A Publicus Intézet a Népszava megbízásából június 27 – 30. között 1003 fő megkérdezésével a fővárosi lakosok körében készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét a Budapestet érintő megszorításokról, illetve arról, honnan fedeznék a plusz kiadásokat.
Tízből hét megkérdezett szerint nem elfogható az, hogy a kormány 12 milliárd forintot von el a Budapesttől a válsághelyzetre hivatkozva. A Fidesz szavazok fele inkább elfogadhatónak tartja a 12 milliárdos elvonást, azonban tízből három kormánypárti szavazó ezt már nem tartja jó ötletnek.
Tízből öt megkérdezett túlzásnak tartja Karácsony Gergely szavait, miszerint a kormányzati elvonásoknak köszönthetően Budapestet a csőd fenyegeti. Tízből négy válaszadó azonban reális veszélynek tartja, hogy a kormányzati lépések miatt Budapest akár csődbe is mehet.
Tízből hat megkérdezett inkább egyetért azzal az állítással, hogy a kormány feszíti a helyzetet politikai okokból, amíg lehet, de végül úgysem hagyja csődbe menni Budapestet.
Ha Budapest megszorításokra kényszerülne, az emberek leginkább még azt tudnák elfogadni, ha a parkolás díja emelkedne: így nyilatkozott a tízből négy megkérdezett. A legkevésbé a Fidesz és a bizonytalan szavazók tudnák elfogadni, ha a megszorítások miatt emelkedne a parkolás díja a fővárosban.
Tízből hét (69 százalék) megkérdezett szerint inkább nem elfogható az, hogy a kormány 12 milliárd forintot von el a Budapesttől a válsághelyzetre hivatkozva. Az ellenzék elsöprő többsége nem ért egyet a tervezett elvonással, leginkább az MSZP-P (99 százalék) és a Momentum szavazói tartják nem elfogadhatónak a lépést.
A Fidesz szavazok fele (52 százalék) inkább elfogadhatónak tartja, hogy 12 milliárdot elvonnak a fővárostól a válságra hivatkozva, azonban tízből három (27 százalék) kormánypárti szavazó ezt már nem tartja jó ötletnek.
Tízből öt megkérdezett (52 százalék) túlzásnak tartja Karácsony Gergely szavait, miszerint a kormányzati elvonásoknak köszönthetően Budapestet a csőd fenyegeti. Tízből négy (42 százalék) válaszadó azonban reális veszélynek tartja, hogy a kormányzati lépések miatt Budapest akár csődbe is mehet.
Tízből kilenc (89 százalék) DK, és tízből hét MSZP-P (69 százalék) szavazó egyetért a főpolgármester szavaival, hogy a főváros költségvetése veszélyben lehet az elvonásoknak köszönthetően. Tízből kilenc (87 százalék) Fidesz szavazó szerint azonban Karácsony Gergely túloz, mikor Budapest lehetséges anyagi csődjéről beszél. Így gondolja a bizonytalan szavazók enyhe többsége is (53 százalék).
Tízből hat (59 százalék) megkérdezett inkább egyetért azzal az állítással, hogy a kormány feszíti a helyzetet politikai okokból, amíg lehet, de végül úgysem hagyja csődbe menni Budapestet. A válaszadók picivel több mint harmada (36 százalék) inkább nem ért egyet ezzel az állítással.
Tízből hét Momentum (66 százalék), továbbá tízből hat Fidesz (63 százalék) és Jobbik (58 százalék) szavazó inkább egyetért azzal az állítással, hogy a kormány bár most politikai okokból bekeményített, végül úgysem hagyja csődbe menni Budapestet. Ezzel szemben tízből hét MSZP-P (67 százalék) és tízből hat DK (62 százalék) szavazó inkább nem ért egyet azzal az állítással, hogy a kormány végül úgysem fogja hagyni, hogy csődbe menjen a főváros.
Ha Budapest megszorításokra kényszerülne, akkor minden tizedik (10 százalék) válaszadót zavarná a legkevésbé, ha a szociális ellátáson spórolnának, illetve minden hetediket (14 százalék), ha a tömegközlekedés kapna kevesebb pénzt. Közel minden nyolcadik (13 százalék) válaszadó megpróbálná elérni ebben az esetben, hogy a hely adókat emeljék.
A válaszadók negyedét (25 százalék) megszorítások esetén az zavarná kevésbé, ha a fővárosi cégek kényszerülnének átszervezni a gazdálkodásukat (például a Főkefe ritkábban vinné el a szemetet, a Főkert kevesebbet költene a parkok, játszóterek fenntartására, stb) illetve a megkérdezettek szintén közel negyedét (23 százalék) az zavarná legkevésbé, ha a kulturális kiadásokon (például színházak finanszírozásán) spórolna Budapest.
Az emberek leginkább még azt tudnák elfogadni, ha a parkolás díja emelkedne: így nyilatkozott a tízből négy (41 százalék) megkérdezett.
Az ellenzéki szavazók enyhe többsége tudná azt elfogadni, hogy emelkedjen a parkolás díja, amennyiben ha megszorításokra kerülne sor. Így látják főleg a MKKP (59 százalék), a Momentum és DK (55-55 százalék) és a Jobbik szavazói (53 százalék), az MSZP-P szavazóinak többsége (55 százalék) azonban már nem választotta ezt az opciót.
A legkevésbé a Fidesz (29 százalék) és a bizonytalan szavazók (36 százalék) tudnák elfogadni, ha a megszorítások miatt emelkedne a parkolás díja a fővárosban.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2020. június 27 – 30. között a Publicus Intézet készítette Budapest felnőtt népességét reprezentáló 1003 fő hibrid, telefonos és online megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulások a KSH Mikrocenzus 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, és iskolai végzettség szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a Budapesten élők hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb budapesti lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
