A Publicus Intézet a Népszava megbízásából december 12-15. között 1003 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét az izraeli-palesztin konfliktusról.
A megkérdezettek 84 százaléka inkább elitéli a Hamász októberi Izrael elleni terrorista támadásait. Az izraeli ellencsapások kapcsán a válaszadók harmada volt inkább elitélő.
Tízből négy válaszadó inkább egyetért azzal, hogy Izrael válasza a Hamász terrorcsapására jogos és arányos, a megkérdezettek harmada pedig azzal, hogy bár a válaszlépés jogos, de aránytalanul túlzó.
A megkérdezettek közel kétharmada (ha választania kell,) az Izrael elleni terrorista támadásokat ítéli el jobban, 14 százalék pedig a gázai övezetben zajló izraeli válaszlépéseket.
Tízből hét válaszadó szerint az Izrael államot régóta elpusztítani akaró Hamásznak nagy szerepe van a konfliktus kirobbanásában. A megkérdezettek közel negyede Izraelt nevezte meg, akadályozza az önálló palesztin állam létrehozását.
A megkérdezettek kétharmada inkább egyetért azzal, hogy Izrael átfogó offenzívát indított a Hamász teljes felszámolására.
Tízből közel hat megkérdezett szerint várható, hogy palesztinok tömegei menekülnek Európába. Közülük tízből nyolc válaszadó szerint várható az, hogy emiatt felerősödik az iszlám terrorizmus Európában.
A megkérdezettek 84 százaléka inkább elitéli a Hamász októberi Izrael elleni terrorista támadásait. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók és a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak túlnyomó többsége (86 és 90 százalék), illetve tízből hét (69 százalék) bizonytalan szavazó.
A válaszadók harmada (35 százalék) inkább elitéli Izrael válaszlépéseit. Ezt mondta a Fidesz szavazók 43 százaléka, a bizonytalan szavazók harmada (34 százalék), illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből három (30 százalék).
Minden második (50 százalék) megkérdezett inkább nem ítéli el Izrael válaszlépéseit. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből hat (59 százalék), közel minden második (46 százalék) Fidesz szavazó, illetve tízből négy (38 százalék) bizonytalan szavazó.
Tízből négy (40 százalék) válaszadó inkább azzal ért egyet, hogy Izrael válasza a Hamász terrorcsapására jogos és arányos. Így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül minden második (49 százalék) tízből négy (39 százalék) Fidesz szavazó, illetve tízből közel három (27 százalék) bizonytalan szavazó.
A megkérdezettek harmada (34 százalék) inkább azzal ért egyet, hogy Izrael válasza a Hamász terrorcsapásaira jogos, de aránytalanul túlzó. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak és a Fidesz szavazóknak picit több mint harmada (36 és 35 százalék), illeve tízből közel három (27 százalék) bizonytalan szavazó.
A válaszadók 8 százaléka szerint Izrael válasza a Hamász terrorcsapásaira jogtalan és túlzó. Ezt mondta a bizonytalan szavazók 13 százaléka, a Fidesz szavazók 9 százaléka, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 6 százaléka.
Közel minden második válaszadó (45 százalék) inkább nem tartja arányos válasznak az Izraelt érő terrortámadásra a gázai városokat leromboló tömeges izraeli légicsapásokat. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók és a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak közel fele (46 és 45 százalék) illetve tízből négy (40 százalék) bizonytalan szavazó.
Tízből közel négy (36 százalék) megkérdezett inkább arányos válasznak tartja az izraeli légicsapásokat. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből négy (42 százalék) Fidesz szavazók harmada (35 százalék) illetve a bizonytalan szavazók közel negyede (22 százalék).
A megkérdezettek közel kétharmada (64 százalék) ha választania kell, az Izrael elleni terrorista támadásokat ítéli el jobban. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a háromnegyede (73 százalék), a Fidesz szavazók kétharmada (65 százalék), illetve a bizonytalan szavazók 43 százaléka.
A válaszadók 14 százaléka a gázai övezetben zajló izraeli válaszlépéseket ítéli el jobban. Így nyilatkozott a bizonytalan szavazók 21 százaléka, a Fidesz szavazók 13 százaléka, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 11 százaléka.
