A Publicus Intézet a Népszava megbízásából október 26-31. között 1007 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét a legújabb nemzeti konzultációról.
A válaszadók kétharmada nem tartja hasznosnak, hogy újabb nemzeti konzultációt tart a kormány. Tízből négy megkérdezett nem válaszol(t) a nemzeti konzultációs kérdőívre, amelyet postán kapott.
A válaszadók negyede szerint több mint 5 milliárd forintba kerül a nemzeti konzultáció kivitelezése. Minden tizedik megkérdezett szerint legfeljebb 1 milliárd forintba kerül az egész. (Gulyás Gergely kancelláriaminiszter közlése szerint a konzultáció kivitelezése 6-7 milliárd forintba kerül.)
A válaszadók többségének vagy nem tetszenek, vagy pedig inkább nem tetszenek a nemzeti konzultációt hirdető bombás plakátok. Azok körében, akik ismerik a nemzeti konzultációt hirdető bombás plakátokat, a válaszadók háromnegyede mondta azt, hogy (inkább) hamis képet mutatnak a helyzetről.
Közel minden második megkérdezett tudja úgy (helyesen), hogy az eddigi európai szankciós csomagok közül Orbán Viktor mindegyiket megszavazta. Minden nyolcadik megkérdezett pedig úgy tudja, hogy a magyar miniszterelnök egyik szankciós csomagot sem szavazta meg. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók negyede is.
Tízből nyolc megkérdezett szerint az elhibázott gazdaságpolitika inkább felelős az élelmiszerárak drágulásáért. Így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte a mindegyik, tízből nyolc bizonytalan szavazó, illetve tízből négy Fidesz szavazó.
Tízből hat válaszadó szerint a brüsszeli szankciók inkább felelősek a mostani élelmiszerárakért. Így nyilatkozott tízből kilenc Fidesz szavazó, a bizonytalan szavazók enyhe többsége, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a harmada.
A megkérdezettek kétharmada (65 százalék) nem tartja hasznosnak, hogy újabb nemzeti konzultációt tart a kormány. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte az összes (96 százalék), a bizonytalan szavazók kétharmada (67 százalék), illetve a Fidesz szavazók közel ötöde (17 százalék).
Tízből kettő (20 százalék) megkérdezett válaszol(t) a nemzeti konzultációs kérdőívre, amelyet postán kapott. Ezt mondta tízből négy (41 százalék) Fidesz szavazó, tízből közel kettő (18 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül 7 százaléknyi.
Tízből négy (41 százalék) megkérdezett nem válaszol(t) a nemzeti konzultációs kérdőívre, amelyet postán kapott. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből hat (58 százalék), tízből négy (38 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók 14 százaléka.
Tízből közel négy (37 százalék) válaszadó mondta azt, hogy nem kapott nemzeti konzultációs kérdőívet. Ezt közölte a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a harmada (34 százalék), illetve tízből közel négy Fidesz szavazó (42 százalék) és bizonytalan szavazó (39 százalék).
A megkérdezettek negyede (27 százalék) szerint több, mint öt milliárd forintba került a nemzeti konzultáció kivitelezése. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből négy (43 százalék), a bizonytalan szavazók negyede (25 százalék), illetve a Fidesz szavazók 8 százaléka.
A válaszadók picivel több mint ötöde (22 százalék) 3-5 milliárd közé taksálta a konzultáció árát. Szintén ugyanilyen arányban (22 százalék) 2-3 milliárd forint közé lőtték be a nemzeti konzultáció megtartását.
Minden tizedik (10 százalék) megkérdezett szerint legfeljebb 1 milliárd forintba került az egész. Ezt mondta minden ötödik Fidesz szavazó, a bizonytalan szavazók 7 százaléka, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 4 százaléka.
(Gulyás Gergely kancelláriaminiszter közlése szerint a konzultáció kivitelezése 6-7 milliárd forintba kerül.)
A válaszadók többségének (53 százalék) vagy nem tetszenek (48 százalék), vagy pedig inkább nem tetszenek (5 százalék) a nemzeti konzultációt hirdető bombás plakátok. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből nyolc (77+5 százalék), minden második (46+5 százalék) bizonytalan szavazó, illetve minden ötödik (12+7 százalék) Fidesz szavazó.
