A nyugdíjasok több mint fele csak komoly lemondásokkal, vagy önállóan sehogyan sem tud megélni a nyugdíjából, majdnem kétharmaduk pedig kevesebbet tud belőle vásárolni, mint 5 évvel ezelőtt. A megkérdezettek háromnegyede szerint az alacsonyabb nyugdíjakat jobban kellene emelni, mint a magasabbakat. Tízból nyolc válaszadó egyetértene a 13. havi nyugdíj bevezetésével és kétharmaduk szerint a költségvetés ezt el is bírná. A nyugdíjasok a bevételeik negyedét költik az egészségükre, ebből minden tizedik forintot hálapénzre, és minden ötödiket magánegészségügyi szolgáltatásokra. Tízból kilenc válaszadó egyetért azzal, hogy a 65 év felettiek ingyenesen használhatják a tömegközlekedést.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, február 9 és 14 között, 1002 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban újra vizsgálta a nyugdíjasok helyzetét és egyes a nyugdíjasokhoz kapcsolódó ügyek megítélését. A nyugdíjasok több mint fele csak komoly lemondásokkal, vagy önállóan sehogyan sem tud megélni a nyugdíjából, majdnem kétharmaduk pedig kevesebbet tud belőle vásárolni, mint 5 évvel ezelőtt. A megkérdezettek háromnegyede szerint az alacsonyabb nyugdíjakat jobban kellene emelni, mint a magasabbakat. Tízből nyolc válaszadó egyetértene a 13. havi nyugdíj bevezetésével és kétharmaduk szerint a költségvetés ezt el is bírná. A nyugdíjasok a bevételeik negyedét költik az egészségükre, ebből minden tizedik forintot hálapénzre, és minden ötödiket magánegészségügyi szolgáltatásokra. Tízből kilenc válaszadó egyetért azzal, hogy a 65 év felettiek ingyenesen használhatják a tömegközlekedést.
A nyugdíjasok több mint fele (53 százalék) csak komoly lemondásokkal (33 százalék), vagy önállóan sehogyan sem tud megélni (20 százalék) a nyugdíjából. Minél magasabb egy nyugdíjas iskolai végzettsége, annál jobban ki tud jönni a nyugdíjából. Míg a 8 általánost, vagy kevesebbet végzett megkérdezettek kétharmadának (65 százalék) komoly megélhetési gondjai vannak, addig a diplomások esetében ez csak kevesebb mint harmadukra (28 százalék) igaz. Az egyes pártok támogatói körében nem tapasztaltunk érdemi eltérést.
A nyugdíjasok 13 százalékának van a nyugdíján kívül más jövedelme. Legkevésbé a szakmunkás végzettségűeknek (5 százalék), míg leginkább a diplomlásoknak (41 százalék).
A nyugdíjak vásárlóértékének a csökkenését mutatja, hogy a megkérdezettek közel kétharmada (58 százalék) úgy válaszolt, hogy kevesebbet tud nyugdíjából vásárolni, mint 5 évvel ezelőtt. Ötödik (22 százalék) válaszolt úgy, hogy ugyanannyit tud vásárolni, így csupán tizedük (10 százalék) mondta, hogy többet tud nyugdíjából vásárolni.
Egyedül a Fidesz szavazók azok, akik körében kisebbségben vannak azok, akik kevesebbet tudnak vásárolni, mint öt éve (32 százalék), míg az összes többi párt támogatói és a bizonytalanok körében is legalább háromnegyedes többségben vannak (72 – 100 százalék). A fél évvel ezelőtti kutatásunk is hasonló képet vázolt fel.
A megkérdezettek háromnegyede (73 százalék) szerint az alacsonyabb nyugdíjakat jobban kellene emelni, mint a magasabbakat, és a válaszadók ötöde (21 százalék) gondolja úgy, hogy minden nyugdíjat ugyanolyan arányban kell emelni. Leginkább a 30 év alattiak és az inaktívok (46 és 36 százalék) gondolják úgy, hogy egyenlő mértékben kell emelni minden nyugdíjat, míg a nyugdíjasok, és a nyugdíj előtt állók (45-59 korosztály) az, aki szerint a diferenciált nyugdíjemelés lenne a megfelelő (84 és 80 százalék). Az egyes pártok támogatói körében nem tapasztaltunk érdemi eltéréseket ezen kérdés megítélésében.
Tízből nyolc válaszadó (80 százalék) egyetértene a 13. havi nyugdíj bevezetésével és ezt minden párt támogatói hasonlóan gondolják. Leginkább a nyolc általánost végzettek, és a nyugdíjasok (89-89 százalék) támogatják a 13. havi nyugdíj bevezetését, legkevébsé a diplomások (63 százalék).
A megkérdezettek kétharmada (67 százalék) szerint a költségvetés a 13. havi nyugdíjat el is bírná. Minden vizsgált társadalmi csoport így gondolkodik, leginkább az MSZP, LMP, és az egyéb baloldali pártok szavazói, legkevésbé a Fidesz szavazók és a bizonytalanok (62-62 százalék), ám az ő körükben is egyértelmű többségben van ez a vélemény.
Az MSZP tavaly év végén javasolta a 13. havi nyugdíj újbóli bevezetését. A megkérdezettek majd’ kétharmada (62 százalék) szerint amikor a 13. havi nyugdíjat eltörölték, az ország helyzete sokkal rosszabb volt, így jogos a felvetés, hogy most visszaállításra kerüljön. Míg mindössze a válaszadók negyede (24 százalék) szerint hiteltelen az MSZP részéről ez a felvetés, hiszen épp az MSZP kormány alatt törölték el.
Az összes vizsgált társadalmi csoport szerint jogos a visszaállításra vonatkozó felvetés. Leginkább az egyéb baloldali pártok, és az MSZP szavazók gondolják így (92 és 89 százalék), legkevésbé a Fidesz szavazók és az aktívak (53 és 55 százalék).
A nyugdíjasok a bevételeik negyedét (23 százalék) költik az egészségükre, ebből minden tizedik forintot (12 százalék) hálapénzre, és minden ötödiket (18 százalék) magánegészségügyi szolgáltatásokra.
Tízből kilenc válaszadó (92 százalék) egyetért azzal, hogy a 65 év felettiek ingyenesen használhatják a tömegközlekedést. Minden vizsgált társadalmi csoport így gondolkodik, és nincs érdemi eltérés az egyes pártok támogatói, vagy aktivitás szerint sem.
Ezen kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Vasárnapi Hírekre is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2018. február 9-14 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1002 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
