Némileg többen gondolják úgy, hogy az elmúlt években a nyugdíjasok helyzete romlott. A megkérdezettek több mint háromnegyede a nyugdíjasok többsége nehezen tud megélni Magyarországon. A válaszadók egyharmada szerint a hazai átlagnyugdíj havi 84 ezer forintnál kevesebb és a válaszok átlaga 98,4 ezer forint. Tíz megkérdezettből majd’ kilenc fő szerint helyes, hogy a nyugdíjasok nagyon kedvezményes áron utazhatnak. A megkérdezett aktívak több mint fele támogatja, hogy a nyugdíjasok helyzetére az állam a jelenleginél többet fordítson. Tíz válaszadóból nyolc szerint még mindig túl sokan vannak, akiknek túl kevés a nyugdíjuk. A megkérdezettek harmada szerint valamelyik Fidesz-kormány tette a legtöbbet a nyugdíjasokért, és ötöde szerint valamelyik MSZP-kormány.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, szeptember 14 és 18 között, 1014 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a magyar választókorúak nyugdíjasokkal kapcsolatos egyes véleményeit. Némileg többen gondolják úgy, hogy az elmúlt években a nyugdíjasok helyzete romlott. A megkérdezettek több mint háromnegyede szerint a nyugdíjasok többsége nehezen tud megélni Magyarországon. A válaszadók egyharmada szerint a hazai átlagnyugdíj havi 84 ezer forintnál kevesebb és a válaszok átlaga 98,4 ezer forint. Tíz megkérdezettből majd’ kilenc fő szerint helyes, hogy a nyugdíjasok nagyon kedvezményes áron utazhatnak. A megkérdezett aktívak több mint fele támogatja, hogy a nyugdíjasok helyzetére az állam a jelenleginél többet fordítson. Tíz válaszadóból nyolc szerint még mindig túl sokan vannak, akiknek túl kevés a nyugdíjuk. A megkérdezettek harmada szerint valamelyik Fidesz-kormány tette a legtöbbet a nyugdíjasokért, és ötöde szerint valamelyik MSZP-kormány.
A megkérdezettek fele (49 százalék) szerint a nyugdíjasok helyzete az elmúlt 3-4 évben érdemben nem változott, ám némileg többen gondolják úgy, hogy romlott (26 százalék, 20 ellenében). A Fidesz-szavazók korében többségben vannak, akik szerint inkább javult a nyugdíjasok helyzete (44 százalék, 7 ellenében), azonban a többi párt támogatói és a bizonytalanok is másként látják ezt. Leginkább az MSZP szavazók szerint romlott a nyugdíjasok helyzete ebben a ciklusban (52 százalék, 7 ellenében), de a bizonytalan szavazók körében is háromszor többen látják negatívan a helyzetet (30 százalék, 10 ellenében).
A nyugdíjasok többsége szerint is inkább romlott a helyzetük (37 százalék, 23 ellenében – míg 39 százalék szerint érdemben nem változott), azonban az aktívak körében hibahatáron belül vannak az értékek (19 százalék szerint romlott, míg 21 százalék szerint javult).
A megkérdezettek több mint háromnegyede (77 százalék) szerint a nyugdíjasok többsége nehezen tud megélni Magyarországon. Ezt minden vizsgált társadalmi csoport eképpen gondolja, még a Fidesz szavazóinak majd’ kétharmada is (61 százalék, 35 ellenében). Leginkább az MSZP és a bizonytalan szavazók vélekednek így (94 és 84 százalék), de a Jobbik szavazók véleménye sem tér el ettől érdemben (82 százalék). Az aktívak és a nyugdíjasok között is hibahatáron belüli a véleménykülönbség ebben a kérdésben.
A válaszadók egyharmada (31 százalék) szerint a hazai átlagnyugdíj havi 84 ezer forintnál kevesebb és a felük szerint 100 ezer forint alatt van. A válaszok átlaga 98,4 ezer forint, ami némileg alacsonyabb, mint az aktuális 121 ezer forintos átlagnyugdíj. Azonban az átlagnyugdíj szubjektív és az objektív medián értékei sokkal közelebb vannak egymáshoz.