A megkérdezettek 4 százalékának vagy tetszenek (2 százalék) vagy pedig inkább tetszenek (2 százalék) a bombás plakátok. Leginkább a Fidesz szavazók (5+5 százalék) mondták ezt.
Minden tizedik (10 százalék) válaszadónak nincs a bombás plakátokról véleménye. Itt is leginkább a Fidesz szavazók (10 százalék) nyilatkoztak így.
A megkérdezettek harmada (32 százalék) nem találkozott ezekkel a plakátokkal. Ugyancsak szintén a Fidesz szavazók mondták ezt leginkább (53 százalék).
Azok körében, akik ismerik a nemzeti konzultációt hirdető bombás plakátokat, a válaszadók háromnegyede (74 százalék) mondta azt, hogy (inkább) hamis képet mutatnak a helyzetről. Így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak túlnyomó többsége (93 százalék), a bizonytalan szavazók háromnegyede (75 százalék), illetve a Fidesz szavazók negyede (23 százalék).
A megkérdezettek 7 százaléka gondolja úgy, hogy a bombás plakátok (nagyjából) pontosan mutatják be a helyzetet. Ezt mondta tízből három (31 százalék) Fidesz szavazó, a másik két szavazói csoportból azonban szinte senki (1-1 százalék).
A válaszadók 14 százalékának nincs véleménye a bombás plakátokról. Így nyilatkozott tízből három (31 százalék) Fidesz szavazó, minden ötödik (19 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 4 százaléka.
Közel minden második (47 százalék) megkérdezett tudja úgy (helyesen), hogy az eddigi európai szankciós csomagok közül Orbán Viktor mindegyiket megszavazta. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a háromnegyede (76 százalék), tízből négy (40 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazóinak 14 százaléka.
A válaszadók negyede (26 százalék) úgy tudja, hogy Orbán Viktor megszavazta az eddigi európai szankciós csomagok egy részét. Ezt mondta tízből négy (41 százalék) Fidesz szavazó, tízből három (27 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 14 százaléka.
Minden nyolcadik (12 százalék) megkérdezett pedig úgy tudja, hogy a magyar miniszterelnök egyik szankciós csomagot sem szavazta meg. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók negyede (26 százalék), a bizonytalan szavazók 8 százaléka, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 4 százaléka.
Tízből három (30 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy összességében egyetért az Oroszország ellen bevezetett eddigi uniós büntető intézkedésekkel, az Oroszország elleni szankciókkal. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből hat (60 százalék), közel minden hetedik (15 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók 6 százaléka.
A válaszadók negyede (25 százalék) egyetért az Oroszország elleni szankciók többségével. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből három (30 százalék), majdnem ugyanennyi bizonytalan szavazó (31 százalék), illetve minden nyolcadik (12 százalék) Fidesz szavazó.
A megkérdezettek 13 százaléka mondta azt, hogy nem ért egyet az Oroszország elleni szankciók többségével. Így nyilatkozott a bizonytalan szavazók és a Fidesz szavazók közül tízből kettő (21 és 20 százalék), illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 2 százaléka.
A válaszadók negyede (24 százalék) nem ért egyet az eddigi szankciók egyikével sem. Ezt mondta tízből közel hat (56 százalék) Fidesz szavazó, közel minden ötödik (18 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 6 százaléka.
Tízből kilenc válaszadó szerint az elszálló energiaárak (88 százalék), illetve a gyenge forint (87 százalék) inkább felelős az élelmiszerárak emelkedéséért.
Tízből nyolc (79 százalék) megkérdezett szerint az elhibázott gazdaságpolitika inkább felelős az élelmiszerárak drágulásáért.
Tízből hat válaszadó szerint pedig a kereskedők ármegállapítási módszerei (59 százalék), illetve a brüsszeli szankciók (57 százalék) inkább felelősek a mostani élelmiszerárakért.
A választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte a mindegyik (98 százalék), tízből nyolc (82 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből négy (43 százalék) Fidesz szavazó mondta azt, hogy az elhibázott gazdaságpolitika inkább felelős az élelmiszerárak emelkedéséért.
Tízből kilenc (90 százalék) Fidesz szavazó, a bizonytalan szavazók enyhe többsége (53 százalék), illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a harmada (33 százalék) szerint a brüsszeli szankciók inkább felelősek az élelmiszerárak emelkedéséért.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2022. október 26 – 31. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1007 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
