A Publicus Intézet a Népszava megbízásából november 14-19. között 1000 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét a magyar külpolitikáról.
A válaszadók közel kétharmada inkább nem ért egyet Orbán Viktor szavaival, miszerint Magyarországnak száz éve nem volt akkora befolyása a világra, mint most.
Tízből közel négy válaszadó szerint vagy kicsi, vagy inkább kicsi Orbán és a magyar külpolitika befolyása a világpolitikai folyamatok alakítására. Tízből közel három megkérdezett szerint pedig nincs (érdemi) befolyása a miniszterelnöknek és a magyar külpolitikának arra, hogy mi zajlik a világban.
A válaszadók többsége nem tartja helyesnek a keleti nyitás politikáját. Ezt mondta az ellenzéki pártok szavazói, illetve a Tisza Párt szavazói közül is tízből közel nyolc, a pártnélküliek közül tízből közel hat, illetve a Fidesz szavazói közül is tízből közel kettő megkérdezett.
Tízből négy válaszadó szerint a nyugati demokráciákkal való jó viszony ápolása, a megkérdezettek 3 százaléka szerint pedig a feltörekvő keleti/déli országokkal való jó viszony ápolása szolgálja leginkább Magyarország érdekeit. Minden második válaszadó látja úgy, hogy mind a nyugati demokráciákkal, mind pedig a feltörekvő keleti/déli országokkal való jó viszony ápolása az, ami leginkább hasznos lehet hazánk számára.
Tízből kilenc válaszadó hallott arról, hogy 2024 július 1-től december 31-ig Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Szintén tízből kilenc megkérdezett arról is értesült, hogy november 7-én és 8-án két fontos európai csúcstalálkozót tartottak Budapesten, amelyeken szinte minden európai ország állam- vagy kormányfője megjelent.
A válaszadók közel kétharmada (63 százalék) inkább nem ért egyet Orbán Viktor szavaival, miszerint Magyarországnak száz éve nem volt akkora befolyása a világra, mint most. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak és az ellenzéki pártok szavazóinak a túlnyomó többsége (94 és 88 százalék), a pártnélküliek közül tízből hét (70 százalék), illetve a Fidesz szavazók 15 százaléka.
A megkérdezettek harmada (33 százalék) inkább egyetért a miniszterelnök véleményével. Ezt mondta tízből nyolc (79 százalék) Fidesz szavazó, a pártnélküliek negyede (26 százalék) az ellenzéki szavazók 10 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak az 5 százaléka.
Minden tizedik (10 százalék) válaszadó szerint vagy nagy (7 százalék), vagy pedig inkább nagy (3 százalék) Orbán Viktor és a magyar külpolitika befolyása a világpolitikai folyamatok alakítására. Így gondolja a Fidesz szavazók negyede (26 százalék), a pártnélküliek 5 százaléka, illetve az ellenzéki szavazók 2 százaléka.
A megkérdezettek közel negyede (23 százalék) szerint közepes mértékű a miniszterelnök és a magyar külpolitika befolyása a világpolitikai folyamatok alakítására. Így látja minden második (48 százalék) Fidesz szavazó, a pártnélküliek negyede (23 százalék), az ellenzéki szavazók 8 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 6 százaléka.
Tízből közel négy (37 százalék) válaszadó szerint vagy kicsi (31 százalék), vagy inkább kicsi (6 százalék) Orbán Viktor és a magyar külpolitika befolyása a világpolitikai folyamatok alakítására. Ezt mondta az ellenzéki szavazóknak és a Tisza Párt szavazóinak közel (50 és 47 százalék), a pártnélküliek közül tízből négy (40 százalék), illetve a Fidesz szavazók közel ötöde (19 százalék).
Tízből közel három (27 százalék) megkérdezett szerint nincs (érdemi) befolyása a miniszterelnöknek és a magyar külpolitikának a világpolitikai folyamatok alakítására. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 44 százaléka, az ellenzéki szavazók 40 százaléka, a pártnélküliek 29 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 3 százaléka.
A válaszadók többsége (55 százalék) nem tartja helyesnek a keleti nyitás politikáját. Ezt mondta az ellenzéki pártok szavazói, illetve a Tisza Párt szavazói közül is tízből közel nyolc (82 és 81 százalék), a pártnélküliek közül tízből közel hat (56 százalék), illetve a Fidesz szavazói közül tízből közel kettő (18 százalék).
Tízből közel négy (38 százalék) megkérdezett tartja helyesnek a keleti nyitás politikáját. Így nyilatkozott tízből nyolc (80 százalék) Fidesz szavazó, a pártnélküliek közül tízből három (29 százalék), az ellenzéki szavazók 17 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 14 százaléka.
Tízből négy (38 százalék) válaszadó szerint a nyugati demokráciákkal való jó viszony ápolása szolgálja leginkább Magyarország érdekeit. Így gondolja az ellenzéki szavazók és a Tisza Párt szavazói közül is tízből közel hét (69 és 66 százalék), a pártnélküliek közül tízből közel négy (37 százalék), illetve a Fidesz szavazók 5 százaléka.
A megkérdezettek 3 százaléka szerint a feltörekvő keleti/déli országokkal való jó viszony ápolása szolgálja leginkább Magyarország érdekeit. Így látja a Fidesz szavazók 7 százaléka, illetve a pártnélküliek 3 százaléka.
Minden második (49 százalék) válaszadó szerint mind a nyugati demokráciákkal, mind pedig a feltörekvő keleti/déli országokkal való jó viszony ápolása szolgálja leginkább hazánk érdekeit. Ezt mondta a Fidesz szavazók túlnyomó többsége (84 százalék), a pártnélküliek közel fele (46 százalék), a Tisza Párt szavazói közül tízből közel három (27 százalék), illetve az ellenzéki szavazók közel negyede (23 százalék).
A megkérdezettek 5 százaléka szerint a fentiek közül egyik sem szolgálja igazán Magyarország érdekét. Így látja a pártnélküliek 9 százaléka, az ellenzéki szavazók 7 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak 5 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 1 százaléka.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2024. november 14-19. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2022 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
