A Publicus Intézet a Népszava megbízásából 2024 június 3-5. között 1001 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a különböző pártlisták támogatottságát a közelgő EP választás kapcsán.
A válaszadók 56 százaléka ígérte részvételét a június 9-i EP és önkormányzati választáson.
A megkérdezettek 22 százaléka vagy az utolsó héten, vagy az utolsó napokban, vagy pedig az utolsó napon, a szavazófülkében dönt arról, hogy melyik párt listájára szavaz a most vasárnapi EP választáson. Azaz, elég sokan, már kutatásunk elkészülte után hozzák meg végső döntésüket. Különösen magas ez a a pártnélküli szavazók körében, ott 44 százalék, és a Tisza Párt szavazói körében is, körükben 25 százalék. Az ellenzéki és a Fidesz szavazók esetében a preferenciák stabilabbak, mindössze 9, illetve 5 százalékuk hagyja a döntést az utolsó hétre.
A biztos szavazó listaválasztók körében a megkérdezettek 43 százaléka a Deutsch Tamás vezette Fidesz-KDNP listájára, 25 százalék a Magyar Péter vezette Tisza Párt listájára, 15 százalék pedig a Dobrev Klára vezette DK-MSZP-Párbeszéd-Zöldek listájára szavazna a közelgő EP választáson.
A válaszadók 5 százaléka a Toroczkai László vezette Mi Hazánk listájára, 4-4 százalék a Donáth Anna vezette Momentum, illetve a Le Marietta vezette Kétfarkú Kutyapárt listájára, 2 százalék a Róna Péter vezette Jobbik listájára, 1-1 százalék pedig az Ungár Péter vezette LMP listájára, illetve egyéb pártok listájára tenné a voksát.
A Publicus mandátumbecslése szerint ez EP választás legvalószínűbb kimenete, hogy a Fidesz 11 mandátumot, a Tisza Párt 6 mandátumot,a DK-MSZP-Párbeszéd 3 mandátumot, és a Mi Hazánk pedig 1 mandátumot szerezhet.
A válaszadók 56 százaléka ígérte részvételét a június 9-i EP és önkormányzati választáson. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók 64, a Tisza szavazók 62, és az ellenzéki szavazók 60, illetve a pártnélküliek 45 százaléka.
A megkérdezettek 22 százaléka vagy az utolsó héten (6 százalék), vagy az utolsó napokban (9 százalék), vagy pedig az utolsó napon, a szavazófülkében (7 százalék) dönt arról, hogy melyik párt listájára szavaz a most vasárnapi EP választáson. Így nyilatkozott a pártnélküli szavazók 44 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 25 százaléka, az ellenzéki szavazók 9 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 5 százaléka. Azaz, elég sokan, már kutatásunk elkészülte után hozzák meg végső döntésüket.
Tízből három (30 százalék) válaszadó vagy pár hónappal (20 százalék), vagy pedig pár héttel (10 százalék) a választások előtt döntött arról, kire fog szavazni. Ezt mondta a Tisza Párt szavazóinak a 61 százaléka, az ellenzéki szavazók 30 százaléka, a pártnélküli szavazók 24 százaléka, és a Fidesz szavazók 17 százaléka.
Tízből négy (42 százalék) megkérdezett az elmondása szerint mindig is arra a pártra (vagy a szövetség tagpártjára) szavazott, vagy készül szavazni. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók háromnegyede (77 százalék), tízből hat (58 százalék) ellenzéki szavazó, illetve a pártnélküli szavazók 18 százaléka.
A biztos szavazó listaválasztók körében a megkérdezettek 43 százaléka a Deutsch Tamás vezette Fidesz-KDNP listájára, 25 százalék a Magyar Péter vezette Tisza Párt listájára, 15 százalék pedig a Dobrev Klára vezette DK-MSZP-Párbeszéd-Zöldek listájára szavazna a közelgő EP választáson.
A válaszadók 5 százaléka a Toroczkai László vezette Mi Hazánk listájára, 4-4 százalék a Donáth Anna vezette Momentum, illetve a Le Marietta vezette Kétfarkú Kutyapárt listájára, 2 százalék a Róna Péter vezette Jobbik listájára, 1-1 százalék pedig az Ungár Péter vezette LMP listájára, illetve egyéb pártok listájára tenné a voksát.
A Fidesz szavazók 98 százaléka marad a pártjánál, 1 százalékuk tervez a Tisza Párt listájára, 1 százalékuk pedig a Mi Hazánk listájára szavazni.
Tízből nyolc (80 százalék) ellenzéki szavazó, a Momentum szavazóinak a 7 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 6 százaléka, illetve az LMP szavazóinak a 3 százaléka a Dobrev Klára vezette DK-MSZP-Párbeszéd-Zöldek listájára készül szavazni
Tízből közel kilenc (86 százalék) Tisza Párt szavazó, az ellenzéki szavazók 8 százaléka, illetve 2 százaléknyi Momentum szavazó a Magyar Péter vezette listára készül szavazni.
A pártnélküliek harmada (35 százalék) a Dobrev Klára vezette DK-MSZP-Párbeszéd-Zöldek listájára, negyede (26 százalék) a Magyar Péter vezette Tisza Párt listájára, kilencede (11 százalék) a Momentum listájára, közel tizede (9 százalék) pedig a Fidesz EP listájára készül szavazni. 6 százaléknyi pártnélküli a Mi Hazánk, 5 százalék a Kétfarkú Kutyapárt, 4 százalék a Jobbik, 4 százalék pedig egyéb párt listájára voksolna.
A válaszadók szerint a 21 mandátumból a Fidesz-KDNP 11 mandátumot (2019-ben 13 mandátuma volt), a Tisza Párt 4 mandátumot, a DK-MSZP-Párbeszéd pedig 4 mandátumot (2019-ben együtt 5 mandátumok volt) szerezhetnek.
A megkérdezettek egy-egy mandátumot jósolnak a Momentumnak, az LMP-nek, a Kétfarkú Kutyapártnak, a Mi Hazánk Mozgalomnak, és a Jobbiknak is.
A Publicus mandátumbecslése szerint a legvalószínűbb eredmény:
* Fidesz: 11 mandátum (9-12 közötti várható eredmény),
* Tisza Párt: 6 mandátum (5-8 mandátum közötti várható eredmény),
* DK-MSZP-Párbeszéd: 3 mandátum (2-4 mandátum közötti várható eredmény),
* Mi Hazánk: 1 mandátum (0-1 közötti várható eredmény).
* A Momentum és a Kétfarkú kutyapárt támogatottsága az utolsó mérés szerint növekszik, azonban a várhatóan magas részvétel okán mandátumszerzésük bár lehetséges, ám kevésbé valószínű.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2024. június 03 – 05. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1001 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
