A Publicus Intézet a Népszava megbízásából december 11-17. között 1000 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az embereket az egyházakat és egyházi személyeket érintő szex- és pedofilbotrányokról.
A református egyházat idén a bicskei gyermekotthonhoz kötődő pedofil-kegyelmi ügy, a katolikus egyházat pedig papi szex- és pedofilbotrányok rázták meg. Tízből közel nyolc válaszadó szerint az ilyen és hasonló esetek (inkább) a nyilvánosságra tartoznak.
A többség úgy látja, hogy a katolikus egyház inkább nem lép fel kellő eltökéltséggel és eredményességgel a szexuális bántalmazások, pedofil ügyek megelőzése, a már megtörtént esetek feltárása érdekében.
Tízből nyolc válaszadó szerint inkább az a helyes, ha minden gyanús esetben bevonják az eljárásba a rendőrséget, vagy más egyházon kívüli hatóságokat
Tízből hét megkérdezett szerint inkább fontos, hogy az állam és az egyházak egymástól függetlenül működjenek, ugyanakkor szintén tízből hét válaszadó szerint Magyarországon inkább nem valósul meg az állam és az egyházak szétválasztása.
A válaszadók egy 1–5-ig terjedő skálán átlagban 4,2 pontot adtak arra, hogy jelenleg mennyire tekinthető a katolikus egyház, illetve 3,9 pontot arra, hogy mennyire tekinthető a református egyház a Fidesz politikai szövetségesének.
Tízből nyolc válaszadó inkább nem tartja elfogadhatónak, ha egy pap, lelkész nyíltan kifejezi politikai meggyőződését, szimpátiáit a templomban, ugyanakkor tízből hat megkérdezett inkább elfogadhatónak tartja, ha az egyházi személyek mindezt a templomon kívül teszik.
A református egyházat idén a bicskei gyermekotthonhoz kötődő pedofil-kegyelmi ügy, a katolikus egyházat pedig papi szex- és pedofilbotrányok rázták meg. Tízből közel nyolc (77 százalék) válaszadó szerint az ilyen és hasonló esetek (inkább) a nyilvánosságra tartoznak. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak a 94 százaléka, az egyéb ellenzéki pártok szavazóinak a 90 százaléka, a bizonytalan szavazók 71 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 64 százaléka.
A megkérdezettek 13 százaléka szerint a fentiekhez hasonló ügyek (inkább) egyházi belügynek számítanak. Így látja a Fidesz szavazók 29 százaléka, a bizonytalan szavazók 12 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak és az egyéb ellenzéki pártok szavazóinak 3-3 százaléka.
A többség (54 százalék) úgy látja, hogy a katolikus egyház inkább nem lép fel kellő eltökéltséggel és eredményességgel a szexuális bántalmazások, pedofil ügyek megelőzése, a már megtörtént esetek feltárása érdekében. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak a 77 százaléka, az egyéb ellenzéki pártok szavazóinak a 70 százaléka, a bizonytalan szavazók 49 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 29 százaléka.
Tízből négy válaszadó (43 százalék) szerint előfordul az, hogy csak egyházon belül járnak el pedofilügy gyanúja esetén, a rendőrséget, más világi hatóságokat nem vonják be. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak a 56 százaléka, az egyéb ellenzéki pártok szavazóinak az 59 százaléka, a bizonytalan szavazók 38 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 34 százaléka.
Minden ötödik (19 százalék) megkérdezett szerint ilyen esetekben van, amikor bevonják a rendőrséget, de nem mindig. Ezt mondta a Tisza Párt szavazóinak a 17 százaléka, az egyéb ellenzéki pártok szavazóinak a 24 százaléka, a Fidesz szavazók 20 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 18 százalék.
A válaszadók 13 százaléka szerint ilyen esetekben mindig bevonják a rendőrséget. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók 18 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak 16 százaléka, az egyéb ellenzéki pártok szavazóinak 7 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 10 százaléka.
Tízből nyolc (82 százalék) válaszadó szerint inkább az a helyes, ha minden gyanús esetben bevonják az eljárásba a rendőrséget, vagy más egyházon kívüli hatóságokat. Ezt mondta a Tisza Párt szavazóinak a 90 százaléka, az egyéb ellenzéki pártok szavazóinak a 96 százaléka, a Fidesz szavazók 82 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 76 százaléka.
Tízből hét (71 százalék) megkérdezett szerint inkább fontos, hogy az állam és az egyházak egymástól függetlenül működjenek. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak a 89 százaléka, az egyéb ellenzéki pártok szavazóinak a 86 százaléka, a bizonytalan szavazók 64 százaléka illetve a Fidesz szavazók 56 százaléka.
Tízből hét (68 százalék) válaszadó úgy gondolja, hogy Magyarországon inkább nem valósul meg az állam és az egyházak szétválasztása. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 84 százaléka, az egyéb ellenzéki pártok szavazóinak a 86 százaléka, a bizonytalan szavazók 64 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 51 százaléka.
A válaszadók egy 1–5-ig terjedő skálán átlagban 4,2 pontot adtak arra, hogy jelenleg mennyire tekinthető a katolikus egyház a Fidesz politikai szövetségesének. (A Tisza Párt szavazói 4,5 pontot, az egyéb ellenzéki pártok szavazói 4,4 pontot, a bizonytalan szavazók 4,0 pontot, a Fidesz szavazók 3,8 pontot adtak erre a kérdésre)
A válaszadók egy 1–5-ig terjedő skálán átlagban 3,9 pontot adtak arra, hogy jelenleg mennyire tekinthető a református egyház a Fidesz politikai szövetségesének. (A Tisza Párt szavazói 4,2 pontot, az egyéb ellenzéki pártok szavazói 4,5 pontot, a bizonytalan szavazók 3,5 pontot, a Fidesz szavazók 3,7 pontot adtak erre a kérdésre)
Tízből nyolc (78 százalék) válaszadó inkább nem tartja elfogadhatónak, ha egy pap, lelkész nyíltan kifejezi politikai meggyőződését, szimpátiáit a templomban. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 91 százaléka, az egyéb ellenzéki pártok szavazóinak a 86 százaléka, a bizonytalan szavazók 77 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 62 százaléka.
Tízből hat (57 százalék) megkérdezett inkább elfogadhatónak tartja, ha egy pap, lelkész nyíltan kifejezi politikai meggyőződését, szimpátiáit a templomon kívül. Ezt mondta a Fidesz szavazók 63 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak az 59 százaléka, az egyéb ellenzéki pártok szavazóinak, illetve a bizonytalan szavazóknak az 52-52 százaléka.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2024. december 11-17. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2022 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
