A Publicus Intézet a Népszava megbízásából január 24-29. között 1000 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét az Integritás Hatóságról.
A szervezetet 2022 novemberében hozta létre a kormány annak érdekében, hogy az uniós pénzek felelős felhasználását biztosítsa, és fellépjen az uniós pénzekhez kapcsolódó korrupció ellen. A válaszadók többsége hallott az Integritás Hatóságról.
A megkérdezettek 14 százaléka mondta azt, hogy a magyar kormány valóban az uniós pénzekkel kapcsolatos visszaélések feltárására hozta létre az Integritás Hatóságot, a többség szerint azonban csak Brüsszel megnyugtatása miatt jött létre a szervezet, hogy könnyebben jusson hozzá a kormány az EU-s forrásokhoz.
Tízből négy válaszadó elképzelhetőnek tartja, hogy az Integritás Hatóság olyan uniós pénzeket érintő korrupciós ügyet tár fel, amelyben vezető kormányzati politikusok is érintettek.
Minden második megkérdezett hallott róla, hogy Biró Ferencet, az Integritás Hatóság elnökét jelentős értékre elkövetett hűtlen kezeléssel és hivatali visszaéléssel gyanúsítja az ügyészség.
Biró Ferenc ezzel szemben azt állítja, hogy ő nem követett el semmi szabályellenest, ám szerinte az eljárásnak köze lehet ahhoz, hogy a Rogán Antal által vezetett NKH tevékenységével kapcsolatban is indítottak eljárást. Azok körében, akik hallottak a gyanúsításról, minden második válaszadó szerint politikai okokból folyik ellene eljárás, és hitelteleníteni akarják személyét.
Az Integritás Hatóságot 2022 novemberében hozta létre a kormány annak érdekében, hogy az uniós pénzek felelős felhasználását biztosítsa, és fellépjen az uniós pénzekhez kapcsolódó korrupció ellen. A válaszadók többsége (55 százalék) hallott a szervezetről. Leginkább a DK és a Tisza Párt szavazói nyilatkoztak így (86 és 75 százalék), illetve a Fidesz szavazóknak a fele (50 százalék) mondta még ezt.
Tízből közel hat (56 százalék) megkérdezett szerint csak Brüsszel megnyugtatása miatt hozta létre az Integritás Hatóságot, hogy könnyebben jusson hozzá az uniós forrásokhoz. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak a 88 százaléka, a bizonytalan szavazók fele (50 százalék), illetve a Fidesz szavazók 26 százaléka.
A válaszadók 14 százaléka mondta azt, hogy valóban az uniós pénzekkel kapcsolatos visszaélések feltárására hozta létre az Integritás Hatóságot. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók harmada (35 százalék), a bizonytalan szavazók 10 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 4 százaléka.
(A megkérdezettek 28 százaléka nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre)
Tízből négy (41 százalék) válaszadó elképzelhetőnek tartja, hogy az Integritás Hatóság olyan uniós pénzeket érintő korrupciós ügyet tár fel, amelyben vezető kormányzati politikusok is érintettek. Ezt mondta a DK szavazók kétharmada (65 százalék), a Fidesz szavazók 45 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak 42 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 38 százaléka.
(A megkérdezettek 33 százaléka ezt nem tartja elképzelhetőnek, illetve 25 százalék vagy nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre)
Tízből hét (71 százalék) megkérdezett szerint vannak olyan uniós pénzeket érintő korrupciós ügyek, amelyekben vezető kormányzati politikusok is érintettek. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 91 százaléka, a bizonytalan szavazók 68 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 50 százaléka.
Tízből hat (57 százalék) válaszadó szerint szükséges lenne több jogkört biztosítani az Integritás Hatóság számára, hogy hatékonyan tudjon fellépni a korrupció ellen. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak a háromnegyede (74 százaléka) a Fidesz szavazók enyhe többsége (53 százalék), illetve minden második (49 százalék) bizonytalan szavazó.
Minden második (47 százalék) megkérdezett hallott róla, hogy Biró Ferencet, az Integritás Hatóság elnökét jelentős értékre elkövetett hűtlen kezeléssel és hivatali visszaéléssel gyanúsítja az ügyészség. Ezt mondta a DK szavazóinak a86 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 63 százaléka, a bizonytalan szavazók 39 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 38 százaléka.
Biró Ferenc ezzel szemben azt állítja, hogy ő nem követett el semmi szabályellenest, ám szerinte az eljárásnak köze lehet ahhoz, hogy a Rogán Antal által vezetett NKH tevékenységével kapcsolatban is indítottak eljárást. Azok körében, akik hallottak a gyanúsításról, minden második (47 százalék) válaszadó szerint politikai okokból folyik ellene eljárás, és hitelteleníteni akarják személyét. Így látja a Tisza Párt szavazóinak a 68 százaléka, a bizonytalan szavazók 39 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 27 százaléka is.
A megkérdezettek 17 százaléka szerint Bíró Ferenc valóban elkövette az ellene felhozott vádakat. Így nyilatkozott például minden Mi Hazánk szavazó, a DK szavazók 33 százaléka, a Fidesz szavazók 30 százaléka, a bizonytalan szavazók 16 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 8 százaléka.
(A válaszadók 9 százaléka szerint mindkettő állítás igaz, illetve 27 százalék vagy nem akart, vagy nem tudott válaszolni a kérdésre)
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2025. január 24 – 29. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2022-es adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
