A Publicus Intézet szeptember 04-09. között 1000 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az embereket az oktatásüggyel kapcsolatban.
A megkérdezettek többsége azt mondta, hogy van érzékelhető pedagógushiány abban az állami intézményben, amelybe a gyermeke jár. A válaszadók harmada nyilatkozott úgy, hogy van olyan tantárgy, amelyhez nincs szaktanár, minden második pedig azt közölte, hogy elmaradtak órák a szaktanár hiánya miatt.
A válaszadók többsége azt mondta, hogy mondott fel tanár a nyáron vagy szeptemberben gyermekének, gyermekeinek iskolájában. Tízből négy válaszadó ismer olyan pedagógust, aki a státusztörvény miatt mondott fel.
Közel minden második válaszadó mondta azt, hogy tanít az iskolában nyugdíjas pedagógus, illetve a megkérdezettek negyede pedig arról számolt be, hogy tanít az iskolában tanárszakos egyetemista.
A megkérdezettek háromnegyede mondta azt, hogy az előző tanévhez képest emelkedtek az iskolakezdés költségei. A válaszadók enyhe többsége nyilatkozott úgy, hogy volt már szükség arra, hogy gyermeke intézményét anyagilag vagy egyéb módon támogassa.
Tízből négy megkérdezett összességében inkább nem elégedett az iskolai oktatással jelenleg. Tízből közel hat válaszadó úgy látja, hogy az általa ismert iskolában, iskolákban rosszabb lett a helyzet az elmúlt években.
Tízből közel négy megkérdezett mondta azt, hogy az iskolai oktatás mellett a gyermekének különórákra kell járnia az iskolai tananyag elsajátítása céljából. Tízből kilenc szülő úgy nyilatkozott, hogy nőttek tavaly óta a különórák költségei.
A megkérdezettek háromnegyede (77 százalék) mondta azt, hogy állami, minden ötödik (21 százalék) hogy egyházi, 7 százaléka pedig azt, hogy vagy alapítványi, vagy pedig magán iskolába jár gyermeke.
Leginkább a Budapesten élők mondták azt, hogy gyermekük vagy alapítványi, vagy pedig magániskolába jár. (38 százalék)
A megkérdezettek többsége (54 százalék) azt mondta, hogy van érzékelhető pedagógushiány abban az állami intézményben, amelybe a gyermeke jár. Tízből négy (38 százalék) válaszadó szerint nincs erről szó, további 8 százalék nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
A válaszadók harmada (35 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy van olyan tantárgy, amelyhez nincs szaktanár. Minden második (51 százalék) megkérdezett szerint nincsen ilyen tantárgy, illetve 14 százalék nem tudott, vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre.
Minden második (51 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy elmaradtak órák a szaktanár hiánya miatt. Tízből közel négyen (37 százalék) nem számoltak be ilyenről, 11 százalék nem tudott, vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre.
A válaszadók többsége (55 százalék) közölte azt, hogy mondott fel tanár a nyáron vagy szeptemberben gyermekének, gyermekeinek iskolájában. A megkérdezett közel negyede (22 százalék) nem mondta ezt, 23 százalék nem tudott, vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre.
Tízből négy (39 százalék) válaszadó ismer olyan pedagógust, aki a státusztörvény miatt mondott fel. Minden második válaszadó nem ismer ilyen pedagógust, illetve 12 százalék nem tudott, vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre.
Közel minden második (47 százalék) válaszadó mondta azt, hogy tanít az iskolában nyugdíjas pedagógus. A megkérdezettek negyede (26 százalék) pedig arról számolt be, hogy tanít az iskolában tanárszakos egyetemista.
Tízből három (31 százalék) válaszadó érzékelte inkább úgy, hogy a tanév rendjének kései megjelenése okozott bizonytalanságot a tanévkezdésben.
A válaszadók 44 százaléka tartja inkább jónak, hogy idén hosszabb lesz a téli és a tavaszi szünet, a nyári szünet viszont egy héttel később kezdődik. Így nyilatkozott tízből hét (71 százalék) Fidesz szavazó, tízből négy (38 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből három (31 százalék).
Ugyanilyen arányban (44 százalék) tarták azt inkább rossznak, hogy hosszabb lesz a téli és a tavaszi szünet a nyári szünidő rovására. Ezt közölte a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből hat (62 százalék), tízből négy (41 százalék) bizonytalan szavazó, illetve minden ötödik (19 százalék) Fidesz szavazó.
A megkérdezettek háromnegyede (74 százalék) mondta azt, hogy az előző tanévhez képest emelkedtek az iskolakezdés költségei.
A válaszadók enyhe többsége (52 százalék) mondta azt, hogy volt már szükség arra, hogy gyermeke intézményét anyagilag vagy egyéb módon támogassa (pl. iskolai alapítvány befizetés, vécépapír, fénymásolópapír, kréta, tisztítószer vásárlása)
Tízből hat (58 százalék) megkérdezett összességében inkább elégedett az iskolai oktatással jelenleg. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók háromnegyede (76 százalék), a bizonytalan szavazók közel kétharmada (63 százalék), illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből négy (38 százalék).
Tízből négy (42 százalék) válaszadó összességében inkább nem elégedett az iskolai oktatással jelenleg. Ezt közölte a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből hat (62 százalék), tízből közel négy (37 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók negyede (24 százalék).
Tízből közel hat (56 százalék) válaszadó úgy látja, hogy az általa ismert iskolában, iskolákban rosszabb lett a helyzet az elmúlt . Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből nyolc (79 százalék), minden második (49 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók harmada (34 százalék).
A megkérdezettek 4 százaléka szerint jobb lett az iskolákban a helyzet az elmúlt években. Ezt mondta a Fidesz szavazók 5 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 4 százaléka.
Tízből közel négy (37 százalék) válaszadó szerint nem változott a helyzet az iskolákban. Így látja tízből hat (57 százalék) Fidesz szavazó, tízből négy (38 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak az ötöde (21 százalék).
Tízből közel négy válaszadó (36 százalék) mondta azt, hogy az iskolai oktatás mellett a gyermekének különórákra kell járnia az iskolai tananyag elsajátítása céljából.
Tízből kilenc (89 százalék) szülő mondta azt, hogy nőttek tavaly óta a különórák költségei.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2023. szeptember 04–09. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
