Erre a válasz már koránt sem egyértelmű. Ám a dolgok mélyére nézve az körvonalazódik, hogy Dobrev hiába kapta a legtöbb szavazatot az első fordulóban, a zászló mégis Karácsonynak áll. Lássuk, miért!
1. Dobrev keskeny győzelme
Dobrev Klára 7 százalékponttal több szavazatot kapott, mint Karácsony Gergely, ám a győzelmet mindössze 34,7 százalékkal szerezte meg, a 633 ezer szavazatból csupán 214 ezret kapott. Ez nem túl sok, hiszen, ha a második és a harmadik helyezett összefog, akkor ők együtt 47,7 százalékukkal, 294 ezer szavazattal, könnyedén megverik a második fordulóban. Persze mindenképpen kell lemorzsolódással számolniuk, ám az egyenlet részei a megszerezhető Jakab- és Fekete-Győr-szavazók. Akikről tudjuk, hogy inkább szavaznának Karácsonyra, mint Dobrevre.
2. Dobrev magas elutasítottsága vs. Karácsony integráló képessége
A szavazatok alig egyharmadát megszerezni azért sem tűnik elégnek, mert a nem-Dobrev-szavazók körében magas Karácsony-szimpátia, és magas Dobrev-elutasítás látható. Az első fordulós Dobrev-stratégia ezt az elutasítást nem csökkenteni akarta, hanem erre épített. („Nem is lesz szükség második fordulóra, Klára már az első fordulóban 50+%-kal nyerni fog!”) Ám az általánosan magas részvétel ezt a stratégiát kinyírta. És bár Karácsony talán korábbi várakozásainál is kevesebb szavazatot szerzett az első fordulóban, az ellenzéket összefogó képessége nem sérült. Még a Dobrev-szavazók körében is a szavazók másodlagos preferenciája ő, ez hatványozottan igaz a Márki-Zay szavazókra, és a Fekete-Győr szavazókra, illetve nagyobbrészt a Jakab-szavazókra is. Így a második fordulós egyenlege Karácsonynak pozitív Dobrevvel szemben.
3. Jakab-csapda
A DK-val való összefogással nem Jakab állított csapdát Karácsonynak, hanem Jakab sétált bele a csapdába. Az, hogy a 30+ körzetben összefogott a DK és a Jobbik, lehet, hogy hozott pár egyéni körzetet mindkét félnek, ám ennek akár az előválasztási, akár a 2022-es győzelemhez nagyon kevés hozzáadott értéke van. Ugyanis ezen győzelmek többsége az ellenzék számára nem, vagy nagyon nehezen nyerhető választókerületekben van. Míg máshol kimondottan mandátumvesztéssel járt, mert sikeresen mozgósította, adott esetben tolta össze az ellenfeleket.
De még ha a választókerületi szinten az a játszma akár enyhe nettó pozitív eredménnyel zárulhatott, Jakab óriási árat fizetett érte: több más hibája mellett ez is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a negyedik helyen zárja az első fordulót. Hiszen míg egyéni jelölti szinten a szavazók ezt az ellenzéki táboron belüli talán legtávolabbi pontokat összekötő koalíciót el-el fogadták, miniszterelnöki-jelölti szinten értetlenül nézték. Így nagyon sok Jakab-szavazó, üzenetet küldve, inkább a másodlagos preferenciája szerint szavazott, Márki-Zayra. Így Jakab csak a partvonalról tudja segíteni friss szövetségesét, Dobrevet, összefogni vele Karácsony ellenében nem tud.
4. Vidék valójában nem lett a DK-é
Az a tény, hogy vidéken Dobrev kapta a legtöbb szavazatot meglehetősen félrevezető a nagy kép megértése szempontjából. Ugyanis Dobrev és a DK olyan helyeken nyert, ahol az ellenzék 2022-ben nem, vagy nagyon nehezen tud nyerni, így ott nem alakult ki éles verseny a felek között. Éles verseny hiánya pedig a karcosabb, radikálisabb hangvételű jelöltek felé billenti az előválasztás eredményét. Azaz, ezen választókerületben a radikálisabb Dobrev szavazói elmentek szavazni, a mérsékeltebb Karácsony szavazói kevésbé. Ezt jól mutatja az a tény is, hogy kb. kétszer olyan magas volt a részvétel az ellenzéki győzelemre esélyes választókerületekben, mint ahol ez nincs. Ahol érdemi győzelmi esélye van az ellenzéknek, a többi párt, illetve jelöltjei, és így szavazói is aktivizálták magukat, nagyon színessé téve a vidéki választókerületi térképet.
Így a nagy kép azt mutatja, hogy míg a sok kicsi Dobrev-győzelmet könnyen ellenpontozza a kevesebb, ám nagyobb Karácsony-győzelem, a sok nem nyerhető körzetes DK és Jobbik győzelmet, a sok nyerhető körzetes MSZP-P-LMP, illetve Momentum győzelem. A DK-Jobbik szövetség tehát a keskeny Dobrev győzelemért és a nem-nyerhető választókerületben aratott győzelmekért feláldozta Jakabot és a későbbi széles szövetségkötés lehetőségét.
5. Karácsony-frakció lehet a legnagyobb
Az pedig, hogy a Karácsonyt támogató és jelölő pártok a választókerületi szinten jól matekoztak, azt is jelenti, hogy – az egyéni mandátumok szintjén, egy ellenzéki győzelem esetén – ezen pártok frakciójának a létszáma lesz várhatóan a legmagasabb.
Itt látszik, hogy hiába nyert a DK 32, Jobbik 29 választókerületet, ebből reálisan 16, illetve 11 nyerhető számukra, míg 16, illetve 18 a nagyon nehezen, vagy az egyáltalán nem nyerhető tartományban van. Természetesen nem minden A, B, és C besorolású választókerületet fogják megnyerni az egyes pártok, és lehet, hogy a D és az E kategóriából is nyernek, de a nagyságrendi kép ez lesz. Tehát, jelenleg, egy esetleges Karácsony-frakció számolhat a legtöbb reálisan megnyerhető mandátummal (17), még akkor is, ha csupán az őt jelölő pártokra, az MSZP-re, a Párbeszédre, és az LMP-re támaszkodhat. Ha ez kiegészül a második fordulós támogató Momentummal is, akkor már 26 mandátumot gyűjtött a Karácsony-frakció. Ezzel szemben a DK 16 és a Jobbik 11 mandátuma áll. Természetesen erről jönnek még rá a listás mandátumok.
Szóval, Dobrev hiába kapta a legtöbb szavazatot, mivel (1) csupán a szavazatok egyharmadát szerezte meg, (2) kevés a tartaléka a több párt szavazói között, (3) szövetségese a partvonalra szorult, így nincs érdemi szövetségkötési lehetősége, (4) vidéki győzelme csak látszólagos, (5) ellenfele erősebb frakcióra számíthat, a második fordulóban mégis Karácsonynak áll a zászló.
p.s.: Persze még a Márki-Zay-jal alakítandó szövetség részletei ezt befolyásolhatják.
Képek forrása: 1. kép: atlo.team; 2. kép: saját számítás
