A Publicus Intézet június 04-07. között 1014 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az embereket az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban.
Tízből közel kilenc megkérdezett szerint a magyar honvédség jelenlegi állapotában nem képes arra, hogy a NATO nélkül, egyedül is megvédje az országot egy támadás esetén
Tízből nyolc válaszadó szerint nem igaz az a kormányzati állítás, hogy mára a magyar haderő a „régió meghatározó hadereje” lett.
Tízből hat válaszadó nem lát esélyt arra a jelenlegi helyzetben, hogy a NATO-t támadás éri Oroszország felől, így Magyarország mint NATO tag belesodródik a konfliktusba.
Tízből kettő válaszadó szerint jelenleg van olyan ország, amely közvetlen, nyílt háborús fenyegetést jelent Magyarország határaira. Közölük második válaszadó Ukrajnát, minden harmadik megkérdezett pedig Oroszországot nevezte meg
A válaszadók közel egyik fele szerint inkább hasznos, a közel másik fele szerint pedig inkább nem hasznos Magyarországnak saját biztonsága szempontjából, hogy az EU és a NATO pénzzel és fegyverekkel támogatja Ukrajna honvédő háborúját
A megkérdezettek kétharmada inkább nem harcolna a hazája érdekében, ha lenne egy háború, amiben Magyarország is érintett. Amennyiben Magyarország megtámadna egy másik országot, akkor tízből kilenc válaszadó inkább nem harcolna egy ilyen háborúban. Abban az esetben, ha Magyarországot megtámadná egy másik ország, tízből hat megkérdezett inkább nem harcolna a hazája megvédéséért.
Tízből közel kilenc (86 százalék) megkérdezett szerint a magyar honvédség jelenlegi állapotában nem képes arra, hogy a NATO nélkül, egyedül is megvédje az országot egy támadás esetén. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte az összes (96 százalék), tízből közel kilenc (85 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből hét (71 százalék) Fidesz szavazó.
A válaszadók 7 százaléka mondta azt, hogy az ország képes arra, hogy a Nato nélkül, egyedül is megvédje önmagát. Így látja a Fidesz szavazók 14 százaléka, a bizonytalan szavazók 7 százaléka, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 2 százaléka.
Tízből nyolc (80 százalék) válaszadó szerint nem igaz az a kormányzati állítás, hogy mára a magyar haderő a „régió meghatározó hadereje” lett. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte az összes (97 százalék), tízből nyolc (80 százalék) bizonytalan szavazó, illetve minden második (51 százalék) bizonytalan szavazó.
A válaszadók 8 százaléka szerint igaz ez a kormányzati megállapítás. Így látja a Fidesz szavazók 25 százaléka, a bizonytalan szavazók 5 százaléka, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak az 1 százaléka.
Tízből közel három (27 százalék) megkérdezett szerint a magyar honvédség harci/védelmi képessége a tíz évvel ezelőttivel összehasonlítva erősebb. Így gondolja tízből hat (59 százalék) Fidesz szavazó, a bizonytalan szavazók negyede (23 százalék), illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül minden tizedik (10 százalék).
A válaszadók negyede (25 százalék) szerint a magyar honvédség harci/védelmi képessége a tíz évvel ezelőttivel összehasonlítva gyengébb. Így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak picivel több mint harmada (36 százalék), a bizonytalan szavazók negyede (26 százalék), illetve a Fidesz szavazók 6 százaléka.
Tízből három (29 százalék) megkérdezett szerint magyar honvédség harci/védelmi képessége ugyanolyan mint 10 évvel ezelőtt. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak picivel több mint harmada (36 százalék), a bizonytalan szavazók negyede (26 százalék), illetve a Fidesz szavazók ötöde (19 százalék).
Közel minden hatodik (17 százalék) válaszadó szerint a magyar honvédség morálja a tíz évvel ezelőttihez képest jobb. Így látja minden második (48 százalék) Fidesz szavazó, minden tizedik (11 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 3 százaléka.
