A Publicus Intézet a Népszava megbízásából június 21-27 között, 1001 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az önkormányzati választásokkal kapcsolatos egyes kérdéseket.
A megkérdezettek 16 százaléka szerint az önkormányzati választásoknak van nagyobb hatása az életükre, míg több mint harmaduk szerint inkább az országgyűlési választásoknak. A megkérdezettek majd’ kétharmada (62 százalék) szerint a kisebb településeken a hatalmon lévők hatékonyan tudják befolyásolni az embereket, hogy rájuk szavazzanak.
A megkérdezettek kétharmada úgy gondolja, hogy van olyan polgármester-jelölt, akire szívesen szavaz, míg ötödük szerint nincs.
Tízből négyen gondolják úgy, hogy egy településnek valamilyen szinten hátrányos, ha nem kormánypárti a polgármestere, ezzel szemben a megkérdezettek közel fele szerint egyáltalán nem jelent ez hátrányt. Tíz olyan megkérdezett közül, akik valamennyire hátrányosnak tartják a nem kormánypárti település-vezetést, hatan el tudják képzelni, hogy ellenzék polgármester-jelöltre szavazzanak, míg harmaduk nem. Gyökeresen más képet kapunk, ha nem gondolnák hátrányosnak az ellenzéki polgármestert: ebben az esetben a hátrányosnak gondolok kétharmada ellenzéki polgármester-jelöltre szavazna, az ellenzék szavazók 92 százaléka, a Fidesz szavazók harmada.
—————————
A megkérdezettek 16 százaléka szerint az önkormányzati választásoknak van nagyobb hatása az életükre, míg több mint harmaduk (37 százalék) szerint inkább az országgyűlési választásoknak, ám tízből négy válaszadó (40 százalék) szerint így vagy úgy, de hasonló hatása van a két választásnak.
Leginkább a Jobbik, a DK és a Fidesz szavazók gondolják úgy (49, 44, illetve 38 százalék), hogy az országgyűlési választásoknak nagyobb a hatásuk, míg az MSZP és az egyéb pártok szavazói szerint (32 és 23 százalék) az önkormányzati egyénre gyakorolt hatása nagyobb. Egyben ezen pártok szavazói akiknél az önkormányzati választásokra adott válasz volt többségben.
A megkérdezettek majd’ kétharmada (62 százalék) szerint a kisebb településeken a hatalmon lévők hatékonyan tudják befolyásolni az embereket, hogy rájuk szavazzanak.
Leginkább az egyéb pártok (92 százalék), a Momentum (84 százalék), illetve a Jobbik (79 százalék) szavazói gondolkodnak így. Míg egyedül a Fidesz szavazók gondolják azt másként (48 százalék, 45 ellenében); szerintük nem jellemző, hogy a kisebb településeken a hatalmon lévők hatékonyan tudják befolyásolni az embereket, hogy rájuk szavazzanak.
Az ellenzéki szavazók körében összességében tízből nyolcan (81 százalék) gondolkodnak úgy, hogy jellemző ez a jelenség, míg a Budapestiek háromnegyede (78 százalék), és a községben élők több mint fele (53 százalék).
A megkérdezettek kétharmada (65 százalék) úgy gondolja, hogy van olyan polgármester-jelölt, akire szívesen szavaz, míg ötödük (19 százalék) szerint nincs. Tízből egy fő (8 százalék) nincs tisztában a részletekkel, míg 5 százalék esetében nem tisztázottak a jelöltek.
Leginkább a Fidesz és a DK szavazói érzik úgy (77 és 72 százalék), hogy elégedettek a jelöltekkel, legkevésbé a bizonytalanok és a Momentum szavazói (58 és 50 százalék). Leginkább a Jobbik és az MSZP szavazók (30 és 29 százalék) elégedetlenek a jelöltekkel.
Tízből négyen (38 százalék) gondolják úgy, hogy egy településnek valamilyen szinten hátrányos, ha nem kormánypárti a polgármestere, ezzel szemben a megkérdezettek közel fele (45 százalék) szerint egyáltalán nem jelent ez hátrányt, míg 3 százalék szerint előnyös.
Leginkább a DK és a Momentum szavazók szerint (72 és 80 százalék) hátrányos az ellenzéki polgármester, míg legkevésbé az MSZP és a Fidesz szavazók szerint (18 és 34 százalék). Összességében az ellenzéki szavazók körében többségben vannak azok aki szerint hátrányos a nem kormánypárti városvezetés (54 százalék, 34 ellenében), míg a kormánypárti szavazók ezt fordítva látják (34 százalék, 50 ellenében).
Mindazonáltal tíz olyan megkérdezett közül, akik valamennyire hátrányosnak tartják a nem kormánypárti település-vezetést, hatan (58 százalék) el tudják képzelni, hogy ellenzék polgármester-jelöltre szavazzanak, míg harmaduk (34 százalék) nem.
Ezen alcsoportban az ellenzéki szavazók 16 százaléka nem tudja elképzelni, hogy ellenzéki polgármesterjelöltre szavazna, míg a Fidesz szavazók körében kétharmados (68 százalék) ez az arány. A Budapestiek körében 20, a községben élők körében 49 százalék, aki nem tudja elképzelni, hogy ellenzéki polgármester-jelöltre szavazzon.
Gyökeresen más képet kapunk, ha nem gondolnák hátrányosnak az ellenzéki polgármestert: ebben az esetben a hátrányosnak gondolok kétharmada (64 százalék) ellenzéki polgármester-jelöltre szavazna, az ellenzék szavazók 92 százaléka, a Fidesz szavazók harmada (36 százalék).
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszavában találhatók és az ATV Reggeli Start műsorában láthatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