(A megkérdezettek közel negyede – 22 százalék – nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre)
Tízből hét (70 százalék) válaszadó szerint az Izrael államot régóta elpusztítani akaró Hamásznak nagy szerepe van a konfliktus kirobbanásában. Tízből hárman (31 százalék) a térségben növekvő befolyásra törekvő Iráni Iszlám Köztársaságot nevezte meg.
A megkérdezettek közel negyede szerint az önálló palesztin állam létrehozását akadályozó Izraelnek (27 százalék), illetve az egyoldalú politikát folytató USÁ-nak nagy szerepe van a konfliktus kirobbanásában. Közel minden ötödik (17 százalék) válaszadó Oroszországot nevezte meg, mivel az ukrajnai háborúról így akarja elterelni a figyelmet.
Tízből közel négy (36 százalék) válaszadó inkább egyetért azzal az állítással, hogy a Hamász egy ilyen támadással irányíthatta rá a figyelmet a palesztinok feledésbe merülő elnyomására. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók 43 százaléka, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 36 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 27 százaléka.
A megkérdezettek 43 százaléka inkább nem ért egyet ezzel az állítással. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 46 százaléka, a Fidesz szavazók 42 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 38 százaléka.
Tízből hét (70 százalék) válaszadó inkább felelősnek tartja Izraelt amiatt, hogy nem vette komolyan a Hamász támadásának előkészítéséről szóló titkosszolgálati jelentéseket. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből nyolc (79 százalék), a Fidesz szavazók kétharmada (67 százalék), illetve a bizonytalan szavazók 54 százaléka.
A megkérdezettek kétharmada (63 százalék) inkább egyetért azzal, hogy Izrael átfogó offenzívát indított a Hamász teljes felszámolására. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak háromnegyede (74 százalék), a Fidesz szavazók kétharmada (63 százalék), illetve a bizonytalan szavazók 43 százaléka.
A válaszadók 36 százaléka szerint reális, 43 százaléka szerint viszont nem reális cél a Hamász teljes felszámolása.
Minden második (50 százalék) válaszadó inkább egyetért azzal, hogy a magyar kormány Izrael önvédelemhez való jogát elismerve mindenben támogatja a Netanjahu-kormány háborúját. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók és a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak az enyhe többsége (54 és 53 százaléka), illetve tízből közel négy (37 százalék) bizonytalan szavazó.
Tízből három (31 százalék) megkérdezett inkább nem ért egyet ezzel az állítással. (pártpreferencia alapján nincsenek jelentős különbségek)
A megkérdezettek többsége (53 százalék) nem tartja antiszemitizmusnak az izraeli kormány politikájának bírálatát. Ezt mondta a Fidesz szavazók és a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak az enyhe többsége (52 és 54 százaléka), illetve tízből közel öt (47 százalék) bizonytalan szavazó.
A válaszadók kétharmada (67 százalék) nem tartaná elfogadhatónak a palesztinok végleges elűzését a Gázai övezetből és a terület izraeli megszállását. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a háromnegyede (75 százalék), illetve a Fidesz szavazók közül és a bizonytalan szavazók közül is tízből közel hat (61 százalék és 57 százalék).
Tízből közel hat (57 százalék) megkérdezett szerint várható, hogy palesztinok tömegei menekülnek Európába. Így látja a Fidesz szavazók közel háromnegyede (72 százalék), illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak és a bizonytalan szavazóknak a fele (50-52 százalék).
Azok körében, akik szerint palesztin menekültek tömegeire lehet számítani, tízből nyolc (83 százalék) válaszadó szerint várható az, hogy emiatt felerősödik az iszlám terrorizmus Európában. Így gondolja tízből kilenc (93 százalék) Fidesz szavazó, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazó közül tízből nyolc (81 százalék) illetve tízből hét (69 százalék) bizonytalan szavazó.
A válaszadók 35 százaléka szerint javulni, 38 százalék szerint pedig romlani fog Izrael háborús győzelme esetén a megbékélés esélye a térségben.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2023. december 12–15. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1003 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg
