A Publicus Intézet a Népszava megbízásából szeptember 22 – 25. között 1005 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét a koronavírus kapcsán felmerült aktuális kérdésekről.
Minden második megkérdezett szerint az a rosszabb hazánknak, az okoz nagyobb társadalmi kárt, ha a leálló gazdaságban sok cég tönkremegy és sok ember kerül nehéz helyzetbe. Tízből négy válaszadó szerint viszont az a nagyobb baj, ha sok ember súlyosan megbetegszik, és meghal a járvány következtében.
A válaszadók negyede tervezi azt, hogy be fogja oltatni magát az influenza ellen. A megkérdezettek szintén negyede vagy minden évben, vagy pedig az elmúlt három évben legalább egyszer beadatta magának az influenza elleni védőoltást.
Minden ötödik megkérdezett tervezi, hogy beadatja magának a COVID elleni védőoltást, ha az elkészül. A válaszadók negyede megvárná, hogy jól működik-e a vírus elleni védőoltás, és ha igen, akkor adatná be magának. Minden második megkérdezett nem tervezi, hogy beadatja magának a COVID elleni védőoltást.
A megkérdezettek több mint fele nem tartja hitelesnek, valósnak a naponta nyilvánosságra hozott vírusstatisztikákat, azokat a számokat, hogy mennyi új fertőzött van. Tízből három válaszadó hitelesnek tartja az adatokat, tízből egy pedig szintén, de annyi kiegészítéssel, hogy valószínűleg igyekeznek alacsonyan tartani a számokat azzal, hogy kevés a teszt és nem közlik a magánlaborok eredményeit.
Tízből nyolc megkérdezett – habár a kormány elutasította felvetést – indokoltnak tartja az ingyenes tesztelés kiterjesztését. Tízből kilenc ellenzéki szavazó támogatja az ingyenes tesztelés biztosítását, tízből hat Fidesz szavazó is szintén.
Minden második (49 százalék) megkérdezett szerint az a rosszabb hazánknak, az okoz nagyobb társadalmi kárt, ha a leálló gazdaságban sok cég tönkremegy és sok ember kerül nehéz helyzetbe. Tízből négy (37 százalék) válaszadó szerint viszont az a nagyobb baj, ha sok ember súlyosan megbetegszik, és meghal a járványban.
Leginkább a Jobbik (69 százalék) és a Momentum (69 százalék) szavazói gondolják úgy, hogy az a rosszabb hazánknak, ha a leálló gazdaságban sok cég tönkremegy és sok ember kerül nehéz helyzetbe. Ezzel szemben leginkább az MSZP-P szavazói (80 százalék) mondták azt, hogy az okoz nagyobb társadalmi kárt, ha sok ember megbetegszik és életét veszti a járvány miatt.
Közel minden hatodik (16 százalék) megkérdezettre inkább jellemző, hogy tömegközlekedés helyett most többet gyalogol biciklizik, továbbá minden tizedik (10 százalék) válaszadóra jellemző, hogy elkezdett többet autózni, hogy elkerülje a tömegközlekedést.
Minden tizedik (11 százalék) megkérdezettre inkább jellemző, hogy igyekszik maszkot és fertőtlenítőszert felhalmozni, továbbá szintén minden tizedik (10 százalék) válaszadóra az is jellemző, hogy megpróbálja felpörgetni a saját vagy családja szükséges orvosi vizsgálatait, hogy még azelőtt sor kerüljön rájuk, mielőtt leáll az egészségügy.
Közel minden nyolcadik (13 százalék) válaszadó intenzívebben spórol, hátha anyagi nehézségekkel szembesül a járvány alatt.
Tízből hét (70 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy valószínűleg nem fogja magának beadatni az influenza elleni védőoltást. A válaszadók negyede (24 százalék) tervezi azt, hogy be fogja oltani magát az influenza ellen.
A kormánypárti és az ellenzéki szavazók hasonló arányban tervezik (32 és 26 százalék), illetve nem tervezik (60 és 72 százalék), hogy beadatják maguknak az influenza elleni védőoltást.
Leginkább a 60 évnél idősebbek tervezik, hogy beadatják maguknak az oltást. (39 százalék)
A megkérdezettek közel negyede (23 százalék) vagy minden évben (15 százalék), vagy pedig az elmúlt három évben legalább egyszer (8 százalék) beadatta magának az influenza elleni védőoltást. Tízből közel nyolc (77 százalék) válaszadó nem olttatta be magát az influenza ellen az elmúlt három évben.
