A Publicus Intézet a Népszava megbízásából január 26-31. között 1008 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét az energiaköltségekkel kapcsolatban.
Tízből hét megkérdezett szerint az Orbán-kormány, tízből hat válaszadó szerint Oroszország inkább felelős az energiaárak emelkedéséért, közel minden második megkérdezett pedig a brüsszeli szankciókat nevezte meg.
A válaszadók enyhe többsége nem helyesli az Orbán-kormány azon döntését, hogy a lakossági piaci energiaárak nem követik az energiaárak tőzsdei mozgását. Tízből hét megkérdezett szerint jelen helyzetben lenne a kormánynak mozgástere csökkenteni a lakossági piaci energiaárakat.
A megkérdezettek 30 százaléka mondta azt, hogy a háztartásában túllépi a gáz- vagy villanyfogyasztás támogatott mértékét. 2022 októberében 39 százalék, 2022 augusztusában 43 százalék, 2022 júliusában pedig még 56 százalék volt ez az arány, azaz hónapról hónapra kevesebben vannak azok, akik többet fogyasztanak a támogatott mértéknél.
Tízből három megkérdezett mondta azt, hogy az energiaszámlái összességében magasabbak, minden tizedik, hogy összességében alacsonyabbak, az enyhe többség meg azt, hogy költségek kb. annyiak lettek, mint amire számított a rezsiárak augusztusi változása után.
A válaszadók átlagban 36.000 forintot költenek a háztartásukban áramra és gázra, amely a havi kiadásaiknak a 29 százalékát jelentik.
Közel minden ötödik válaszadó mondta azt, hogy nagy nehézséget, minden negyedik, hogy kis nehézséget, tízből hatan pedig azt, hogy nem jelent nehézséget neki az jelent neki a megnövekedett rezsi kifizetése.
Tízből hét (69 százalék) megkérdezett szerint az Orbán-kormány inkább felelős az energiaárak emelkedéséért. Tízből hatan (59 százalék) Oroszországot, közel minden második (45 százalék) válaszadó pedig a brüsszeli szankciókat nevezték meg.
A választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak túlnyomó többsége (93 százalék), tízből hét (72 százalék) bizonytalan szavazó, illetve minden ötödik (19 százalék) Fidesz szavazó szerint az Orbán-kormány inkább felelős az energiaárak emelkedéséért. Leginkább a 30-44 év közöttiek (79 százalék) mondták ezt, és inkább a szakmunkások (75 százalék), illetve legkevésbé a 60 évnél idősebbek és a legfeljebb 8 általánost végzettek (60-60 százalék).
A választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a kétharmada (63 százalék), a bizonytalan szavazók 54 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 52 százaléka szerint Oroszország inkább felelős az energiaárak emelkedéséért. Leginkább a diplomások (64 százalék) mondták ezt.
Tízből közel kilenc (86 százalék) Fidesz szavazó, közel minden második (45 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a negyede (23 százalék) szerint a brüsszeli szankciók inkább felelősek az energiaárak emelkedéséért. Leginkább a 60 évnél idősebbek (58 százalék), illetve a községekben élők (54 százalék) mondták ezt.
A válaszadók enyhe többsége (52 százalék) nem helyesli az Orbán-kormány azon döntését, hogy a lakossági piaci energiaárak nem követik az energiaárak tőzsdei mozgását. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a háromnegyede (74 százalék), minden második (49 százalék) bizonytalan szavazó (49 százalék), illetve minden tizedik (10 százalék) Fidesz szavazó. Továbbá leginkább a 30-44 év közöttiek mondták ezt (63 százalék)
A megkérdezettek harmada (33 százalék) helyesli a kormány döntését. Ezt mondta a Fidesz szavazók háromnegyede (75 százalék), a bizonytalan szavazók negyede (26 százalék), illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül minden hatodik (16 százalék). Továbbá leginkább a 60 évnél idősebbek nyilatkoztak így.
Tízből hét (68 százalék) megkérdezett szerint jelen helyzetben lenne az Orbán-kormánynak mozgástere csökkenteni a lakossági piaci energiaárakat. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 84 százaléka, a bizonytalan szavazók 63 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 44 százaléka. Leginkább a szakmunkások (81 százalék) látják így, legkevésbé pedig a Budapestben élők (55 százalék).
Tízből három (30 százalék) válaszadó mondta azt, hogy a háztartásában túllépi a gáz- vagy villanyfogyasztás államilag támogatott mértéket. Így nyilatkozott a bizonytalan szavazók harmada (34 százalék), a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből három (31 százalék), illetve minden ötödik (22 százalék) Fidesz szavazó.
