A Publicus Intézet a Népszava megbízásából november 25-30. között 1003 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét az áremelkedésekről.
Tízből közel kilenc megkérdezett úgy érzékeli a mindennapos bevásárlásai során, hogy a rendszeresen vásárolt fogyasztási cikkek, élelmiszerek, tisztitószerek stb. jelentősen drágultak.
A válaszadók negyede a saját bevásárlási tapasztalatai alapján 5,1 és 10 százalék közötti mértékűnek becsülte az idei évi inflációt. Minden ötödik megkérdezett azonban magasabb, mint 20 százalék fellettinek becsülte az idei évi áremelkedést.
Tízből négy válaszadó mondta azt, hogy az áremelkedések hatása miatt neki és háztartásának sokkal jobban oda kell figyelnie, hogy mit vásárolnak. Közel minden hatodik megkérdezett állította azt, hogy jelentős problémát okoz háztartása számára az infláció, mivel bizonyos termékekről, terméktípusokról, amit 1-2 éve megengedhettek maguknak, most le kellett mondaniuk.
A megkérdezettek harmada szerint a kormány felelős leginkább az áremelkedésért, illetve tízből három válaszadó inkább úgy látja, hogy leginkább világgazdasági folyamatok állnak az áremelkedések mögött.
Tízből közel négy megkérdezett szerint a kormány, illetve Orbán Viktor felelős azért, hogy gyenge a forint, illetve hogy a nemzeti valutánk az euróval és a dollárral szembeni árfolyama nagyon magas. A válaszadók harmada szerint a világgazdasági folyamatok tehetnek erről, minden nyolcadik megkérdezett szerint pedig a Covid a felelős ezért.
Tízből közel kilenc (86 százalék) megkérdezett úgy érzékeli a mindennapos bevásárlásai során, hogy a rendszeresen vásárolt fogyasztási cikkek, élelmiszerek, tisztitószerek stb. jelentősen drágultak. Így látja majdnem az összes (99 százalék) ellenzéki szavazó, tízből kilenc (90 százalék) bizonytalan szavazó, továbbá még a Fidesz szavazók háromnegyede (74 százalék) is. Szinte nem is volt olyan válaszadó, aki nem tapasztalt volna drágulást.
Minden tizedik (12 százalék) válaszadó úgy érzékelte, hogy ezeknek a termékeknek az ára kicsit drágultak. Így nyilatkozott a kormánypárti szavazók negyede (24 százalék), minden tizenkettedik bizonytalan szavazó (8 százalék), illetve az ellenzéki szavazók egy százaléka.
A válaszadók negyede (24 százalék) a saját bevásárlási tapasztalatai alapján 5,1 és 10 százalék közötti mértékűnek becsülte az idei évi inflációt. Ezt mondta az ellenzéki szavazók harmada (35 százalék), továbbá a bizonytalan szavazók és a Fidesz szavazók ötöde (22 és 21 százalék).
Minden ötödik (19 százalék) megkérdezett a tapasztalatai alapján magasabb, mint 20 százalék fellettinek becsülte az idei évi áremelkedést. Így nyilatkozott az ellenzéki szavazók és a bizonytalan szavazók ötöde (22 és 19 százalék), továbbá még a kormánypárti szavazók 15 százaléka is. Kiemelkedő, hogy a Jobbik szavazók közel fele (46 százalék) érzékelt ilyen magas arányú inflációt.
Tízből négy (41 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy az áremelkedések hatása miatt neki és háztartásának sokkal jobban oda kell figyelnie, hogy mit vásárolnak. Így nyilatkozott a bizonytalan szavazók és az ellenzéki szavazók közel fele (46 és 45 százalék) továbbá még a Fidesz szavazók harmada (33 százalék) is.
Tízből három (29 százalék) válaszadó nyilatkozott úgy, hogy megérződik a háztartása gazdálkodásában az infláció, így kicsit jobban oda kell figyelniük, hogy mit vesznek. Ezt mondta a kormánypárti szavazók harmada (33 százalék) tízből három (31 százalék) ellenzéki szavazó, továbbá a bizonytalan szavazók negyede (24 százalék).
Közel minden hatodik (17 százalék) megkérdezett állította azt, hogy jelentős problémát okoz háztartása számára az áremelkedés, mivel bizonyos termékekről, terméktípusokról, amit 1-2 éve megengedhettek maguknak, most le kellett mondaniuk. Így nyilatkozott az ellenzéki szavazók és a bizonytalan szavazók ötöde (21 és 19 százalék), továbbá minden hetedik (13 százalék) Fidesz szavazó.
Minden tizedik (11 százalék) válaszadó mondta azt, hogy a mostani áremelkedések lényegében nem vehetők észre, így nem is okoznak gondot. Így látja minden ötödik (20 százalék) Fidesz szavazó, minden tizedik (9 százalék) bizonytalan szavazó, illetve az ellenzéki szavazók 2 százaléka.
A válaszadók harmada (32 százalék) szerint a kormány felelős leginkább az áremelkedésért. Így látja az ellenzéki szavazók kétharmada (65 százalék), a bizonytalan szavazók egyharmada (32 százalék) továbbá még minden hetedik (14 százalék) Fidesz szavazó is.
Tízből három (28 százalék) megkérdezett szerint leginkább világgazdasági folyamatok állnak az áremelkedések mögött. Ezt mondta tízből négy (41 százalék) Fidesz szavazó, a bizonytalan szavazók közel negyede (23 százalék) és minden ötödik (20 százalék) ellenzéki szavazó.
Közel minden tizedik (8 százalék) válaszadó szerint leginkább a Covid a felelős az áremelkedésért. Így nyilatkozott miden tizedik Fidesz, és szintén minden tizedik bizonytalan szavazó (9-9 százalék), továbbá minden huszadik ellenzéki szavazó (4 százalék)
A megkérdezettek 3 százaléka szerint az EU, Soros, Gyurcsány, vagy az ellenzék egyike tehet az áremelkedésről. Ezt állította közel minden tizedik (8 százalék) Fidesz szavazó, illetve a bizonytalan szavazók 2 százaléka.
Tízből közel négy (37 százalék) megkérdezett szerint a kormány, illetve Orbán Viktor felelős azért, hogy gyenge a forint, illetve hogy a nemzeti valutánk az euróval és a dollárral szembeni árfolyama nagyon magas. A válaszadók harmada (32 százalék) szerint a világgazdasági folyamatok tehetnek erről, minden nyolcadik (12 százalék) megkérdezett szerint pedig a Covid a felelős ezért.
A válaszadók mindösszesen 1 százaléka mondta azt, hogy nem is gyenge a forint.
Tízből nyolc (78 százalék) ellenzéki szavazó, tízből négy (40 százalék) bizonytalan szavazó, továbbá minden tizedik (9 százalék) Fidesz szavazó szerint a kormány, illetve a miniszterelnök a felelős azért, hogy gyenge a forint, hogy a nemzeti valutánk az euróval és a dollárral szembeni árfolyama nagyon magas.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2021. november 25 – 30. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1003 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
