A Publicus Intézet június 17-23. között 1001 fő megkérdezésével készített közvéleménykutatásban vizsgálta választókerületben élők véleményét aktuális politikai kérdésekkel kapcsolatban a Csongrád-Csanád vármegyei 3. sz. országgyűlési egyéni választókerületben.
Egy 1-től 5-ig terjedő skálán átlagosan Szabó István (Fidesz) 3.2, pontot, Varga Ferenc (DK) szintén 3.2 pontot, Bocskay István (Tisza Párt) pedig 3.0 pontot kapott arra, hogy mennyire tartják alkalmasnak, hogy az országgyűlésben a Csongrád vármegye 3. választókerületében élőket képviselje. Mindemellett a megkérdezettek 18 százaléka mondta azt, hogy nem ismeri a Tisza, 14 százaléka, hogy nem ismeri a Fidesz, illetve 12 százaléka, hogy nem ismeri a DK politikusát.
Azok körében, akik örülnének, ha nem a Fidesz nyerne, a válaszadók közel kétharmada annak örülne jobban, ha (inkább) egy Tisza és a többi ellenzéki pártok politikusaiból álló kormány alakulna.
Tízből négy válaszadó párttól függetlenül arra a jelöltre fog szavazni, akinek ismeri a munkásságát, becsületesnek, megbízhatónak tartja, a megkérdezettek harmada pedig arra az ellenzéki jelöltre fog szavazni, akinek a legnagyobb esélye van a Fidesz jelöltjével szemben, függetlenül attól, hogy melyik párt indítja.
A megkérdezettek kétharmada szerint ha a Tisza 2026-ban megnyerné a választásokat, akkor szüksége lenne a parlamenti munkában, kormányzásban már korábban tapasztalatot szerző ellenzéki pártokra és politikusokra a hatékony kormányzás érdekében. Tízből hat válaszadó szerint a kormányváltás érdekében össze kellene fognia a Tisza Pártnak és a parlamenti ellenzéki pártoknak
Minden másodikválaszadó úgy látja, hogy akkor van nagyobb esély a kormányváltásra, ha a Tisza Párt és a parlamenti ellenzéki pártok szövetségre lépnek, tízből közel három megkérdezett pedig úgy látja, hogy erre nagyobb esély akkor van, ha a Tisza Párt és a parlamenti ellenzéki pártok külön indulnak.
Tízből hat megkérdezett szerint helyi, választókerületi szinten szükség volna együttműködésre, koordinációra, esetleg kölcsönös visszalépésekre a Tisza és egyéb ellenzéki egyéni jelöltek esetén. Többen vannak azok, akik nem tartják azt helyesnek, hogy Magyar Péter nem akar együttműködni a korábbi, parlamenti ellenzéki pártokkal.
Egy 1-től 5-ig terjedő skálán átlagosan Szabó István (Fidesz) 3.2, pontot, Varga Ferenc (DK) szintén 3.2 pontot, Bocskay István (Tisza Párt) pedig 3.0 pontot kapott arra, hogy mennyire tartják alkalmasnak, hogy az országgyűlésben a Csongrád vármegye 3. választókerületében élőket képviselje. Varga Ference a válaszadók 23 százaléka, Szabó Istvánra a 21 százaléka, illetve Bocskay Istvánra pedig a 19 százaléka adott ötös pontszámot. Mindemellett a megkérdezettek 18 százaléka mondta azt, hogy nem ismeri a Tisza, 14 százaléka, hogy nem ismeri a Fidesz, illetve 12 százaléka, hogy nem ismeri a DK politikusát.
Azok körében, akik örülnének, ha nem a Fidesz nyerne, a válaszadók közel kétharmada (64 százalék) annak örülne jobban, ha (inkább) egy Tisza és a többi ellenzéki pártok politikusaiból álló kormány alakulna. Így nyilatkozott a DK szavazók 89 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 67 százaléka, a bizonytalan szavazók 52 százaléka, illetve a Mi Hazánk szavazóinak a 48 százaléka.
Ugyanebben a kategóriában a megkérdezettek közel ötöde (18 százalék) annak örülne jobban, ha (inkább) egy kizárólag Tisza politikusokból álló kormány alakulna. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 27 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 9 százaléka.
