elleni oltást: közel egyik felük támogatja (45 százalék) közel másik felük (45 százalék) pedig elveti ezt a felvetést. (10 százalék nem tudott, vagy pedig nem válaszolt erre a kérdésre)
Leginkább a Fidesz és a DK szavazói támogatják azt, hogy a jelenlegi tapasztalatok alapján kötelezővé kellene tenni a koronavírus elleni oltást. (54 és 55 százalék)
Míg a nyugdíjasok enyhe többsége (52 százalék) támogatja a kötelezővé tételt, addig az aktív foglalkoztatottaknál többen vannak, akik ezt ellenzik (48 százalék 43 százalék ellenében)
A megkérdezettek enyhe többsége (54 százalék) szerint, ha már nem kötelező az oltás, attól még szükség lenne arra, hogy csak az oltottak, vagy a védettek mehessenek különböző helyekre, például szállodák, éttermek, rendezvények, stb.
Leginkább Budapesten támogatják ezt a felvetést (75 százalék), míg a kisebb településeken kevésbé (megyeszékhelyen 51 százalék, községekben 54 százalék, egyéb városokban 44 százalék).
Azok körében, akik szerint nem kell kötelező oltás, kétharmaduk (67 százalék) mondta azt, hogy azért jó ez így, mert egy demokráciában az emberek maguk dönthetnek ilyen kérdésekről. Minden ötödik (21 százalék) válaszadó nyilatkozott úgy, hogy sokan nem bíznak az oltásban, ezért konfliktust okozott volna az, ha kötelezővé teszik. Közel minden tizedik (8 százalék) megkérdezett látja úgy, hogy a védőoltások veszélyesek lehetnek, ezért jó, hogy nem is kötelező az.
Azok körében, akik szerint nem kell kötelező oltás, minden harmadik (34 százalék) válaszadó mondta azt, hogy elfogadhatónak tartaná a kötelező covid-oltás elrendelését a kórházak tehermentesítése érdekében, amennyiben kiderülne, hogy az oltatlan covid-betegek ellátása okozta pluszfeladatok miatt szűkítik az egészségügyben a nem covid-betegek ellátását. Tízből hat (60 százalék) megkérdezett azonban így sem tartaná elfogadhatónak a kötelező oltás bevezetését.
A megkérdezettek közel fele (46 százalék) ismer olyan embert, akinek a járványra hivatkozva halasztották el műtétjét, vizsgálatát. Míg a Fidesz szavazók harmada (33 százalék) nyilatkozott így, addig az ellenzéki szavazóknak már a többsége (55 százalék) számolt be ilyen esetről.
Tízből nyolc (78 százalék) megkérdezett szerint hogy magas a magyarországi járványáldozatok száma, abban szerepe van annak, hogy itthon kevesebb orvos és nővér jut egy betegre, s ezért túlterheltek. A válaszadók közel kétharmada (64 százalék) szerint eleve rossz egészségi állapotú a magyar, így a járvány hatása is pusztítóbb lett.
Tízből hat (62 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy az is szerepet játszik a rendkívül rossz hazai adatokban, hogy az egészségügy békeidőben is alig győzi a feladatokat. Szintén ugyanilyen arányban (62 százalék) mondták azt, hogy itthon több beteg jut egy orvosra és nővérre, ezért gyakoribb a keresztfertőzés.
A válaszadók közel harmada (35 százalék) látja úgy, hogy a magas magyarországi adatok hátterében az áll, hogy a hazai statisztikában olyan áldozatok is szerepelnek, akik más országokban nem. Minden nyolcadik (12 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy szerepet játszik a rendkívűli negatív adatoknál az, hogy rosszabbul dolgoznak orvosaink és nővéreink mint máshol.
Tízből hat (62 százalék) megkérdezett szerint nem elfogadható az, hogy a magyar újságírók magyarországi kórházakból nem tudósíthatnak arról, hogy miként látják el a covid-betegeket. Így látja tízből kilenc (89 százalék) ellenzéki szavazó, tízből hét (68 százalék) bizonytalan szavazó, továbbá még tízből három (29 százalék) Fidesz szavazó is.
Minden negyedik (25 százalék) válaszadó szerint azonban elfogadható ez az eljárás. Így gondolja minden második (51 százalék) Fidesz szavazó, közel minden ötödik (18 százalék) bizonytalan szavazó, továbbá minden tizedik (9 százalék) ellenzéki szavazó.
A megkérdezettek enyhe többsége (53 százalék) szerint rábírná az oltatlanokat a vakcina felvételére, ha a sajtóban látnák, milyen súlyos állapotba kerülnek azok, akik védtelenül kapják el a vírust. Ezt mondta tízből nyolc (78 százalék) ellenzéki szavazó, minden második (48 százalék) bizonytalan szavazó, továbbá tízből négy (38 százalék) Fidesz szavazó.
Tízből négy (38 százalék) válaszadó szerint azonban ez nem bírná rá az oltatlanokat a vakcina felvételére. Így látja minden második (49 százalék) Fidesz szavazó, tízből négy (41 százalék) bizonytalan szavazó, és tízből kettő (18 százalék) ellenzéki szavazó.
Tízből hat (57 százalék) megkérdezett inkább egyetért azzal, hogy azért nem mehet be a sajtó a covid-osztályokra, mert a kormányzat fél attól, hogy kiderülnek az esetleges ellátási hiányosságok. Ezt mondta tízből kilenc (88 százalék) ellenzéki szavazó, tízből hat (61 százalék) bizonytalan szavazó, továbbá a Fidesz szavazók majdnem negyede (23 százalék).
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatóak. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2021. december 14 – 17. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1003 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