2022 októberében 39 százalék, 2022 augusztusában 43 százalék, 2022 júliusában pedig még 56 százalék volt ez az arány, azaz hónapról hónapra kevesebben vannak azok, akik többet fogyasztanak a támogatott mértéknél.
Tízből három (31 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy az energiaszámlái összességében magasabbak, mint amire számított a rezsiárak augusztusi változása után. Ezt közölte tízből közel négy (37 százalék) bizonytalan szavazó, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a harmada (34 százalék), illetve a Fidesz szavazók közel ötöde (18 százalék). Leginkább a szakmunkások (40 százalék), illetve a 30 és 59 év közöttiek (34 százalék) nyilatkoztak úgy, hogy nagyobb lett a rezsijük, mint amire számítottak.
Minden tizedik (11 százalék) válaszadó mondta azt, hogy az energiaszámlái összességében alacsonyabbak lettek, mint amire számított. Ezt közölte a Fidesz szavazók 17 százaléka, a bizonytalan szavazók 13 százaléka, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 6 százaléka. Leginkább a 18-29 év közöttiek (18 százalék), illetve az érettségizettek és a diplomások (14-14 százalék) nyilatkoztak úgy, hogy alacsonyabb lett a rezsijük, mint amire számítottak.
A megkérdezettek enyhe többsége (54 százalék) mondta azt, hogy az energiaszámlái összeségében kb. annyiak lettek, mint amire számított. Ezt közölte a Fidesz szavazók kétharmada (64 százalék), a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak az enyhe többsége (54 százalék), illetve a bizonytalan szavazók közel fele (45 százalék). Leginkább a 60 évnél idősebbek (62 százalék), és a diplomások (65 százalék) nyilatkoztak úgy, hogy kb. annyi lett a rezsijük, mint amire számítottak.
A válaszadók átlagban 36.000 forintot költenek havonta a háztartásukban áramra és gázra. Azok körében, akik túllépik az államilag támogatott fogyasztás mértékét, 59.000 forintot mondtak, akik pedig nem lépik túl, 26.000 forintról számoltak be, amelyet egy hónapban átlagosan energiára költenek.
Azok körében, akik átlépik a fogyasztás támogatott mértéket, az áremelkedés előtti és a jelenlegi energiakiadások különbsége átlagosan 26.000 forint.
Az összes megkérdezett átlagosan a kiadásainak a 29 százalékát költik energiára. Azok körében, akik átlépik a fogyasztás támogatott mértéket, 35 százalékról, akik pedig nem, átlagosan 26 százalékról számoltak be.
Közel minden ötödik (17 százalék) válaszadó mondta azt, hogy nagy nehézséget jelent neki a megnövekedett rezsi kifizetése. Ezt közölte a bizonytalan szavazók 22 százaléka, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak 17 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 11 százaléka. Leginkább a nők (22 százalék) és a községekben és a városoknak élők nyilatkoztak így (20-20 százalék).
Minden negyedik (24 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy kis nehézséget fog neki jelenteni a megnövekedett rezsi kifizetése. Ezt közölte tízből három (31 százalék) bizonytalan szavazó, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a negyede (24 százalék), illetve minden hatodik (16 százalék) Fidesz szavazó. Itt is szintén a nők (27 százalék) és a községekben élők (29 százalék) nyilatkoztak így.
Tízből hat (58 százalék) válaszadó mondta azt, hogy nem jelent nehézséget neki az energiaköltségek kifizetése. Ezt közölte tízből hét (71 százalék) Fidesz szavazó, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazó közül tízből hat (58 százalék), illetve közel minden második (46 százalék) bizonytalan szavazó. Leginkább a férfiak (66 százalék), illetve Budapesten és a megyeszékhelyen élők nyilatkoztak így (71 és 64 százalék)
Azok körében, akik túllépik a fogyasztás államilag támogatott mértékét, a megkérdezettek harmada mondta azt, hogy nagy nehézséget, harmada hogy kis nehézséget, és szintén harmada pedig hogy nem fog nehézséget jelenteni neki az energiaköltségek kifizetése.
Azok körében pedig, akik nem lépik túl a fogyasztás államilag támogatott mértékét, a válaszadók tizede (9 százalék) mondta azt, hogy nagy nehézséget, ötöde (19 százalék), hogy kis nehézséget, tízből heten pedig hogy nem jelent nehézséget energiaköltségek kifizetése.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2023. január 26 – 31. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1008 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