Minél közelebb van valaki a nyugdíjas korhoz, annál pontosabb az átlagos képe az átlagnyugdíjról. A 30 év alattiak körében 43 százalék gondolja azt, hogy 84 ezer forint alatt van az átlagnyugdíj, míg a 60 év felettiek (akik többségében nyugdíjasok) körében mindössze 22 százalék ez az érték. A legfiatalabb vizsgált korosztály úgy gondolja, hogy 90 ezer forint az átlagnyugdíj, a legidősebb szerint 105 ezer, míg az aktívak 96 ezer forintra teszik, átlagosan.
Tíz megkérdezettből majd’ kilenc fő szerint (86 százalék) helyes, hogy a nyugdíjasok nagyon kedvezményes áron utazhatnak, és ebben minden vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik. Még az egyes pártok támogatói és a bizonytalanok körében sincs érdemi különbség.
Nyolc százaléknyi megkérdezett van csupán, akik szerint ugyan a kedvezmény helyes, ám a mértéket túlzónak gondolják. Két százalék csupán a csúcsidőszaki kedvezményeket korlátozná, és mindössze két százaléknyian mondták azt, hogy egyáltalán nem értenek egyet a kedvezményekkel, és a teljes árat fizettetnék a nyugdíjasokkal.
A megkérdezett aktívak több mint fele (58 százalék) támogatja, hogy a nyugdíjasok helyzetére az állam a jelenleginél többet fordítson. Négy százalékuk szerint a mostaninál kevesebb lenne a helyes, míg harmaduk (31 százalék) szerint a mostani arányok lényegében megfelelőek. Hasonló arányokat kapunk, ha a nyugdíjasokat, és az egyéb inaktívakat kérdezzük arról, hogy az aktívak mit gondolnak róluk.
Az aktívak körében minden vizsgált társadalmi csoport úgy gondolja, hogy a mostaninál többet költsön a nyugdíjasok helyzetére. Leginkább az MSZP és a Jobbik szavazók (90 és 66 százalék), legkevésbé a Fidesz szavazók (47 százalék, 44 ellenében).
Tíz válaszadóból nyolc (81 százalék) szerint bár a nyugdíjasok helyzete javult, még mindig túl sokan vannak, akiknek túl kevés a nyugdíjuk. Kicsivel többen (85 százalék) gondolja úgy, hogy a nyugdíjasoknak akkor is jár a tisztességes megélhetés, ha ez az adófizetőknek nagy terhet jelent. Ezekről minden vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik.
A megkérdezettek harmada (36 százalék) szerint valamelyik Fidesz-kormány tette a legtöbbet a nyugdíjasokért, és ötöde (20 százalék) szerint valamelyik MSZP-kormány. Az Antall-Boross kormányokat mindössze négy százalék említette. A Fidesz-szavazok többsége (79 százalék) valamenyik Fidesz kormányt említette, míg az MSZP szavazók leginkbb (72 százalék) valamelyik MSZP kormányt. A Jobbik és a bizonytalan szavazók megosztottak a kérdésben, ám a Jobbik szavazók körében enyhe többségben vannak valamely Fidesz kormányt említők, míg a bizonytalanok körében azok akik valamely MSZP kormányt említették.
A megkérdezettek majd’ háromnegyede (72 százalék) szerint a politika érdemben befolyásolja ígéretekkel, fenyegetésekkel a nyugdíjasok választási részvételét, és azt, hogy melyik pártra szavazzanak. A válaszadók úgy gondolják, hogy a nyugdíjasok több mint fele (55 százalék), a Fideszre szavaz, és 10 százalék az MSZP-re. A megkérdezettek szerint a nyugdíjasok 1-1 százaléka támogatja a DK-t, és más baloldali pártot, valamint 2 százaléka a Jobibkot.
Arról, hogy a nyugdíjasok valójában milyen arányban támogatják az egyes pártokat a jövő hétvégén megjelenő Vásárnapi Hírekben publikáljuk a friss kutatási eredményeket.
Ezen kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Vasárnapi Hírekre is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2017. szeptember 14-18 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1014 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