Tízből négy (37 százalék) 60 évnél idősebb vagy minden évben (29 százalék), vagy pedig az elmúlt három évben legalább egyszer (8 százalék) beolttatta magát az influenza ellen. A 30-44 és a 45-59 közöttiek döntő többsége (84 illetve 86 százalék) nem adatta be magának az influenza elleni védőoltást az elmúlt három évben
Főleg a legfeljebb nyolc általánost végzettek (22 százalék) és a diplomások (18 százalék) mondták azt, hogy minden évben beadatják maguknak az influenza elleni védőoltást.
Minden ötödik megkérdezett (18 százalék) tervezi, hogy beadatja magának a COVID elleni védőoltást, ha az elkészül. A válaszadók negyede (25 százalék) megvárná, hogy jól működik-e a vírus elleni védőoltás, és ha igen, akkor adatná be magának. Minden második (50 százalék) megkérdezett nem tervezi, hogy beadatja magának a COVID elleni védőoltást, ha az elkészül.
A 60 évnél idősebbek harmada (35 százalék) tervezi, hogy beoltja magát COVID ellen, a negyedük pedig (27 százalék) előbb megvárná, hogy jól működik-e vakcina, és aztán fordulna orvoshoz.
A legfeljebb nyolc általánost végzettek negyede (25 százalék), illetve a diplomások ötöde (21 százalék) tervezi, hogy beadatja magának a COVID elleni oltást, amint elkészül a vakcina.
Minél nagyobb településen lakik valaki, annál biztosabb abban, hogy be fogja oltani magát. Míg a községben lakók tizede (11 százalék) tervezi, hogy beadatja magának a COVID elleni oltást, amint elkészül a vakcina, addig ez a megyeszékhelyen és a fővárosban lakók negyedére (23 és 25 százalék) igaz.
A megkérdezettek több mint fele (53 százalék) nem tartja hitelesnek, valósnak a naponta nyilvánosságra hozott vírusstatisztikákat, azokat a számokat, hogy mennyi új fertőzött van. Tízből három (30 százalék) válaszadó hitelesnek tartja az adatokat, tízből egy (12 százalék) pedig szintén, de annyi kiegészítéssel, hogy valószínűleg igyekeznek alacsonyan tartani a számokat azzal, hogy kevés a teszt és nem közlik a magánlaborok eredményeit.
Tízből hat (61 százalék) kormánypárti szavazó hitelesnek tartja a naponta nyilvánosságra hozott vírusstatisztikákat, azokat a számokat, hogy mennyi új fertőzött van. A Fidesz szavazók negyede (26 százalék) megkérdőjelezi a számok hitelességét, továbbá a tizedük szerint (9 százalék) hitelesek a naponta nyilvánosságra hozott vírusstatisztikák, de igyekeznek alacsonyan tartani a számokat azzal, hogy kevés a teszt és nem közlik a magánlaborok eredményeit.
Tízből hét (70 százalék) ellenzéki szavazó nem tartja hitelesnek, valósnak a naponta nyilvánosságra hozott vírusstatisztikákat, hogy mennyi új fertőzött van. A bizonytalan szavazóknál ez az arány tízből hat (60 százalék).
Minden ötödik (18 százalék) megkérdezett szerint jelenleg Magyarországon az a jellemző inkább, hogy külföldről hurcolják be a járványt. Minden második (52 százalék) válaszadó szerint a vírus most már inkább itthon terjed a közösségi eseményeken. Minden ötödik (20 százalék) válaszadó szerint mindkét megállapítás jellemző most Magyarországon.
Tízből három (31 százalék) Fidesz szavazó szerint inkább külföldről hurcolják be a járványt, minden második (45 százalék) kormánypárti úgy látja, hogy most már inkább itthon terjed a közösségi eseményeken, illetve a párt minden ötödik (19 százalék) szavazója szerint jelenleg mindkettő jellemző.
Minden hetedik (14 százalék) ellenzéki választó szerint jelenleg inkább az a jellemző, hogy külföldről hurcolják be a járványt. Tízből hat (62 százalék) ellenzéki szavazó szerint a vírus inkább már itthon terjed a közösségi eseményeken. Mindkét eshetőséggel ugyanúgy számol az ellenzéki szavazók 13 százaléka.
Tízből nyolc (77 százalék) megkérdezett – habár a kormány elutasította felvetést – indokoltnak tartja az ingyenes tesztelés kiterjesztését. Tízből kilenc (91 százalék) ellenzéki szavazó támogatja az ingyenes tesztelés biztosítását, tízből hat (60 százalék) Fidesz szavazó is szintén.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2020. szeptember 22 – 25. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 998 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
