A Publicus Intézet a Népszava megbízásából december 29 – 31. között 1057 fő budapesti megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az itt lakók véleményét aktuális fővárosi ügyekről.
Sok szó esik mostanában Budapest egyre súlyosabb anyagi helyzetéről: a megkérdezettek többsége szerint ez inkább a kormányzati elvonások miatt alakult ki.
A válaszadók közel kétharmada érzi annak a hatását, hogy Budapest nehéz anyagi helyzetben van. A válaszadók háromnegyede az utak állapotán, illetve az utcák, parkok tisztaságán érzi ezt leginkább.
Tízből három válaszadó tervezi, hogy inkább az agglomerációba, vagy pedig inkább a városon belüli zöld övezetbe fog valamikor kiköltözni.
A költözést tervezők közül tízből közel négy megkérdezett inkább letenne e szándékáról, ha az autósforgalom visszaszorításával több lenne a zöld és kevesebb a jármű Budapesten.
Sok szó esik mostanában Budapest egyre súlyosabb anyagi helyzetéről: a megkérdezettek többsége (54 százalék) szerint ez inkább a kormányzati elvonások miatt alakult ki. Így látja szinte az összes ellenzéki szavazó.
A válaszadók 45 százaléka pedig úgy gondolja, hogy inkább azért, mert Karácsony Gergely rosszul vezeti a várost. Ezt mondta szinte az összes kormánypárti szavazó.
A válaszadók közel kétharmada (64 százalék) érzi annak a hatását, hogy Budapest nehéz anyagi helyzetben van. Ezt mondta tízből nyolc (79 százalék) ellenzéki szavazó, továbbá tízből közel hat (56 százalék) kormánypárti szavazó.
Azok körében, akik érzik annak hatását, hogy a főváros nehéz anyagi helyzetben van, a válaszadók háromnegyede az utak állapotán (74 százalék), illetve az utcák, parkok tisztaságán érzi ezt leginkább.
A megkérdezettek közel fele pedig a tömegközlekedésen (51 százalék) és a felújítások számában érzékeli mindezt. (46 százalék)
Azon ellenzéki szavazók körében, akik érzékelik, hogy a főváros nehéz anyagi helyzetben van, tízből nyolcan (84 százalék) mondták azt, hogy ezt az utak állapotán érzékelte. Ebből a körből tízből hat (60 százalék) Fidesz szavazó szintén így nyilatkozott.
Azon Fidesz szavazók körében, akik érzékelik Budapest nehéz anyagi helyzetét, szinte mindegyikük (94 százalék) utcák, parkok tisztaságán érzékelte ezt. Ebből a körből az ellenzéki szavazók kétharmada (67 százalék) szintén az utcák, parkok tisztaságát jelölte meg.
Tízből öt (49 százalék) ilyen csoportból való ellenzéki szavazó, és tízből négy (38 százalék) Fidesz szavazó pedig a felújítások száma kapcsán érzékeli a főváros nehéz anyagi helyzetét.
Tízből három (31 százalék) válaszadó tervezi, hogy inkább az agglomerációba (18 százalék), vagy pedig inkább a városon belüli zöld övezetbe (13 százalék) fog valamikor kiköltözni. A megkérdezettek 44 százaléka nem tervez kiköltözni az agglomerációba vagy a város valamelyik zöldövezeti részébe, a válaszadók 25 százaléka pedig már most is zöldövezetben lakik és nem is tervezi a költözést.
Leginkább Márki-Zay Péter támogatói (MMM – 40 százalék) és a Fidesz szavazók (24 százalék) mondták azt, hogy tervezik, hogy valamikor az agglomerációba költöznek.
Leginkább a Jobbik szavazók (56 százalék) és az MSZP-P (35 százalék) szavazók tervezik azt, hogy inkább a városon belüli zöld övezetbe költöznének.
A költözést tervezők közül tízből közel négy (36 százalék) megkérdezett inkább letenne e szándékáról, ha az autósforgalom visszaszorításával több lenne a zöld és kevesebb a jármű Budapesten.
Az ellenzéki szavazók sokkal nagyobb arányban tennének le költözési szándékaikról ebben az esetben, mint a Fidesz szavazók. (65 – 11 százalék). Az életkori megoszlást vizsgálva a 60 év felettiek azok, akik a leginkább így döntenének (66 százalék)
Minden ötödik (22 százalék) olyan megkérdezett, aki az agglomerációba költözne most, másképpen döntene, amennyibben az autóforgalom visszaszorításával több lenne a zöld és kevesebb a jármű Budapesten.
Azok közül, akik a városon belüli zöldövezetbe mennének, azoknak több mint a fele (56 százalék) meggondolná magát, ha sikerülne visszaszorítani az autósforgalmat.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2021. december 29 – 31. között a Publicus Intézet készítette Budapest felnőtt népességét reprezentáló 1057 fő telefonos és online megkérdezésével, a Publicus Budapesti Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-2,6 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
