A Publicus Intézet a Népszava megbízásából 2025 október 06-13. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét a magyar gyermekvédelmi hálózattal összefüggésben lévő üggyel kapcsolatban.
Tízből közel nyolc válaszadó hallott arról, hogy a fővárosi Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatója, Juhász Péter Pál letartóztatásban van, mert a gyanú szerint prostitúcióra kényszerített korábban gyermekotthonban felnőtt, nehéz sorsú lányokat.
Az egykori igazgató Juhász Péter Pállal kapcsolatban már a 2000-es évek elején érkeztek olyan jelzések, hogy nem megfelelően bánik a rá bízott gyerekekkel. Akik halottak az ügyről, azok közül tízből hat megkérdezett mondta azt, hogy szerinte azért dolgozhatott Juhász Péter Pál mégis gyerekek közelében a közelmúltig, mert jó kapcsolatot ápolt döntéshozókkal, és/vagy politikusokkal.
Szintén azok körében, akik hallottak az esetről, közel minden ötödik válaszadó szerint az, hogy Juhász Péter Pál tovább dolgozhatott gyerekekkel, miután felmerült az alkalmatlansága, inkább egyedi eset, tízből hét megkérdezett szerint azonban inkább rendszerhibáról van szó.
Tízből hat megkérdezett szerint általában a magyar gyermekvédelmi hálózatban inkább nincsenek biztonságban a gyerekek.
A rendőrséghez már a 2000-es évek elején érkezett bejelentés Juhász Péter Pál ügyében. Tízből hat válaszadó szerint a rendőrség nyomozott, és meg is találta a felelősöket, de felsőbb utasításra elfektették az ügyet.
A válaszadók háromnegyede általában (az ügytől függetlenül) elképzelhetőnek tartja, hogy a rendőrség munkáját kívülről befolyásolhatják nagyhatalmú politikusok.
Tízből közel nyolc (77 százalék) válaszadó hallott arról, hogy a fővárosi Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatója, Juhász Péter Pál letartóztatásban van, mert a gyanú szerint prostitúcióra kényszerített korábban gyermekotthonban felnőtt, nehéz sorsú lányokat.
Az egykori igazgató Juhász Péter Pállal kapcsolatban már a 2000-es évek elején érkeztek olyan jelzések, hogy nem megfelelően bánik a rá bízott gyerekekkel. Akik halottak az ügyről, tízből hat (57 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy szerinte azért dolgozhatott Juhász Péter Pál mégis gyerekek közelében a közelmúltig, mert jó kapcsolatot ápolt döntéshozókkal, és/vagy politikusokkal.
A válaszadók negyede (25 százalék) szerint Juhász Péter Pál azért maradhatott ilyen munkakörben, mert nem elég szigorú az ellenőrzés. Minden ötödik (19 százalék) megkérdezett úgy vélte, hogy az ok nem lehet más, minthogy Juhász Péter Pál kompromitáló dolgokat tudott fontos emberekről.
A válaszadók 8 százaléka szerint szerencsétlen véletlenek összjátéka folytán, illetve 4 százalék szerint azért dolgozhatott Juhász Péter Pál mégis gyerekek közelében a közelmúltig, mert ebben az ágazatban dolgozok alulfizetettek, s nem lehet köztük válogatni.
A Tisza Párt szavazóinak a 83 százaléka, a bizonytalan szavazók 55 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 19 százaléka szerint azért dolgozhatott Juhász Péter Pál mégis gyerekek közelében a közelmúltig, mert jó kapcsolatot ápolt döntéshozókkal, és/vagy politikusokkal.
A Tisza Párt szavazóinak a 27 százaléka, a bizonytalan szavazók 22 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 2 százaléka szerint azért dolgozhatott Juhász Péter Pál mégis gyerekek közelében a közelmúltig, mert kompromitáló dolgokat tudott fontos emberekről.
Szintén azok körében, akik hallottak az esetről, tízből hét válaszadó szerint az, hogy Juhász Péter Pál tovább dolgozhatott gyerekekkel, miután felmerült az alkalmatlansága, inkább rendszerhiba. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak a 90 százaléka, a bizonytalan szavazók 71 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 30 százaléka.
A megkérdezettek 17 százaléka szerint mindaz, ami történt, inkább „csak” egyedi eset. Így látja a Fidesz szavazók 42 százaléka, a bizonytalan szavazók 11 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 9 százaléka.
Tízből hat (60 százalék) megkérdezett szerint általában a magyar gyermekvédelmi hálózatban inkább nincsenek biztonságban a gyerekek. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 84 százaléka, a bizonytalan szavazók 58 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 19 százaléka.
Tízből három (31 százalék) válaszadó szerint a magyar gyermekvédelmi hálózatban inkább biztonságban a gyerekek. Így gondolja a Fidesz szavazók 67 százaléka, a bizonytalan szavazók 29 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 13 százaléka.
A rendőrséghez már a 2000-es évek elején érkezett bejelentés Juhász Péter Pál ügyében. Tízből hat (58 százalék) válaszadó szerint a rendőrség nyomozott, és meg is találta a felelősöket, de felsőbb utasításra elfektették az ügyet. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak a 78 százaléka, a bizonytalan szavazók 56 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 28 százaléka.
Minden tizedik (10 százalék) megkérdezett szerint a rendőrség nyomozott, de nem történt semmi törvénysértő. Így látja a Fidesz szavazók 24 százaléka, a bizonytalan szavazók 8 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 4 százaléka.
A válaszadók 6 százaléka szerint a rendőrség szándékosan nem nyomozott (érdemben) az ügyben. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 9 százaléka, a bizonytalan szavazók 4 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 3 százaléka.
A válaszadók háromnegyede (75 százalék) általában (az ügytől függetlenül) elképzelhetőnek tartja, hogy a rendőrség munkáját kívülről befolyásolhatják nagyhatalmú politikusok. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 96 százaléka, a bizonytalan szavazók 75 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 42 százaléka.
A Publicus Intézet közel 20 éve Magyarország egyik meghatározó piac-, és közvéleménykutató cége. Legpontosabb eredményeket mérte többek között a 2024-es főpolgármester-választáson, és EP választáson, a 2019-es főpolgármester-választáson, vagy a 2016-os „kvótanépszavazás” esetén. További eredményeinkről ide kattintva tájékozódhat.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2025. október 06-13 között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2022 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/- 3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
