A Publicus Intézet nagymintás kutatásában arra a kérdésre próbált választ kapni, hogy miképpen látják a magyar választók a hazai szélsőjobb előretörését, illetve hogyan viszonyulnak a Jobbik esetleges kormányzati szerepvállalásának lehetőségéhez. A kutatás eredményeiben jól látható, hogy társadalom egyértelműen megosztott abban a kérdésben, hogy vajon túlzott befolyásra tesznek-e szert a szélsőséges erők: 10-ből 3-an tartanak egy ilyen fordulattól, 4-en viszont nem.
A megkérdezettek abban a kérdésben sem egységesek, hogy a Fidesz vajon koalícióra lépne-e a Jobbikkal a kormánytöbbség biztosítása érdekében (40 százalék szerint nem, 33 százalék szerint pedig igen), ugyanakkor a többség egyértelműen nem helyeselne egy ilyen szövetséget.
A kutatásból ugyanakkor az is kiderült, hogy a magyar társadalomban erősen jelen van a gazdagokkal, a multikkal, illetve az elittel szembeni bizalmatlanság, ellenszenv: a megkérdezettek háromnegyede jobban megadóztatná módosabb polgártársait, 65 százalékuk kizsákmányolóként tekint a multinacionális vállalatokra, míg pártszimpátiától függetlenül 10 válaszadóból 7 gondolja úgy, hogy mindkét oldal politikusai kizárólag a saját érdekeiket tartják szem előtt.
A Publicus Intézet nagymintás kutatásában arra a kérdésre próbált választ kapni, hogy miképpen látják a magyar választók a hazai szélsőjobb előretörését, illetve hogyan viszonyulnak a Jobbik esetleges kormányzati szerepvállalásának lehetőségéhez. A Progresszív Intézet megbízásából készített kutatás eredményeiben jól látható, hogy társadalom egyértelműen megosztott abban a kérdésben, hogy vajon túlzott befolyásra tesznek-e szert a szélsőséges erők: 10-ből 3-an tartanak egy ilyen fordulattól, 4-en viszont nem. A megkérdezettek abban a kérdésben sem egységesek, hogy a Fidesz vajon koalícióra lépne-e a Jobbikkal a kormánytöbbség biztosítása érdekében (40 százalék szerint nem, 33 százalék szerint pedig igen), ugyanakkor a többség egyértelműen nem helyeselne egy ilyen szövetséget. A kutatásból ugyanakkor az is kiderült, hogy a magyar társadalomban erősen jelen van a gazdagokkal, a multikkal, illetve az elittel szembeni bizalmatlanság, ellenszenv: a megkérdezettek háromnegyede jobban megadóztatná módosabb polgártársait, 65 százalékuk kizsákmányolóként tekint a multinacionális vállalatokra, míg pártszimpátiától függetlenül 10 válaszadóból 7 gondolja úgy, hogy mindkét oldal politikusai kizárólag a saját érdekeiket tartják szem előtt.
A Jobbik erősödése állandó témája a közbeszédnek, a társadalom ugyanakkor megosztott abban a kérdésben, hogy túlzott befolyásra tesznek szert a szélsőséges pártok. 10-ből 4-en nem tartanak a szélsőséges erők térnyerésétől, 3-an viszont igen. Pártpreferencia alapján lehet igazán a vélemények szóródását kitapintani: tíz szocialista szavazóból öt tart a szélsőséges erők túlzott befolyásától, míg 3 nem. Ezzel szemben a Fidesz szavazótáborában pont fordított az arány: 5-en nem tartanak tőle, 3-an viszont félnek a politikai extrémitás hatalmától. Tíz Jobbik-szavazóból közel nyolc értelemszerűen nem tart a szélsőséges pártok túlzott befolyásától.
