1196 fő személyes megkérdezésével közvéleménykutatást végeztünk aktuális politikai kérdésekről. A pártpreferencia adatokat tekintve nem mértünk meglepőt; az MSZP-hez viszonyítva kétszeres Fidesz-támogatottság, és egy most vasárnapi választás esetén kétpárti parlament. A kutatás Sólyom László köztársasági elnök politikai szerepvállalásának megítélésével is foglalkozott. A reprezentatív mintába került válaszadók 40 százaléka az államfőt inkább megosztó, mint egységet teremtő személyiségnek tartja, és 38 százalék szerint egy aktuális országgyűlési választáson a Fidesz listájára szavazna. Tíz megkérdezettből négy (40%) úgy gondolja, volt olyan fontos ügy a múltban, amivel kapcsolatban a köztársasági elnöktől elvárható lett volna, hogy megszólaljon, azt azonban mégsem tette meg.
A Progresszív Intézet megrendelésére október elején kutatást végeztünk aktuális politikai kérdésekről. A pártpreferencia adatokat tekintve nem mértünk meglepőt, az eredmények illeszkednek a közelmúlt méréseihez. A biztos szavazó, pártot választók körében a kormányzó MSZP támogatottsága 29, a Fideszé 60 százalék. Ha most vasárnap lennének az országgyűlési választások, kétpárti parlament alakulna.
A kutatás Sólyom László köztársasági elnök politikai szerepvállalásának megítélésével is foglalkozott. A Fidesz-szavazókon kívül az államfő személyiségét minden csoportban nagyobb arányban ítélik megosztónak, mint egységet teremtőnek. A teljes mintában 40% azok aránya, akik szerint a köztársasági elnök megosztó személyiség, míg 31% egységet teremtőnek ítéli. A válaszadók mintegy harmada (29%) nem nyilvánít véleményt a kérdésben. Pártpreferencia szerinti bontásban a bizonytalanok a legnagyobb társadalmi csoport, körükben ugyancsak ezek az arányok figyelhetők meg: 42% szerint megosztó, 26% szerint egységet teremtő. A két nagy párt szavazótáborának megítélése lényegesen eltérő; a Fidesz-szavazók harmada (31%) gondolja megosztónak Sólyom László köztársasági elnököt, 43 százalékuk pedig egységet teremtőnek tartja. A kormánypárt támogatóinak kétharmada (64%) szerint megoszt, hetede (16%) szerint pedig egységet teremt.
A válaszok szocio-demográfiai jellemzők szerinti megoszlása alapján megállapítható, hogy a 45 éven felüliek és a magasabb jövedeleműek megosztóbbnak ítélik az államfőt a fiatalabbaknál és az alacsonyabb jövedelműeknél. Vallásosság szerint ugyancsak érdemi eltérés mutatkozik a kérdésben; a magukat vallásosnak tartók valamivel nagyobb arányban érzik egységet teremtőnek Sólyom Lászlót. Az államfő megnyilatkozásai a megkérdezettek egyharmada (34%) szerint a Fidesz számára kedveznek, míg csupán 6%-uk gondolja úgy, hogy inkább MSZP a „kedvezményezett”, A köztársasági elnök pártok felettiségét a szavazók kicsivel több mint negyede igazolja vissza (27%). A két nagy párt szavazói között különbség abban mutatkozik, hogy míg a Fidesz szavazók 24%-a gondolja azt, hogy Sólyom László döntéseivel az ellenzéki pártnak kedvezne, addig az MSZP szavazók körében 57% ez az arány. Pártok felett állónak leginkább a Fidesz szavazó érzik az államfőt, azonban közül is csupán minden harmadik válaszadó (33%) gondolja ezt. A szocialista szavazók ez az arány a legkevesebb, mindössze 15 százalék.
Tíz megkérdezettből négy (40%) szerint voltak olyan fontos ügyek, amelyekben az államfőnek meg kellett volna szólalnia, de ezt nem tette meg, a válaszadók 27 százaléka érzi úgy, hogy Sólyom László minden fontos ügyben megszólalt, amelyben ez elvárható lett volna. A fontos ügyekben való megnyilvánulást hiányolók aránya a Fidesz szavazók (36%) és a pártválasztásukban bizonytalanok (38%) körében is 40 százalékhoz közelít.
A társadalmi jellemzőkkel való összevetésből kiderül, hogy a magasabb iskolai végzettségű és nagyobb jövedelmű válaszadói csoportok a képzetlenebbekhez és a szerényebb jövedelműekhez képest nagyobb arányban érzik úgy, hogy voltak fontos ügyek, amelyekben az államfőnek meg kellett volna szólalnia.
A megkérdezettek több mint egyharmada (38%), az érdemben válaszolók kétharmada (64%) szerint Sólyom László a Fideszre szavazna az országgyűlési választások első fordulójában, tizede (11%) szerint nem szavazna – MSZP-szavazónak csupán a válaszadók 6 százaléka feltételezi.
Ha Sólyom László indulna a választásokon, a válaszadók 37 százaléka szerint a Fidesz jelöltje lenne, 16 százalék szerint függetlenként szállna versenybe, 6 százalék pedig szocialista színekben képzeli el jelöltségét.
Az adatfelvételt 2008. október 1. és 9. között végeztük az ország felnőtt népességét reprezentáló 1196 fő személyes megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulásokat a KSH Mikrocenzus 2005 adatain alapuló súlyozással korrigáltuk. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség és a lakóhely településtípusa szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatban nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-2,9 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban meghaladhatja a +/-2,9 százalékpontot akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
