A Publicus Intézet a Népszava megbízásából december 16-20. között 1001 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az embereket a 2025-ös év legjelentősebb magyar eseményeiről.
A válaszadók relatív többsége szerint:
Magyar Péter országjárása volt az év legfontosabb politikai eseménye,
Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díja volt az év legnagyobb sikere,
és a Győr női kézilabdacsapatának Bajnokok Ligája győzelme volt az év legnagyobb sportsikere.
Közel ugyanolyan arányban tartották az október 23-i Békemenetet, a tiszás „Nemzeti Menetet”, illetve a júniusi Pride-ot az év legfontosabb utcai megmozdulásának.
A Szőlő utcai javítóintézet vezetőségének az ügye volt az év legnagyobb közéleti botránya.
A Magyar Nemzeti Bank alapítványai által eltüntetett közpénzek ügyében elmaradt felelősségre vonás volt az év legnagyobb kudarca.
Az év legjelentősebb be nem tartott vagy be nem teljesült ígérete pedig a béke, az orosz-ukrán háború lezárása volt.
Ugyanolyan arányban tartották az év kulturális botrányának a „mocskos fideszezést”, illetve Demeter Szilárd „tündöklését és bukását”.
Néha megjelennek a közbeszédben olyan szavak, kifejezések, amelyek új jelentést, politikai töltetet kapnak, és sokszor visszatérnek ezzel az új tartalommal. A relatív többség szerint a „poloska” volt az elmúlt év legjellemzőbb ilyen kifejezése.
A válaszadók harmada (32 százalék) szerint Magyar Péter országjárása volt 2025 legfontosabb politikai eseménye. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 61 százaléka, a bizonytalan szavazók 20 százaléka, illetve a Fidesz szavazóknak az 1 százaléka
Tízből három (30 százalék) megkérdezett szerint Orbán Viktor találkozója Trump amerikai elnökkel volt 2025 legfontosabb politikai eseménye. Így gondolja a Fidesz szavazók 75 százaléka, a bizonytalan szavazók 26 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 4 százaléka.
További 8 százalék szerint Gyurcsány Ferenc visszavonulása, 7 százalék szerint a Tisza Párt jelöltjeinek a bemutatása, 4 százalék szerint az Alaptörvény módosítása, miszerint „az ember férfi vagy nő”, 1 százalék szerint a Digitális Polgári Körök és a Harcosok Klubja megalapítása, illetve további 4 százalék szerint valami más volt 2025 legfontosabb politikai eseménye.
Tízből három (30 százalék) válaszadó szerint az október 23-ai Békemenet volt 2025 legfontosabb utcai megmozdulása. Így látja a Fidesz szavazók 76 százaléka, a bizonytalan szavazók 29 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 3 százaléka.
Tízből közel három (28 százalék) megkérdezett szerint a júniusi Pride felvonulása volt 2025 legfontosabb utcai megmozdulása. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 43 százaléka, a bizonytalan szavazók 15 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 5 százaléka.
Szintén tízből közel három (27 százalék) válaszadó szerint a Magyar Péter vezette „Nemzeti Menet” október 23-án volt 2025 legfontosabb utcai megmozdulása. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak a 49 százaléka, a bizonytalan szavazók 20 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 4 százaléka.
Tízből négy (39 százalék) válaszadó szerint a Szőlő utcai javítóintézet vezetőségének az ügye volt 2025 legnagyobb közéleti botránya. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak az 51 százaléka, a bizonytalan szavazók 36 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 24 százaléka.
Tízből három (28 százalék) megkérdezett szerint a Magyar Nemzeti Bank alapítványai által eltüntetett közpénzek ügye volt 2025 legnagyobb közéleti botránya. Ezt mondta a Tisza Párt szavazóinak a 37 százaléka, a bizonytalan szavazók 25 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 12 százaléka.
A válaszadók 14 százaléka szerint a Tisza Párt által kezelt adatok kiszivárgása/ellopása volt 2025 legnagyobb közéleti botránya. Így gondolja a Fidesz szavazók 43 százaléka, a bizonytalan szavazók 8 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak az 1 százaléka,
További 6 százalék a kórházban hagyott csecsemők ügyét, 2 százalék pedig egyéb más eseményt nevezett meg. 11 százalék vagy nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
Néha megjelennek a közbeszédben olyan szavak, kifejezések, amelyek új jelentést, politikai töltetet kapnak, és sokszor visszatérnek ezzel az új tartalommal. A válaszadók közel negyede (23 százalék) szerint a „poloska” volt az elmúlt év legjellemzőbb ilyen kifejezése. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 30 százaléka, a bizonytalan szavazók 18 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 15 százaléka.
A megkérdezettek 14 százaléka szerint a „repülőrajt” volt az elmúlt év legjellemzőbb ilyen kifejezése. Ezt mondta a Tisza Párt szavazóinak a 22 százaléka, a bizonytalan szavazók 10 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 7 százaléka.
A válaszadók 12 százaléka szerint a „luxizás” volt az elmúlt év legjellemzőbb kifejezése. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 16 százaléka, a Fidesz szavazók 8 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 7 százaléka.
