A Publicus Intézet a Népszava megbízásából augusztus 25 – 30. között 1009 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek esélyeiről.
A kormányváltást akaró előválasztók harmada (32 százalék) Karácsony Gergelyre, tízből három (30 százalék) válaszadó Dobrevre, tízből kettő (17 százalék) pedig Jakab Péterre szavazna egy előválasztáson. Márki-Zay Péterre a szavazók 6, Fekete-Győr Andrásra a szavazók 2 százaléka szavazna.
Amennyibben Karácsony, Dobrev és Jakab közül lehetne választani (akik a legnagyobb valószínűséggel kerülnek be az előválasztás második fordulójába) akkor a kormányváltást akaró előválasztók harmada Karácsonyra, tízből három megkérdezett Dobrevre, minden negyedik pedig Jakabra szavazna.
A kormányváltást akaró előválasztók harmada (32 százalék) Karácsony Gergelyre, tízből három (30 százalék) válaszadó Dobrevre, tízből kettő (17 százalék) pedig Jakab Péterre szavazna egy előválasztáson. Márki-Zay Péterre a szavazók 6, Fekete-Győr Andrásra a szavazók 2 százaléka szavazna.
Az MSZP-P szavazók háromnegyede (76 százalék), tízből négy (44 százalék) Momentum szavazó, a bizonytalan szavazók negyede (23 százalék), továbbá a DK és a Jobbik szavazok tizede (13 és 12 százalék) Karácsony Gergelyre szavazna egy előválasztáson. Összességében az ellenzéki szavazók harmada (33 százalék)
A DK szavazók háromnegyede (73 százalék), a Momentum szavazók harmada (34 százalék), továbbá a Jobbik, az MSZP-P, és a bizonytalan szavazók tizede (8-9-10 százalék) Dobrev Klárára szavazna egy előválasztáson. Összességében az ellenzéki szavazók harmada (32 százalék).
Tízből hét (69 százalék) Jobbik szavazó, tízből kettő (17 százalék) Momentum szavazó, továbbá a DK és a bizonytalan szavazók tizede (9 és 13 százalék) Jakab Péterre szavazna egy előválasztáson. Összességében az ellenzéki szavazók negyede (24 százalék).
Amennyibben Karácsony, Dobrev és Jakab közül lehetne választani (akik a legnagyobb valószínűséggel kerülnek be az előválasztás második fordulójába) akkor az alábbi eredmény születne felmérésünk alapján:
A kormányváltást akaró előválasztók harmada (34 százalék) Karácsonyra, tízből három (31 százalék) megkérdezett Dobrevre, minden negyedik (23 százalék) pedig Jakabra szavazna egy előválasztáson.
Tízből hat (62 százalék) MSZP-P szavazó, tízből öt Momentum (48 százalék) szavazó, tízből három (31 százalék) bizonytalan szavazó, minden hatodik (16 százalék) DK szavazó, továbbá a Jobbik szavazók tizede (12 százalék) Karácsony Gergelyre szavazna egy előválasztáson. Összességében az ellenzéki szavazók 36 százaléka.
A DK szavazók háromnegyede (74 százalék) tízből négy (39 százalék) Momentum szavazó, tízből kettő (18 százalék) MSZP-P szavazó, továbbá minden nyolcadik (13 százalék) bizonytalan szavazó Dobrev Klárára szavazna egy előválasztáson. Összességében az ellenzéki szavazók 34 százaléka.
Tízből nyolc (78 százalék) Jobbik szavazó, a bizonytalan szavazók ötöde (17 százalék), minden hetedik (15 százalék) MSZP-P szavazó, továbbá a Momentum és a DK szavazóinak tizede (12 és 9 százalék) Jakab Péterre szavazna egy előválasztáson. Összességében az ellenzéki szavazók 27 százaléka.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2021. augusztus 25 – 30. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1009 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
