A Publicus Intézet először 2012-ben, majd azóta évente elkészíti a sajtószabadság-index egyik elemét feledő kutatást, amely három párhuzamos kutatás eredményeiből áll össze. A vizsgált csoportok: újságírók, médiamenedzsereket (médiatulajdonosok, médiavállalkozások vezetői, illetve a médiavállalkozások menedzsmentje), illetve egy országos reprezentatív minta keretében a lakosság.
A kutatás ez egyes csoportok sajtószabadságról alkotott véleményét is felmérte. A médiamenedzserekről készült kutatás részletes elemzését a Publicus Intézet készítette el.
A médiamenedzserek véleményei
A Publicus Intézet először 2012-ben, majd azóta évente elkészíti a Mérték Médiaelemző Műhely sajtószabadság-indexének egyik elemét feledő kutatást, amely három párhuzamos kutatás eredményeiből áll össze. A vizsgált csoportok: újságírók, médiamenedzsereket (médiatulajdonosok, médiavállalkozások vezetői, illetve a médiavállalkozások menedzsmentje), illetve egy országos reprezentatív minta keretében a lakosság.
A kutatás ez egyes csoportok sajtószabadságról alkotott véleményét is felmérte. A médiamenedzserekről készült kutatás részletes elemzését a Publicus Intézet készítette el.
Legfontosabb megállapításaink
A három csoportból csak a médiamenedzserek értékelik inkább jónak a sajtószabadság magyarországi állapotát. A lakosság se jónak, se rossznak, az újságírók pedig inkább rossznak tartják a helyzetet. A sajtószabadságról alkotott véleményeket mindegyik csoport esetében a média politikától való függetlensége befolyásolja legerősebben.
Akik úgy látják, hogy erős a médiára nehezedő politikai és gazdasági nyomásgyakorlás, azok az átlagnál rosszabbnak látják a sajtószabadságot. Ellenben azok, akik alacsonynak látják a politikai és a gazdasági nyomásgyakorlás mértékét, mindhárom csoportban az átlagnál jobbra értékelik a sajtószabadságot. A lakossági vélemények alakulását ezen kívül még a pártpreferencia befolyásolja.
Médiamenedzserek
A menedzserek sajtószabadságról alkotott képe 2012 és 2013 között majdnem egy pontot javult, majd 2014-re romlott egy kicsit. A három megkérdezett csoport közül a médiamenedzserek ítélik egyedül inkább jónak a sajtószabadság állapotát.
A menedzserek esetében is igaz, hogy a politikai nyomásgyakorlás percepciója szoros összefüggésben van a sajtószabadságról kialakított képpel. A három csoport sajtószabadságról alkotott véleménye közötti különbség tehát abból ered, hogy a többi csoporthoz képest a kutatásban részt vevő médiamenedzserek egyre kisebb része érez politikai, vagy gazdasági nyomásgyakorlást. Ezt az eredményt nyilvánvalóan befolyásolta a minta nagysága és összetétele: kevés médiamenedzser volt hajlandó válaszolni a kérdéseinkre, és a kritikusabb véleményt valló médiumoknál dolgozó médiamenedzserek rendre elutasították a válaszadást.
Úgy tűnik, hogy a menedzserek és az újságírók véleménye, ha nem is ellentétes egymással, de erős különbségeket mutat. Mind a sajtószabadság, mind a változások esetében azt látjuk, hogy az újságírók inkább rosszabbnak, a menedzserek inkább jobbnak látják a hazai média állapotát. A médiamenedzserek sajtószabadságról alkotott véleménye erőteljesen megosztott. A megosztottság mellett azonban a menedzserek véleményének alakulásában tendenciát fedezhetünk fel, a többségük ugyanis folyamatosan legalább jónak értékeli a sajtószabadság hazai helyzetét.
A teljes, mindhárom vizsgált csoportot bemutató, a Mérték Médiaelemző Műhely álal készített tanulmány itt érhető el.
