A Publicus Intézet a Népszava megbízásából április 27 – 30. között 1005 fő megkérdezésével a budapestiek körében készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a fővárosi lakosoknak a egyes helyi intézkedésekkel kapcsolatos véleményét.
Azzal kapcsolatban, hogy miniszterelnök, vagy a főpolgármester kommunikációja, intézkedései a célravezetőbbek egyértelmű pártos törésvonal jelenik meg. A megkérdezettek többsége szerint inkább a főpolgármester kommunikációja és intézkedései az emberségesebbek, szolgálják jobban az emberek érdekeit, és szolgálják a járvány megfékezését. A többség szerint a miniszterelnök kommunikációja és intézkedései a határozottabbak, az intézkedések hatékonysága tekintetében pedig döntetlen született.
Lényegében az összes megkérdezett hallott arról, hogy Budapesten egyes zárt helyeken csak maszkkal, vagy sállal, kendővel eltakart arccal lehet lenni. Szinte minden válaszadó egyet is ért ezzel az intézkedéssel. A megkérdezettek háromnegyede szerint sokkal több, tömeges tesztelésre volna szükség, míg a válaszadók negyede gondolja úgy, hogy elegendő annyi tesztelés, amennyi eddig zajlott.
Lényegében az összes megkérdezett (98 százalék) hallott arról, hogy Budapesten egyes zárt helyeken, tömegközlekedésen, boltokban, piacokon, taxikban csak maszkkal, vagy sállal, kendővel eltakart arccal lehet lenni.
Szinte minden válaszadó egyet is ért ezzel az intézkedéssel: legkevésbé a taxiban (92 százalék), leginkább a tömegközlekedési eszközökön (95 százalék) támogatják a maszk viselést a megkérdezettek.
A megkérdezettek háromnegyede (75 százalék) szerint sokkal több, tömeges tesztelésre volna szükség, míg a válaszadók negyede (18 százalék) gondolja úgy, hogy elegendő annyi tesztelés, amennyi eddig zajlott, és 1 százalék mondja azt, hogy ennyi tesztelés sem kellene.
Leginkább a Momentum és a DK szavazók (98 és 94 százalék) gondolják úgy, hogy több tesztelésre volna szükség, legkevésbé a Fidesz szavazók (42 százalék, 45 ellenében). Egyben ez az egyetlen vizsgált társadalmi csoport, ahol minimálisan is, de kisebbségben van ez a vélemény.
Összességében hasonló arányokat, és mintázatokat találunk, mint a két héttel korábban végzett országos kutatásunk esetében.
A koronavírus-járvány szakmai mellett politikai vitákat is hozott. Egyes vezetők más intézkedéseket látnak jónak, másként kommunikálják azokat, mindezek másként hatnak a választókra mint más vezetők esetében. A fővárosban is zajlik egy politikai alapú vita a járványkezeléséről, ennek ma két főszereplője látszik a miniszterelnök és a főpolgármester.
A megkérdezettek többsége szerint inkább a főpolgármester kommunikációja és intézkedései az emberségesebbek (52 százalék, 36 ellenében), szolgálják jobban az emberek érdekeit (52 százalék, 36 ellenében), és szolgálják a járvány megfékezését (48 százalék, 39 ellenében).
Míg a többség szerint a miniszterelnök kommunikációja és intézkedései a határozottabbak (50 százalék, 40 ellenében), az intézkedések hatékonysága tekintetében pedig döntetlen született (44-44 százalék).
Azzal kapcsolatban, hogy a miniszterelnök, vagy a főpolgármester kommunikációja, intézkedései a hatékonyabbak egyértelmű pártos törésvonal jelenik meg.
A döntetlen (44-44 százalék) eredmény úgy áll elő, hogy a Fidesz szavazók 90 százaléka szerint a miniszterelnök, az ellenzéki szavazók 80 százaléka szerint a főpolgármester munkája a hatékonyabb, míg a bizonytalan szavazók esetében 36-39 százalék a megoszlás.
Más vizsgált társadalmi csoportban ilyen éles törésvonalat nem tapasztaltunk.
Hasonló törésvonal látszik annak kapcsán is, hogy melyik vezető intézkedései, kommunikációja a határozottabb.
Míg a tíz Fidesz szavazóból kilenc (89 százalék, 8 ellenében) úgy gondolja, hogy a miniszterelnök, addig az ellenzéki szavazók háromnegyede (72 százalék, 21 ellenében) látja úgy, hogy a főpolgármester a határozottabb. A bizonytalanok esetében 43-34 a megoszlás.
Más vizsgált társadalmi csoportban érdemi törésvonalat nem tapasztaltunk.
Majd’ tízből kilenc Fidesz szavazó (87 százalék, 10 ellenében) érzi úgy, hogy a miniszterelnök kommunikációja, intézkedései szolgálják jobban a járvány megfékezését, míg ugyanennyi (87 százalék, 5 ellenében) ellenzéki szavazó gondolja azt, hogy a főpolgármester tesz ezért többet. A bizonytalan szavazók körében 31-39 százalék a megoszlás.
A panelben, és a társasházakban élők körében – akiket általában drasztikusabban érintenek az intézkedések – többségben (49, és 52 százalék) vannak azok, aki szerint a főpolgármester munkája szolgálja jobban a járvány megfékezését. Míg a kertes házban élők többsége (45 százalék, 42 ellenében) szerint a miniszterelnök intézkedései.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2020. április 27 – 30. között a Publicus Intézet készítette Budapest felnőtt népességét reprezentáló 1005 fő hibrid, telefonos és online megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulások a KSH Mikrocenzus 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, és iskolai végzettség szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a Budapesten élők hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb budapesti lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