További 10 százalék a „macskaadót”, 7 százalék a „nem gyalogot”, 6 százalék a „szuverenitásvédelmet”, illetve 2 százalék a „félig kész mezőgazdasági üzemet” nevezte még meg. 1 százalék mást mondott, illetve 25 százalék vagy nem akart, vagy nem tudott válaszolni a kérdésre.
Közel minden második (48 százalék) válaszadó szerint Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díja volt a legnagyobb siker Magyarországon 2025-ben. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 75 százaléka, a bizonytalan szavazók 38 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 15 százaléka.
Minden negyedik (24 százalék) megkérdezett szerint az anyák SZJA-mentességének a kiterjesztése volt a legnagyobb siker Magyarországon 2025-ben. Ezt mondta a Fidesz szavazók 37 százaléka, a bizonytalan szavazók 30 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 12 százaléka.
További 10 százalék a 3 százalékos fix kamatozású lakáshitelt (az Otthon Start Programot), 9 százalék Orbán Viktor találkozóját Trump elnökkel, illetve 3 százalék valami mást nevezett meg. 8 százalék vagy nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
Tízből négy (39 százalék) válaszadó szerint az volt az év legnagyobb kudarca Magyarországon, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványai által eltüntetett közpénzek ügyében nem történt letartóztatás. Így látja a Tisza Párt szavazóinak az 54 százaléka, a bizonytalan szavazók 35 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 20 százaléka.
A megkérdezettek 16 százaléka szerint az EU-s pénzekkel kapcsolatos megegyezés elmaradása volt az év legnagyobb kudarca Magyarországon. Ezt mondta a Fidesz szavazók 34 százaléka, a bizonytalan szavazók 12 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 9 százaléka.
A válaszadók 15 százaléka szerint az infláció emelkedése, a gazdasági növekedés elmaradása volt a legnagyobb kudarc az idén. Így nyilatkozott a bizonytalan szavazók 18 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 14 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 11 százaléka.
A megkérdezettek 8 százaléka szerint a magyar labdarugó válogatott kiesése a világbajnoki selejtezőből volt az év legnagyobb kudarca. Ezt mondta a Fidesz szavazók 17 százaléka, a bizonytalan szavazók 6 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 3 százaléka.
További 1 százalék valami mást nevezett meg, illetve 10 százalék vagy nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
Közel minden második (45 százalék) megkérdezett szerint az év legjelentősebb be nem tartott vagy be nem teljesült ígérete a béke, az orosz-ukrán háború lezárása volt. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók 76 százaléka, a bizonytalan szavazók 42 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 25 százaléka.
Tízből közel négy (36 százalék) válaszadó szerint a gazdasági repülőrajt volt az év legjelentősebb be nem tartott ígérete. Ezt mondta a Tisza Párt szavazóinak a 60 százaléka, a bizonytalan szavazók 23 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 23 százaléka.
További 5 százalék a 14. havi nyugdíjat, 4 százalék a korlátlan mentességet az amerikai gazdasági szankciók alól, 1 százalék pedig valami mást nevezett meg. 10 százalék vagy nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
A válaszadók negyede (26 százalék) szerint Magyarország legnagyobb sportsikere 2025-ben a Győr női kézilabdacsapatának Bajnokok Ligája győzelme volt. Szintén a megkérdezettek negyede Kós Hubert világbajnoki arany- és ezüstérmét nevezte meg. További 9 százalék a Márton-ikrek taekwondo világbajnoki címét, 8 százalék az FTC férfi vízilabdacsapatának a Bajnokok Ligája győzelmét, 6 százalék pedig az FTC labdarúgóinak a szereplését emelte ki az Európa-ligában.
A válaszadók 21 százaléka szerint az év kulturális botránya Magyarországon a „mocskos fideszezés” volt a fesztiválokon. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók 56 százaléka, a bizonytalan szavazók 12 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 7 százaléka.
A megkérdezettek szintén 21 százaléka szerint Demeter Szilárd „tündöklése és bukása”, az általa egykor vezetett intézmények állapota az év kulturális botránya. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak a 29 százaléka, a bizonytalan szavazók 17 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 4 százaléka.
A válaszadók 19 százaléka szerint az év kulturális botránya Magyarországon a politizáló zenészek, együttesek fellépéseinek a lemondása volt. Így vélekedika Tisza Párt szavazóinak a 29 százaléka, a bizonytalan szavazók 12 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 11 százaléka.
További 7-7 százalék Takaró Mihály Széchenyi-, és Döbrentei Kornél Kossuth-díját, és az ír Kneecap együttes tagjainak az országból való kitiltását nevezte meg, illetve 2 százalék valami más eseményt. 23 százalék vagy nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
A Publicus Intézet közel 20 éve Magyarország egyik meghatározó piac-, és közvéleménykutató cége. Legpontosabb eredményeket mérte többek között a 2024-es főpolgármester-választáson, és EP választáson, a 2019-es főpolgármester-választáson, vagy a 2016-os „kvótanépszavazás” esetén. További eredményeinkről ide kattintva tájékozódhat.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2025. december 16-20 között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1002 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2022 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/- 3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
