A Publicus Intézet a Népszava megbízásából április 14 – 18. között 1005 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a választópolgárok véleményét a járvány gazdasági hatásának csökkentése érdekeben hozott egyes kormányzati intézkedésekről.
Tízből nyolc megkérdezett szerint hatékony lépés az, hogy a kormány részben átvállalja azoknak a bérét, akiket a munkáltató részmunkaidőben megtart. Tízből kilenc válaszadó gondolkodik hasonlóan arról, hogy bizonyos területeken elengedik a kisadózók (katások) adóterheit.
Tízből hét válaszadó szerint a járvány gazdasági hatásának csökkentése érdekeben inkább helyes az, hogy erre pénzt többek között a pártoktól vonjanak el. Tízből nyolc Fidesz szavazó, továbbá a bizonytalan szavazók kétharmada szintén inkább egyetért ezzel a kormányzati intézkedéssel. Az ellenzéki választók már jóval kritikusabbak a kormány e lépésével: tízből hat MSZP és Jobbik szavazó inkább nem tartja jónak ezt a döntést.
Tízből hat megkérdezett inkább nem tartja helyesnek azt, hogy pénzt vonjanak el az önkormányzatoktól. Tízből kilenc Momentum, illetve tízből nyolc DK szavazó tartja inkább helytelen lépésnek ezt. Még a Fidesz szavazókat is megosztotta ez az intézkedés: közölük tízből négyen nem tartják jó ötletnek, hogy az önkormányzatoktól vonjanak el pénzt a járvány gazdasági hatásának csökkentése érdekeben .
A válaszadók egyik fele inkább igen, míg másik fele inkább nem tartja hatékonynak azt a kormányzati intézkedést, hogy 2021-től a nyugdíjasok egy heti plusz nyugdíjat kaphatnak. Az ellenzéki szavazók túlnyomó többsége inkább nem tartja hatékony döntésnek ezt: az összes MSZP, illetve tízből kilenc DK és Momentum szavazó szerint nem elégséges ez a kormányzati intézkedés.
Tízből hét (69 százalék) válaszadó szerint a járvány gazdasági hatásának csökkentése érdekeben inkább helyes az, hogy erre pénzt többek között a pártoktól vonjanak el. Tízből nyolc (83 százalék) megkérdezett szerint inkább hatékony lépés az, hogy a kormány részben átvállalja azoknak a bérét, akiket a munkáltató részmunkaidőben megtart. Tízből kilenc (88 százalék) válaszadó szerint szintén inkább hatékony döntés az, hogy bizonyos területeken elengedik a kisadózók (katások) adóterheit.
Tízből hat (58 százalék) megkérdezett inkább nem tartja helyesnek azt, hogy a járvány gazdasági hatásának csökkentése érdekeben pénzt vonjanak el az önkormányzatoktól.
A válaszadók egyik fele inkább igen (50 százalék), míg másik fele (49 százalék) inkább nem tartja hatékonynak azt a kormányzati intézkedést, hogy 2021-től a nyugdíjasok egy heti plusz nyugdíjat kaphatnak.
Tízből nyolc (83 százalék) Fidesz szavazó szerint a járvány gazdasági hatásának csökkentése érdekeben inkább helyes az, hogy erre pénzt többek között a pártoktól vonjon el. A bizonytalan szavazók kétharmada (67 százalék) szintén inkább egyetért ezzel a kormányzati intézkedéssel.
Ezzel szemben az ellenzéki választók már jóval kritikusabbak a kormány e lépésével: tízből hat MSZP (64 százalék) és Jobbik (60 százalék) szavazó, továbbá minden második Momentum és DK szavazó (55 és 52 százalék) inkább nem tartja helyesnek, hogy a járvány gazdasági hatásának csökkentése érdekeben a pártoktól vonjanak el pénzt.
A válaszadók jóval kevésbé látják helyesnek azt a lépést, hogy a kormány a járvány gazdasági hatásának csökkentése érdekeben az önkormányzatoktól vonjon el pénzt. Tízből kilenc (94 százalék) Momentum, és tízből nyolc (78 százalék) DK szavazó tartja inkább helytelen lépésnek ezt.
Még a Fidesz szavazókat is megosztotta ez az intézkedés. Tízből öt (48 százalék) kormánypárti szavazó látja inkább helyesnek ezt a lépést, illetve közölük tízből négyen (42 százalék) már nem tartják jó ötletnek, hogy az önkormányzatoktól vonjanak el pénzt. Tízből hat (57 százalék) bizonytalan szavazó szintén inkább nem tartja helyesnek ezt a kormányzati intézkedést.
Iskolai végzettséget tekintve a diplomások azok, akik a leginkább elfogadják, hogy a kormány az önkormányzatoktól vonjon el pénzt, de közölük is csak minden második (50 százalék) tartja inkább helyesnek ezt a döntést. Tízből hat szakmunkás (64 százalék), érettségizett (62 százalék) és legfeljebb nyolc általánost végzett (56 százalék) szerint inkább helytelen döntés az, hogy a kormány ily módon jusson plusz pénzhez a járvány gazdasági hatásának csökkentése érdekeben.
Az ellenzéki szavazók túlnyomó többsége inkább nem tartja hatékony döntésnek azt, hogy 2021-től a nyugdíjasok egy heti plusz nyugdíjat kaphatnak. Az összes (100 százalék) MSZP, továbbá tízből kilenc DK (90 százalék) és Momentum (88 százalék) szavazó szerint inkább nem hatékony ez a kormányzati intézkedés. A bizonytalan szavazóknál ez az arány 55 százalék.
Ezzel szemben tízből nyolc (76 százalék) Fidesz szavazó inkább hatékony lépésnek látja, hogy 2021-től a nyugdíjasok egy heti plusz nyugdíjat kaphatnak. A kormánypárti szavazók mindössze ötöde (21 százalék) tartja inkább nem hatékonynak ezt az intézkedést.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
A kérdőíves vizsgálatot 2020. április 14 – 18. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1005 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
