A Publicus Intézet a Népszava megbízásából március 29 – 31. között 997 fő megkérdezésével készített budapesti reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az itt lakók véleményét a fővárosi oltópontokról és a járvány budapesti kezeléséről.
A megkérdezettek döntő többsége hallott róla és egyet is ért a főváros azon kezdeményezésével, hogy oltópontok kijelölésével és felkészítésével segítséget az oltási program kivitelezésében. Míg az ellenzéki szavazók 87, addig a kormánypártiaknak csak 30 százaléka támogatná a kezdeményezést.
Szintén a döntő többség értesült arról, hogy a kormányhivatal az engedélyek megtagadásával nem tette lehetővé, hogy a főváros segítséget nyújtson az oltási program kivitelezésében, és a megkérdezettek több mint háromnegyede nem ért ezzel egyet. A válaszadók közel háromnegyede gondolja úgy, hogy politikai oka volt a kormányhivatal döntésének.
A megkérdezett budapestiek kétharmada nem elégedett azzal, ahogy a kormány eddig kezelte a járványhelyzetet. A kérdésben a pártpreferencia és a korosztály szerinti eltérések is jelentősek voltak: a kormánypártiak és az idősebb korosztály nagyobb arányban elégedettek a kormány teljesítményével.
Az oltások megszervezésének kérdése megosztó: tízből négy válaszadó inkább elégedett, míg tízből hat inkább elégedetlen a szervezéssel.
A megkérdezettek háromnegyede nem gondolja, hogy igazat állít a kormányhivatal, amikor azt mondja, hogy az ellenzéki vezetésű kerületek nem biztosítanak segítséget az oltáshoz a háziorvosoknak. A kérdés még a kormánypárti szavazók körében is megosztó: közel fele-fele arányban vannak, akik elhiszik és akik nem a kormányhivatal állítását.
A válaszadók háromnegyede nem gondolja, hogy az ellenzék oltásellenes lenne. A kérdésben viszont pártpreferencia szerint rendkívül megosztottak a megkérdezett budapestiek – a kormánypárti szavazók 74, míg az ellenzékiek csupán 3 százaléka gondolja úgy, hogy az ellenzéki pártok oltásellenesek.
A megkérdezettek több mint háromnegyede hallott arról, hogy a főváros oltópontok kijelölésével és felkészítésével segítséget nyújtott volna a kormánynak az oltási program kivitelezésében. Az informáltáság valamivel jelentősebb az ellenzéki szavazók körében (84 százalék), legnagyobb arányban az MKKP (97 százalék) és a DK szavazók (95 százalék) hallottak a kezdeményezésről.
A válaszadók döntő többsége (73 százalék) egyetért a kezdeményezéssel, ám ebben a véleményben erősen meghatározó a pártpreferencia. Míg az ellenzéki szavazók 87, addig a kormánypártiaknak csak 30 százaléka támogatná a kezdeményezést. A bizonytalan választ adók aránya is jelentősen magasabb a kormánypárti szavazók körében – 12 százalék az ellenzéki 1 százalékhoz képest. Legnagyobb arányban a DK és Momentum szavazók (94-94 százalék) értenek egyet a főváros felajánlásával, míg legkevésbé a Fidesz-KDNP szavazók.
Tízből hét megkérdezett hallott arról, hogy a kormányhivatal az engedélyek megtagadásával nem tette lehetővé, hogy a főváros segítséget nyújtson az oltási program kivitelezésében. Ez az arány jóval alacsonyabb a kormánypárti (43 százalék), mint az ellenzéki szavazók körében (81 százalék). Az eseményről a megkérdezett DK szavazók hallottak a legnagyobb arányban (93 százalék), míg a Fidesz-KDNP szavazóknak kevesebb mint fele értesült (43 százalék).
