A Publicus Research – a korábban megkezdett kutatássorozat folytatásaként –500 hazai cégvezetőt kérdezett telefonon és on-line, és a kis- és középvállalkozói szektorban érzékelhető válság hatásait és az ezekre adott válaszreakciókat térképezte fel. Aktuális jelentésünkben azokra a véleményekre és lehetőségekre térünk ki, amelyek a kormánynak a válság kezelésére összeállított program keretén belül megfogalmazott munkáltatói járulék csökkentésére vonatkoznak. A négy megkérdezett vezetőből három értesült a járulékcsökkentésről, azonban annak mértékét csak kevesen tudják pontosan.
Tíz cégvezetőből csupán három „találta el” az 5%-ot. 21 százalék viszont úgy gondolja, hogy a járulékok érdemben nem csökkennek. A járulékcsökkenés következtében felszabaduló forrásokat leginkább fejlesztésekre/beruházásokra (16%), munkahelyek megtartására (14%) és a bérek növelésére (12%) fordítanák a cégvezetők, bár a legtöbben (18%) még bizonytalanok ebben.
Amennyiben a cégvezetők valóban eképpen használják fel a járulékcsökkenés nyomán megmaradó forrásokat, a kormány csökkentéssel elérni kívánt céljai jórészben teljesülhetnek. Azt azonban, hogy ez mennyire járul hozzá a gazdasági válság enyhítéséhez még nem tudjuk megítélni.
A nemzetközi szinten immáron szűk egy éve kibontakozott, és azóta számos területre begyűrűzött pénzügyi-gazdasági válság Magyarországon is krízishelyzethez, ezzel együtt különböző válságkezelési koncepciók kialakításához vezetett. Ezek részeként a Parlament is elfogadott egy gazdasági racionalizációs csomagot, amely számos elemmel kíván hozzájárulni a válság látható hatásainak enyhítéséhez, valamint a gazdaság élénkítéséhez.
A Publicus Research – a korábban megkezdett kutatássorozatát folytatva – 500 hazai cégvezetőt kérdezett telefonon és on-line, feltérképezve a kis- és középvállalkozói szektorban érzékelhető válság hatásait és az ezekre adott válaszreakciókat. Aktuális jelentésünkben azokra a véleményekre és lehetőségekre térünk ki, amelyek a kormánynak a válság kezelésére összeállított program keretén belül megfogalmazott munkáltatói járulék csökkentésére vonatkoznak. Négy megkérdezett vezetőből három értesült a járulékcsökkentésről, azonban annak mértékét csak kevesen tudják pontosan. Tíz cégvezetőből csupán három „találta el” az 5%-ot. 21 százalék viszont úgy gondolja, hogy a járulékok érdemben nem csökkennek. A járulékcsökkenés következtében felszabaduló forrásokat leginkább fejlesztésekre/beruházásokra (16%), munkahelyek megtartására (14%) és a bérek növelésére (12%) fordítanák a cégvezetők, bár a legtöbben (18%) még bizonytalanok ebben.
Amennyiben a cégvezetők valóban eképpen használják fel a járulékcsökkenés nyomán megmaradó forrásokat, a kormány csökkentéssel elérni kívánt céljai jórészben teljesülhetnek. Azt azonban, hogy ez mennyire járul hozzá a gazdasági válság enyhítéséhez még nem tudjuk megítélni.
A hazai KKV vezetők háromnegyede értesült arról, hogy a kormány július 1-jével csökkenti a munkaadói járulékokat. Ezzel szemben egyötödük a felmérés időpontjáig még nem szerzett tudomást erről.
A viszonylag jó tájékozottság mellett már sokkal kevésbé egységes a kép a járulékcsökkentés tényleges mértékét illetően. A válaszadóknak csupán szűk egyharmada tudta, hogy a csökkentés ténylegesen 5%. Velük szemben 8% gondolta úgy, hogy a csökkentés ennél kisebb mértékű, 3% ennél nagyobbnak vélte, míg tetemes 39 százalék bizonytalan volt ebben a kérdésben. Érdekes jelenség továbbá, hogy a megkérdezettek egyötöde gondolja úgy, hogy a közteherviselésre vonatkozó konkrét tételek átalakítása után valójában nem beszélhetünk érdemi járulékcsökkenésről.
Az összes megkérdezett válaszát átlagolva azonban elmondható, hogy a hazai kis- és középvállalatok felelősei nagyjából 5% körüli járulékcsökkenéssel számolnak július 1-jétől.
Végül arról is érdeklődtünk, hogy a cégek a továbbiakban mire tervezik felhasználni a felszabaduló keretet. Szűk egyötödük egyelőre bizonytalannak mutatkozik ebben a kérdésben. Ennek több oka is lehet: egyrészt a kormány által kidolgozott program, annak bejelentése, majd végül az intézkedés hatályba lépése vélhetően túl kevés időt engedett a cégeknek arra, hogy érdemben tervezhessenek a felszabaduló tételek adta forrástöbblettel. A bizonytalanság oka lehet továbbá, hogy főként a kisebb létszámú vállalatok körében ez a tétel nem jelent akkora többletet, amely tényleges szinten átcsoportosítható lenne egy vagy néhány konkrét pozícióhoz, hanem összességében feloldódik a vállalkozás teljes üzemeltetési költségvetésében.
A felmérés szerint a hazai cégek leginkább fejlesztésekre/beruházásokra (16%), munkahelyek megtartására (14%) és a bérek növelésére (12%) fordítanák a felszabaduló keretet. Ezen túl majdnem tíz százalékuk egyéb, közelebbről meg nem nevezett tételre költene, míg néhányuk olyan indirekt vagy direkt források kibővítésére használná, mint tartalékok képzése (8%), hiteltörlesztés (6%), a munkahelyek ill. az állomány fejlesztése (3%), vagy közvetlenül a nyereség növelésére (2%) (több válasz volt lehetséges).
A kutatást 2009. július első felében végezte a Publicus Research online és telefonos megkeresés formájában. Kérdéseinkre összesen 500 cégvezető adott teljes választ. A megkérdezett vállalkozások körét véletlen mintavétellel határoztuk meg. A kutatás eredményeként létrejött adatbázisban a mintavételből eredő torzulásokat a KSH adatai alapján, súlyozással korrigáltuk. Az elemzett minta így a magyarországi KKV szektor cégeire földrajzi elhelyezkedés (telephely régiója) és alkalmazottak létszáma szerint reprezentatív. A mintavételi hiba a teljes mintában +/- 4,1 százalékpont, de ennél nagyobb, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