A megkérdezettek harmada szerint rosszabb a magyar honvédség morálja mint 10 évvel ezelőtt. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak közel fele (46 százalék), a bizonytalan szavazók harmada (34 százalék), illetve a Fidesz szavazók 8 százaléka.
Tízből közel három (28 százalék) válaszadó szerint a magyar honvédség morálja ugyanolyan mint 10 évvel ezelőtt. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből három (31 százalék), a bizonytalan szavazók közül szintén tízből három (29 százalék), illetve a Fidesz szavazók ötöde (20 százalék).
Minden második (49 százalék) megkérdezett szerint szükség lenne arra, hogy nagyobb legyen a jelenleginél a magyar honvédség létszáma. Így gondolja a Fidesz szavazók kétharmada (66 százalék), minden második (49 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből négy (40 százalék).
Tízből közel négy (37 százalék) válaszadó szerint nincs szükség arra, hogy nagyobb legyen a jelenleginél a magyar honvédség létszáma. Így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül minden második (51 százalék), a bizonytalan szavazók harmada (35 százalék), illetve minden hatodik (17 százalék) Fidesz szavazó.
Közel minden második (46 százalék) megkérdezett szerint szükséges lenne növelni a honvédség tartalékos állományát. Így gondolja a Fidesz szavazók kétharmada (65 százalék), a bizonytalan szavazók közül tízből négy (41 százalék), illetve aválasztásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül is szintén tízből négy (40 százalék).
Tízből négy (39 százalék) válaszadó szerint nem szükséges növelni a honvédség tartalékos állományát. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül minden második (49 százalék), a bizonytalan szavazók 44 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 14 százaléka.
Az 50 évesnél fiatalabbak körében minden nyolcadik (13 százalék) megkérdezett Magyarországot érő, külső támadás esetén jelentkezne önkéntesnek a magyar hadseregbe. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók ötöde (20 százalék), a bizonytalan szavazók 16 százaléka, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 8 százaléka.
Minden hatodik (17 százalék) válaszadó csak végveszély esetén csatlakozna a sereghez. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a negyede (25 százalék), illetve a Fidesz szavazók és a bizonytalan szavazók picivel több mint tizede (11-11 százalék).
Tízből hét (68 százalék) megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy Magyarországot érő, külső támadás esetén nem jelentkezne önkéntesnek a magyar hadseregbe. Pártpreferenciákat nézve nincsen nagy különbség a válaszokban (65-67-69 százalék)
Az 50 évesnél fiatalabbak körében a válaszadók 4 százaléka mondta azt, hogy érdekli az a lehetőség, hogy elmegy profi katonának, vagy önkéntes tartalékosnak a magyar hadseregbe. A megkérdezettek 7 százaléka elképzelhetőnek tartja ezt, de komolyan még nem gondolkodott rajta. A válaszadók 86 százaléka nem számolt ezzel a lehetőséggel.
Leginkább a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők (25 százalék) és az érettségivel rendelkezők (13 százalék) mondták azt, hogy vagy érdeklik őket a lehetőség, vagy pedig elképzelhetőnek tartják hogy elmennek profi katonának vagy önkéntes tartalékosnak.
Tízből hat (62 százalék) válaszadó nem lát esélyt arra a jelenlegi helyzetben, hogy a NATO-t támadás éri Oroszország felől, így Magyarország mint NATO tag belesodródik a konfliktusba. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből hét (68 százalék), tízből hat (58 százalék) Fidesz szavazó, illetve minden második (51 százalék) bizonytalan szavazó.
A megkérdezettek harmada (33 százalék) lát esélyt arra a jelenlegi helyzetben, hogy a NATO-t támadás éri Oroszország felől, így Magyarország mint NATO tag belesodródik a konfliktusba. Ezt mondta tízből közel négy Fidesz szavazó és bizonytalan szavazó (36-36 százalék), illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből három (30 százalék).
Tízből kettő (20 százalék) válaszadó szerint jelenleg van olyan ország, amely közvetlen, nyílt háborús fenyegetést jelent Magyarország határaira. Így gondolja a Fidesz szavazók harmada (32 százalék), a bizonytalan szavazók ötöde (21 százalék), illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 13 százaléka.