A megkérdezettek több mint háromnegyede (77 százalék) nem ért egyet azzal, hogy a kormány engedélyek megtagadásával ellehetetlenítette a főváros számára, hogy segítséget nyújtson az oltási programban. A korábbiakhoz hasonlóan a pártpreferencia ebben a kérdésben is meghatározó – míg a kormánypárti szavazók 40, addig az ellenzékiek 93 százaléka ellenzi a kormányhivatal lépését. Ez az arány főleg a megkérdezett DK szavazók között kiugró (100 százalék), de minden ellenzéki párt támogatói (legalább 81 százalék) és a bizonytalan szavazók (69 százalék) között is magas.
A válaszadók közel háromnegyede (72 százalék) gondolja úgy, hogy politikai oka volt a kormányhivatal döntésének, vagyis ezzel akarták megakadályozni, hogy a főváros politikai hasznot szerezzen azzal, hogy segít az oltásban. 37 százalék gondolja úgy, hogy nem oltópontból volt kevés, hanem oltásból, 19 százalék, hogy túl sok terhet jelentett volna az új helyek bevonása és nem tudták volna megszervezni, illetve 14 százalék, hogy a főváros nem biztosított volna egészségügyileg megfelelő körülményeket az oltáshoz.
A megkérdezett budapestiek kétharmada nem elégedett azzal, ahogy a kormány eddig kezelte a járványhelyzetet. A kérdésben a pártpreferencia döntő erővel bír – a megkérdezett kormánypártiak 93 százaléka, míg az ellenzékiek csupán 10 százaléka elégedett a kormány teljesítményével. Emellett korosztályonként és mutatkoznak eltérések – a fiatalok inkább elégedetlenek, míg a 60 felettieknél közelít egymáshoz az elégedettek (47 százalék) és az elégedetlenek aránya (52 százalék). A Duna két oldalán élőknek is némiképp eltérő a benyomása – míg a pestieknek 34, addig a budaiknak csak 19 százaléka elégedett a kormány járványkezelésével.
Az oltások megszervezésének kérdése megosztó: 41 százalék inkább elégedett, míg 57 százalék inkább elégedetlen a szervezéssel. A Fidesz-KDNP szavazók döntő többsége elégedett (93 százalék), míg a Momentum és a Jobbik szavazók között a legmagasabb az elégedetlenek aránya (89 és 87 százalék), valamint az összes ellenzéki párt szavazói inkább elégedetlennek bizonyultak.
A válaszadók háromnegyede nem gondolja, hogy igazat állít a kormányhivatal, amikor azt mondja, hogy az ellenzéki vezetésű kerületek nem biztosítanak segítséget az oltáshoz a háziorvosoknak. A kérdés még a kormánypárti szavazók körében is megosztó – 47 százalék szerint igazat mond a kormányhivatal, 45 százalék szerint pedig nem. Az ellenzéki szavazók 85 százaléka gondolja, hogy nem állítanak igazat, és ez az arány minden párt támogatói, valamint a bizonytalan szavazók körében is magas (legalább 75 százalék).
A megkérdezett budapestiek közel kétharmada gondolja, hogy az ellenzéki vezetésű kerületek igazat mondanak, amikor azt állítják, hogy a fővárosi kormányhivatal politikai megfontolásból terjeszt valótlanságot róluk. Míg a kormánypártiaknak csak 25, addig az ellenzéki szavazók 81 százaléka gondolja, hogy igazat mondanak az ellenzéki kerületek.
A válaszadók háromnegyede nem látja úgy, hogy az ellenzék oltásellenes lenne. A kérdésben viszont pártpreferencia szerint rendkívül megosztottak a megkérdezett budapestiek – a kormánypárti szavazók 74, míg az ellenzékiek csupán 3 százaléka gondolja úgy, hogy az ellenzék oltásellenes. Érdekes módon az MKKP szavazók jelentősen nagyobb aránya vallja az ellenzéki pártokat oltásellenesnek (14 százalék, míg a többi párt szavazói esetében ez az arány 0 és 2 százalék között mozog).
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2021. március 29 – 31. között a Publicus Intézet készítette Budapest felnőtt népességét reprezentáló 997 fő telefonos és online megkérdezésével, a Publicus Budapesti Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