Ennek nyomán azt is igyekeztünk körbejárni, hogy a megkérdezettek mennyire látják azt reális lehetőségenek, hogy amennyiben a Jobbik bejut a Parlamentbe, kormányzati szerephez is jut. Az eredmény azt mutatja, hogy nincsenek többségben azok, akik szerint túlzottan nagy esélye lenne annak, hogy a Jobbik kormányrúd közelébe kerüljön: tíz megkérdezettből mindössze hárman vélekednek így. A legkevésbé a szocialista szavazók hiszik, hogy kormányzati szerephez jut (25%), ennél a Fidesz szavazói valamelyest nyitottabbak a Jobbik kormányzati szerepvállalásának lehetősége felé (34%). A Jobbik szavazói pedig igazán optimisták: 10-ből 7-en (67%) érzik úgy, hogy ha bejut pártjuk az országgyűlésbe, az kormányzati feladatot is hoz nekik.
A Jobbik lehetséges kormányzati szerephez jutása kapcsán természetesen megkerülhetetlen kérdés a jelenlegi legnagyobb ellenzéki párttal, a Fidesszel való koalíciókötés kérdése. Ennek lehetőségét illetően elég nagy a bizonytalanság a megkérdezettek körében: megközelítőleg ugyanannyian tartják reális forgatókönyvenek, hogy a Fidesz a kormánytöbbség biztosítása érdekében koalícióra lép a Jobbikkal, mint ahányan ezt inkább kizárják: 40 százalák nem, 33 százalék elképzelhetőnek tartja. Ezzel szemben sokkal határozottabb az emberek álláspontja egy lehetséges Fidesz-Jobbik koalíció helyességét illetően: a többség (53%) nem helyeselné, ha a Fidesz a Jobbikot használná a kormányzás biztosítása érdekében. További 19 százalék kifejezetten helyeselné, a többiek pedig nem akartak vagy nem tudtak válaszolni erre a kérdésre.
A Publicus Intézet a társadalom szélsőséges nézetekre való fogékonyságát már kutatta, pl. a cigányellenesség témakörében. Jelen kutatásban a gazdag-ellenességnek, a befelé fordulásnak és az összeesküvés-elméleteknek szenteltünk némi figyelmet.Ugyanakkor ismert az összefüggés a szélsőséges nézetekre való fogékonyság, illetve a gazdagokkal szembeni ellenszenv, a befelé fordulás és az összeesküvés-elméletekben való hit között is, ezért jelen kutatásban ezeket a témákat is körbejártuk. Világosan látszik, hogy a nagy többség (65%) úgy tekint a multinacionális vállalatokra, mint amelyeknek egyetlen céljuk, hogy kizsákmányolják a magyar embereket. Érdekes, hogy ebben a témakörben pártpreferencia tekintetében nem mondható túlzottan nagynak a különbség: a szocialisták valamivel kisebb arányban (57%), míg a Fidesz és a Jobbik szavazóinak háromnegyede (75 és 76%) viseltet ellenérzésekkel a multinacionális vállaltok iránt.
Ennek fényében az sem meglepő, hogy a nagy többség (74%) szerint a gazdagokat a jelenleginél jobban meg kellene adóztatni, és ez az álláspont független attól, hogy a válaszadó a Fideszre, az MSZP-re vagy a Jobbikra szavaz. Ehhez hasonlóan az egész politikai elit negatív megítélése is „oldalfüggetlen”: 10 Fidesz-, illetve MSZP-szavazóból 7–7 szerint mind a jobboldali, mind a baloldali politikusok csak a saját érdekeiket tartják szem előtt. Az elitellenességnek és az összeesküvés-elméleteknek ugyanakkor a jelek szerint van határuk: a megkérdezettek többsége (55%) nem hisz annak a feltételezésnek, hogy a Jobbik mögött az MSZP állna. 10-ből mindössze 1 válaszadó értett egyet ezzel az állítással.
A kérdőíves vizsgálatot 2009. június 15. és 30. között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 3500 fő személyes megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulások a KSH Mikrocenzus 2005 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, valamint a lakóhely régiója és településtípusa szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság (3500 fő) mellett a vizsgálatban nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-1,66 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban meghaladhatja a +/-1,66 százalékpontot akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