Azok körében, akik szerint van olyan ország, amely közvetlen, nyílt háborús fenyegetést jelent Magyarország határaira, kb. minden második válaszadó Ukrajnát (52 százalék), minden harmadik (35 százalék) megkérdezett pedig Oroszországot nevezte meg. (7 százalék pedig az USA-t, 6 százalék pedig romániát.
Azok körében, akik szerint van olyan ország, amely közvetlen, nyílt háborús fenyegetést jelent Magyarország határaira, leginkább a Fidesz szavazók (74 százalék) mondták azt, hogy ez az ország Ukrajna. (A bizonytalan szavazók 44 százaléka, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 27 százaléka mondta még ezt.)
Azok körében, akik szerint van olyan ország, amely közvetlen, nyílt háborús fenyegetést jelent Magyarország határaira, leginkább a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói (56 százalék) mondták azt, hogy ez az ország Oroszország. (A bizonytalan szavazók 52 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 12 százaléka mondta még ezt.)
Tízből négy (43 százalék) megkérdezett szerint tárgyalással, diplomáciával el lehet érni, hogy Oroszország visszavonuljon Ukrajnából. Így gondolja tízből hét (68 százalék) Fidesz szavazó, tízből négy (43 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből három (30 százalék).
A válaszadók 4 százaléka szerint katonai erővel, az ukrán hadsereg támogatásával lehet ezt a célt elérni. Így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 7 százaléka, a bizonytalan szavazók 2 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 1 százaléka.
Minden hatodik (16 százalék) megkérdezett szerint mindkettő fenti tényező együttesen kell ahhoz, hogy Oroszország visszavonuljon Ukrajnából. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a negyede (23 százalék), minden hetedik (14 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók 5 százaléka.
Minden tizedik (10 százalék) válaszadó szerint valójában nem is cél, hogy Oroszország visszavonuljon. Így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül minden hetedik (14 százalék), a bizonytalan szavazók 8 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 5 százaléka.
Minden ötödik (19 százalék) megkérdezett szerint nem lehet elérni, hogy Oroszország visszavonuljon. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak az ötöde (21 százalék) a bizonytalan szavazók szintén ötöde (19 százalék), illetve a Fidesz szavazók 15 százaléka.
A válaszadók közel egyik fele szerint (45 százalék) inkább hasznos, a közel másik fele (48 százalék) szerint pedig inkább nem hasznos Magyarországnak saját biztonsága szempontjából, hogy az EU és a NATO pénzzel és fegyverekkel támogatja Ukrajna honvédő háborúját. Míg a Fidesz szavazók többsége (83 százalék 11 százalék ellenében) inkább nem tartja ezt hasznosnak, addig a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a többsége (71 százalék 24 százalék ellenében) inkább igen. A bizonytalan szavazóknál többen vannak azok (54 százalék 34 százalék ellenében), akik szerint inkább nem hasznos Magyarországnak saját biztonsága szempontjából, hogy az EU és a NATO pénzzel és fegyverekkel támogatja Ukrajna honvédő háborúját.
A megkérdezettek kétharmada (64 százalék) inkább nem harcolna a hazája érdekében, ha lenne egy háború, amiben Magyarország is érintett. 2022 júniusában még 45 százalék volt ez az arány, tehát jelentősen megfordultak az arányok.
Amennyiben Magyarország megtámadna egy másik országot, akkor tízből kilenc (91 százalék) válaszadó inkább nem harcolna egy ilyen háborúban. 2022 júniusában még 83 százalék volt ez az arány.
Abban az esetben, ha Magyarországot megtámadná egy másik ország, tízből hat (62 százalék) megkérdezett inkább nem harcolna a hazája megvédéséért. 2022 júniusában még fordított volt ez az arány! (akkor még 62 százalék mondta azt, hogy harcolna hazája megvédése érdekében).
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2023. június 04 – június 07. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1014 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