Minden tizedik (10 százalék) válaszadó annak örülne jobban, ha (inkább) a Tiszán kívüli ellenzéki pártok politikusaiból álló kormány alakulna. Ezt mondta a Mi Hazánk szavazóinak 45 százaléka, a bizonytalan szavazók 18 százaléka, illetve a DK szavazók 11 százaléka.
A megkérdezettek 4 százalékának teljesen mindegy ez a kérdés, csak kormányváltás legyen. Így nyilatkozott a bizonytalan szavazók 10 százaléka, a Mi Hazánk szavazóinak 7 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 3 százaléka.
Szintén azok körében, akik örülnének, ha nem a Fidesz nyerne, tízből négy (39 százalék) válaszadó párttól függetlenül arra a jelöltre fog szavazni, akinek ismeri a munkásságát, becsületesnek, megbízhatónak tartja. Így nyilatkozott a Mi Hazánk szavazóinak a 62 százaléka, a bizonytalan szavazók 42 százaléka, illetve a Tisza Párt és a DK szavazóinak is a 30-30 százaléka.
A megkérdezettek harmada (33 százalék) arra az ellenzéki jelöltre fog szavazni, akinek a legnagyobb esélye van a Fidesz jelöltjével szemben, függetlenül attól, hogy melyik párt indítja. Ezt mondta a Tisza Párt szavazóinak az 59 százaléka, a DK szavazók 33 százaléka, a Mi Hazánk szavazóinak a 15 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 14 százaléka.
Minden tizedik (9 százalék) válaszadó azt mondta, hogy ragaszkodik valamelyik párthoz, annak a jelöltjére fog szavazni, akárki legyen az.
A válaszadók kétharmada szerint (63 százalék) ha a Tisza 2026-ban megnyerné a választásokat, akkor szüksége lenne a parlamenti munkában, kormányzásban már korábban tapasztalatot szerző ellenzéki pártokra és politikusokra a hatékony kormányzás érdekében. Így gondolja a DK szavazók 89 százaléka, a Mi Hazánk szavazóinak a 72 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 70 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 53 százaléka.
Tízből hat (57 százalék) megkérdezett szerint a kormányváltás érdekében össze kellene fognia a Tisza Pártnak és a parlamenti ellenzéki pártoknak. Így nyilatkozott a DK szavazók 94 százaléka, a Mi Hazánk szavazóinak 67 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 60 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 47 százaléka.
Minden második (50 százalék) válaszadó úgy látja, hogy akkor van nagyobb esély a kormányváltásra, ha a Tisza Párt és a parlamenti ellenzéki pártok szövetségre lépnek. Így gondolja a DK szavazók 86 százaléka, a Mi Hazánk szavazóinak 62 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak 48 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 42 százaléka.
Tízből közel három (27 százalék) megkérdezett úgy látja, hogy akkor van nagyobb esély a kormányváltásra, ha a Tisza Párt és a parlamenti ellenzéki pártok külön indulnak. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 39 százaléka, a Mi Hazánk és a bizonytalan szavazók 20-20 százaléka, illetve a DK szavazók 14 százaléka.
Tízből hat (59 százalék) megkérdezett szerint helyi, választókerületi szinten szükség volna együttműködésre, koordinációra, esetleg kölcsönös visszalépésekre a Tisza és egyéb ellenzéki egyéni jelöltek esetén. Így látja a Tisza Párt szavazóinak a 72 százaléka, a DK szavazók 65 százaléka, a bizonytalan szavazók 49 százaléka, illetve a Mi Hazánk szavazóinak a 42 százaléka.
Többen vannak azok (44 százalék 32 százalék ellenében) akik nem tartják azt helyesnek, hogy Magyar Péternek nem áll szándékában együttműködni a korábbi, parlamenti ellenzéki pártokkal. A DK szavazók 77 százaléka, a Mi Hazánk szavazóinak 57 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 42 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 38 százaléka inkább nem tartja ezt helyesnek.
A Publicus Intézet közel 20 éve Magyarország egyik meghatározó piac-, és közvéleménykutató cége. Legpontosabb eredményeket mérte többek között a 2024-es főpolgármester-választáson, és EP választáson, a 2019-es főpolgármester-választáson, vagy a 2016-os „kvótanépszavazás” esetén. További eredményeinkről ide kattintva tájékozódhat.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2025. június 17-23 között a Publicus Intézet készítette a Csongrád-Csanád vármegyei 3. sz. országgyűlési egyéni választókerület felnőtt népességét reprezentáló 1001 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2022 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a helyi lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/- 3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
