A legtöbb budapesti szerint a kormány tehet arról, hogy a közösségi közlekedésre nem jut elég pénz

Publicus Intézet a Népszava megbízásából december 6 – 10. között 1108 fő budapesti megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az itt lakók véleményét a fővárosi tömegközlekedés finanszírozása kapcsán felmerült kérdésekről.

Az állam a budapesti közösségi közlekedés költségeinek a 7 százalékát fizeti. Tízből hat megkérdezett ezt kevésnek tartja. Így nyilatkozott majdnem az összes ellenzéki szavazó, továbbá minden tizedik Fidesz szavazó.

A válaszadók kétharmada igazságos költségmegoszlásnak tartaná azt a számos nyugat-európai városban megfigyelhető modellt, miszerint a közösségi közlekedés költségei egyharmad-egyharmad arányban oszlanak meg az állam, a város és az utasok között.

A válaszadók közel fele szerint a Fidesz kormány, illetve Orbán Viktor a felelős azért, hogy a fővárosi közösségi közlekedésre nincs elég pénz. Tízből három megkérdezett szerint pedig a főváros, illetve Karácsony Gergely a felelős azért mindezért.

Tízből négy megkérdezett elfogadhatónak tartaná, ha a kormányzati intézkedések ellen tiltakozva a főváros valamennyi időre leállítana buszokat, villamosokat. A válaszadók 12 százaléka csak akkor tudná ezt elfogadni, ha nem érintené, nem nehezítené a közlekedést. Minden második megkérdezett azonban nem tartaná elfogadhatónak, ha a főváros oly módon tiltakozna, hogy buszokat és villamosokat állítana le.


Tízből hat (57 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy az állam a költségek 7 százalékával járul hozzá a budapesti tömegközlekedés költségeihez. Így nyilatkozott tízből hét (71 százalék) ellenzéki szavazó, továbbá majdnem minden második (46 százalék) Fidesz szavazó.

Tízből három (29 százalék) válaszadó tippelt úgy, hogy az állam a költségek 33 százalékával járul hozzá a fővárosi tömegközlekedés kiadásaihoz. Ezt mondta a Fidesz szavazók közel harmada (31 százalék), továbbá az ellenzéki szavazók közel negyede (23 százalék).

Minden tizedik (9 százalék) megkérdezett gondolta úgy, hogy az állam a költségek 50 százalékával járul hozzá a budapesti tömegközlekedés költségeihez. Így látta minden hatodik (16 százalék) Fidesz szavazó, illetve az ellenzéki szavazók 4 százaléka.

Az állam a budapesti közösségi közlekedés költségeinek a 7 százalékát fizeti. Tízből hat (60 százalék) megkérdezett ezt kevésnek tartja. Így nyilatkozott majdnem az összes (94 százalék) ellenzéki szavazó, továbbá minden tizedik (11 százalék) Fidesz szavazó.

A válaszadók harmada (35 százalék) látja elegendőnek a hozzájárulás mértékét. Ezt mondta tízből nyolc (81 százalék) Fidesz szavazó, illetve az ellenzéki szavazók mindössze 2 százaléka.

[A megkérdezettek 3 százaléka szerint még ez a 7 százalék is sok, amit az állam finanszíroz]

A válaszadók kétharmada (67 százalék) igazságos költségmegoszlásnak tartaná azt a számos nyugat-európai városban működő modellt, miszerint a közösségi közlekedés költségei egyharmad-egyharmad arányban oszlanak meg az állam, a város és az utasok között. Így látja az ellenzéki szavazók túlnyomó többsége (84 százalék), továbbá még tízből négy (40 százalék) Fidesz szavazó is.

A válaszadók közel fele (44 százalék) szerint a Fidesz kormány, illetve Orbán Viktor a felelős azért, hogy a fővárosi közösségi közlekedésre nincs elég pénz. Ezt mondta az ellenzéki szavazók háromnegyede (75 százalék).

Tízből három (31 százalék) megkérdezett szerint a főváros, illetve Karácsony Gergely a felelős azért, hogy nem jut pénz a budapesti tömegközlekedésre. Így látja tízből nyolc (80 százalék) Fidesz szavazó.

Közel minden ötödik (18 százalék) válaszadó szerint az ellenzéki városvezetés és a kormány közötti rossz viszony az okozója a finanszírozási problémáknak. Ezt mondta az ellenzéki szavazók 18 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 14 százaléka.

[A megkérdezettek 5 százaléka szerint a BKK, illetve a BKV vezetése az okozója annak, hogy nincs elég pénz a rendszerben.]

Tízből négy (38 százalék) megkérdezett elfogadhatónak tartaná, ha a kormányzati intézkedések ellen tiltakozva a főváros valamennyi időre leállítana buszokat, villamosokat. A válaszadók 12 százaléka csak akkor tudná ezt elfogadni, ha nem érintené, nem nehezítené a közlekedést. Minden második (50 százalék) megkérdezett nem tartaná elfogadhatónak, ha a főváros oly módon tiltakozna, hogy buszokat és villamosokat állítana le.

Az ellenzéki szavazók kétharmada (67 százalék) elfogadhatónak tartaná ha a főváros leállítaná a közösségi közlekedést egy részét tiltakozásképpen [további ötöd (21 százalék) akkor menne ebbe bele, hogyha nem érintené, nem nehezítené ez a lépés a közlekedést]. A Fidesz szavazók szinte teljes egésze (98 százalék) teljes mértékben elvetette a tiltakozás ezen formáit.

A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2021. december 6 – 10. között a Publicus Intézet készítette Budapest felnőtt népességét reprezentáló 1108  fő telefonos és online megkérdezésével, a Publicus Budapesti Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-2,6 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.